Győri Nemzeti Hírlap, 1938. december 22.

Bécsből jelentik: A Völkischer Beobachter beszélgetést közöl, amelyet a lap budapesti tudósítója folytatott Imrédy Béla miniszterelnökkel Csáky István gróf külügyminiszter jelenlétében. A miniszterelnök a többi között ezeket mondotta: Azok a vezető eszmék, amelyek a nagyobb Magyarország kiépítésénél szem előtt lebegnek, ugyanazok, amelyeket ez év májusában történt kormányra léptemkor hangoztattam, vagyis a magyar élet újjáalakítása, a népi egység jegyében. Más szavakkal a lakosság különböző rétegeinek és csoportjainak egybefogása az egységes akarattól áthatott közös célokért, a szociális igazság jegyében. Ez természetesen magában foglalja azt, hogy a sok kérdés közül csak egyet említsek, a földbirtok viszonyának átalakítását is. A földbirtokkérdésen kívül a zsidókérdés az, amely a magyar közvéleményt a legjobban érdekli. A kormánynak szándéka, hogy a zsidókérdést szabályozó törvényjavaslatot a legközelebbi jövőben a törvényhozás elé terjeszti. Nem szeretnék elébe vágni ennek az eseménynek, hanem annak a megállapítására szorítkozom, hogy ennek a törvényjavaslatnak a célja, hogy megszabadítsa Magyarország szellemi és gazdasági életét a nemkívánatos zsidó befolyástól. Mi biztosítani akarjuk Magyarország együttérzését más népcsoportok tagjaival szilárd és tartós alapon.

Szeretném kifejezni ama reményeimet, hogy minden oldalon megvan a jóakarat, és meg lehet találni a megoldást is.

Imrédy Béla miniszterelnök ezután kitért azokra a célzatos kombinációkra, amelyek az utóbbi időben, különösen a bécsi döntőbírósági ítélet után a külföld részéről a német–magyar baráti viszonnyal kapcsolatban napvilágot láttak. Ezzel kapcsolatban a miniszterelnök a következőket mondotta: Az ilyen kombinációknak nem szabad semmiféle jelentőséget tulajdonítani. A német–magyar barátság nemcsak szavakban, de szellemben és tettekben is a magyar külpolitika megrendíthetetlen alapelve.