Keszthelyen esik a hó, fúj a szél, mínusz négy fok van (Celsius), az utak nem csúsznak.
Pénteken Pesten sem csúsztak az utak, sőt csütörtökön illetve szerdán sem. Pénteken a sör csúszott a kocsiban és a Stadionkertben. Délután indult a brancs Keszthelyről és büszkén kijelenthetjük, Fonyódnál már mindenki be volt b@szva, kivéve a sofőrt. Budán ordenáré módon ordítoztunk kifelé a kocsiból, ám meglepő módon mindenhol mosollyal fogadtak. Nem úgy, mint Mark Webber a Vettel előzését a maláj nagydíjon, vagy mi a számlát csütörtökön Óbuda legtrendibb szórakozóhelyén. Nem vagyok szarrágó, de egy szolid munkaebéd negyvenkétezerért, jatt nélkül, az azért horzsol. Rettentően jó a hely, de valószínűleg utoljára látogattuk.
Szombaton azután Wiesenben pakolt Shizuka, egy nagyon kellemes helyen. Pub, traccsparti, kajálda és partyaréna egyben. Egyszerű, letisztult design. Nulla portás. Nulla szétvágott arc. Nulla balhé. Magyaroknak is még éppen megfizethető árak. Ötöjrós belépő. Három öjró egy négycentes Tequila. Jól megfértek az 50 éves rockerek, a negyvenes nők és a huszonévesek hada. Takonypóc egy sem volt. A tulajt egy az egyben be lehetne állítani a Z.Z. Top-ba. Amúgy is három rocker játszott elektronikát. Zseniális volt. Minimál, tech-house, techno, pumpin-house, vocal-house, prog-trance, prog-house némi klasszik acid hangzással vegyítve. Nagyon élveztem. Emlékezzünk meg a három lemezlovászról: Shizu, mr.detunized, der Graf. Utánuk jött valami bécsi nyikhaj. Olyasfajta önmegvalósító seggfej, mint a honi feltörekvők egy része. Egyszerűen nem volt hajlandó a közönségnek zenélni. Le is pucolta a parkettet három track alatt. Világcsúcsgyanús teljesítmény.
Jó volt látni több generációt a Stadionkertben. Rengetegen jelentek meg a rendezvényen. Örömmel konstatáltam a kisgyerekes családokat, és nyugdíjasokat. Állítólag az első gólnál a Barnikát mutatták valamelyik tévében, meg engem gólörömben. Volt valami kamerás csávó mögöttünk az mondjuk tény. Meg egy kisebb drapp brigád, akik háromszor zendítettek rá egy nem őshonos észak-afrikai fajta szidalmazására. Nem szólt rájuk senki, elég volt pár arcnak hátrafordulni, azonnal elkussoltak. Nekem azt ne mondja senki, hogy ezeket nem direkt küldték oda. Pont a kamerás emberhez.
Meg ez a szánalmas provokáció a sünöktől. Kellett produkálni előállítást, mert ugye be kell bizonyítani, hogy az MLSZ-rendezvényen nem volt balhé, itt meg igen. Elmondanám, a Dózsa György úton sem volt, amíg a zsekák nem kerültek elő. Tizenöt perccel a meccs előtt már teltház volt, alig 20-30 rendőr bandázott az ÖMV kútnál. Ádám meg is kérdezte, hogy ezek hova jöttek? A végén meg valaki odavezényelt 400 darabot. Minek? Tudták talán, hogy kettő darab szurkoló össze fog verekedni és ezért odarendelték az összes hadrafogható plexipajzsost. Vagy ahogy azt megszokhattuk, kiprovokálták az intézkedést. Az a bajom, annyi ilyet láttam már sihederkoromban, és annyiszor olvastam hazugságokat ugyanarról a sztoriról. Szűken hiszem azt is amit kérdeznek.
Rájöttem, Wiesenben még a Reflex-hangfalak is szépen szólnak. Komolyan. Krisztus előtt 200-ban gyártott hangolt ládák úgy szóltak, mint a dokkos Martin. A zizitoppos tulaj állítgatta fülre, de semmi panasz nem lehetett rá. Na és unió ide, unió oda, itt engedték a dohányzást. Engem mondjuk zavart, de miért van az, hogy ott nem nyalnak be méhnyakig Brüsszelnek?
A 84-esen Sopronnál még csak pötyögött, Tompaládonynál viszont rákezdett gorombán havazni. Szerencsére plusz két fok volt (Celsius). Most érdekes módon volt sószóró. Tizennegyedikén nem volt. Rajtam kívül feltűnt valakinek az utóbbi idők kiváló meteorológiai munkamorálja? Három hihetetlennek tűnő előrejelzésből mindhárom helyesnek bizonyult. Az egyetlen negatívum a szombatról, összesen öt jó csajt láttam a wieseni pubban. Ebből egyik a Shizuka volt. A másik az Emő. Aki a Shizu édesanyja.
A Szujó gyerek mindig is egy f@szfej volt a szememben. Beltenyésztett speaker. Nem újságíró. Speaker. Csütörtökön volt pofája belemondani a kamerába, mennyire jó fej az MLSZ-vezetőség, rettentő raj arcok a FIFA-s skacok is, és mennyire undorító férgek a szurkolók, akik nem rejtik véka alá a véleményüket. Mondjuk nekem még mindig nem tiszta, mi köze egy tét nélküli edzőmérkőzésnek a VB-selejetzőkhöz. A Csányi meg jó "bankárhoz" méltóan perelné a szurkolókat az elmaradt haszon miatt. Nem a haverjait, nem a FIFA-ban trónoló farizeusokat. A szurkolókat. Akikért ezt a sportot űzik. Akiknek el kellene tartaniuk a sportágat. A szurkolókat. Akik még kijárnak meccsre, azokat is el kell marni. Épp elég pedig a kilencvenkettedikben bekapott gól. És most ne is beszéljünk a két tizenegyesről (egyik sem volt az), a számtalan helytelen ítéletről a mérkőzésen. Mondjuk annyi szóljon a germán bírók mellett, legalább akkurátusan tévedtek mindkét válogatott kárára. Írhattam volna nemzeti válogatottat is. Csakhogy az egyik nem nemzeti, hanem román. Ami ugye nem nemzet. Igazából a csürhe is dicsérő rájuk, illetve sértő a sertésekre nézve. Nincs más hátra, mint Bukarestben legázolni őket. Bebizonyította a magyar nemzeti válogatott, hogy fel tud nőni a feladathoz. Most a bocskorosoknak jött össze az az egy apró kis gól. Sebaj. Ez legyen a legnagyobb tragédiája a labdarúgásunknak.
Úgyhogy fogom magam, lelépek úszni egyet, utána egy jó szauna, majd jéghideg hosszúlépések. Közben egyik kedvenc könyvemet idézgetem majd magamban. Vernon Sullivan /aka. Boris Vian/: Köpök a sírotokra...
Rács Balázs Gergely
(A szerző olvasónk)
(A szerző olvasónk)
Kapcsolódó:
