![]() Alkotmányellenes. Na és? |
1990 októberében az Antall-kormány üzemanyag-áremelési szándékának hírére – törvényellenesen – taxisok ezrei akadályozták meg az élet normális menetét szerte Magyarországon. A kabinet tervei szerint 66-70 százalékkal emelte volna a normálbenzin, 90 százalékkal a dízelolaj árát, a szuperbenzin pedig 37,50 helyett 62 forint lett volna. A taxisok nem jelentették be a demonstrációt a rendõrségen, ehelyett október 26-án a budapesti hidakat kamionokkal és személygépkocsikkal lezárták a forgalom elõl. A vidéki városok sem maradtak ki a jogellenes útelzárásokból. Horváth Balázs belügyminiszter a péntek délutáni kormányülés elõtt beszámolt arról, hogy az országnak normál fogyasztás mellett körülbelül 9 napi olaj- és benzintartaléka van. Ez azonban a blokád miatti üzemanyag-felvásárlás következményeként négy napra csökkent. A miniszter elmondta: alkotmányos úton, érdekegyeztetõ tanácskozásokon kívánják rendezni a kialakult helyzetet. Göncz Árpád akkori köztársasági elnök nyilatkozatot adott ki, amelyben „politikai természetû válsághelyzetrõl” beszélt, és felszólította a kormányt, hogy a taxisokkal tervezett hétfõi egyeztetõ tárgyalásokig függessze fel a benzináremeléssel kapcsolatos intézkedését. A személy- és teherfuvarozókat pedig arra kérte, hogy a felfüggesztés bejelentésével egyidejûleg térjenek haza és szüntessék meg az útlezárásokat. A tárgyalások el is kezdõdtek, a taxisok azonban nem szüntették be az útelzárásokat.
![]() A taxisblokádról szóló politikai érvekbármelyik könyvtár újságarchívumában fellelhetőek |
Az MDF elnöksége által kiadott dokumentum szerint a kormány hibázott ugyan, és megértik a terheket viselõ állampolgárok elégedetlenségét, azonban azokat az eszközöket, amelyekkel a jogos elégedetlenséget kihasználva a normális rend felborításával akarnak bizonyos csoportok a kormányra nyomást gyakorolni, elfogadhatatlannak tartják.
Az MSZP akkori véleménye a Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint többek között az volt, hogy az ország elõtt álló nehéz feladatok megoldásának elengedhetetlen feltétele a megnyugvás, a társadalmi béke. Ezért elutasítják, hogy a tiltakozó mozgalom szervezõit és résztvevõit bármilyen jogi, anyagi vagy erkölcsi hátrány érje. Polgár Viktor, az MSZP akkori szóvivõje arra szólított fel, hogy „politikai eszközökkel kezelje a kormány a polgári engedetlenségi mozgalmat”. A szocialisták nagyon remélik, hogy a kormány mellõzni fogja az erõszakos lépéseket.
Barna Sándor budapesti rendõrfõkapitány kijelentette: inkább lemond, mint hogy erõszakot alkalmazzon. Hozzátette: olyan parancsot adott, amely szerint semmilyen erõszakos vagy karhatalmi jellegû intézkedésre nem kerülhet sor.
Természetesen a sajtó sem maradhatott ki a konzervatív kormány bírálatából. A Népszabadságtól a Magyar Hírlapig olvasható publicisztikák szerzõi az alkotmányellenes tüntetés mellé álltak. „Nincs megoldás? A kormány mondjon le!” – ezzel a felszólítással indított a taxisblokád második napján a Népszava címû napilap. Az újság szokatlan módon ugyancsak az elsõ oldalon saját állásfoglalást tett közzé „Megbukott” címmel. A lap szerint „méltánytalan a társadalomtól egyre-másra áldozatokat követelni anélkül, hogy láthatnánk egy világos programot, egy koncepciót, amely az áldozatoknak értelmet ad. A negyven év utáni elsõ legitim kormánytól mást várt ez a nép. Világos és tiszta beszédet. Õszinte szavakat a gazdaság tragikus állapotáról. A demokráciák íratlan szabálya, hogy ha egy kormány megbénította önmagát, akkor lemond. Átadja a helyét. Mert nem egy kormány, hanem egy ország sorsa a tét” – zárja állásfoglalását a Népszava.
Végül az egyeztetõ tárgyalásokon született megállapodás szerint 1990. október 29-én 24 órától a 26-án felemelt üzemanyagárak fajtánként egységesen 12 forinttal mérséklõdtek. Emlékezetes: az Országgyûlés 1991 februárjában fogadta el az amnesztiatörvényt, így részesülhettek kegyelemben a taxisblokád résztvevõi.
Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök 2000 októberében az RTL Klub adásában a tíz évvel korábbi taxisblokádról elmondta: õ maga a vezérkari fõnöktõl tudta meg, hogy a Magyar Honvédség nehézgépjármûvei elindultak a fõváros felé, hogy megtisztítsák a hidakat és megteremtsék az összeköttetést Buda és Pest között. „Ösztönösen azt mondtam: ezt, mint a hadsereg parancsnoka megtiltom, ha ez mégis bekövetkezik, a felelõsök hadbíróság elé fognak állni.”
Hegyi Gyula szocialista képviselõ úgy emlékezett vissza a Magyar Hírlap hasábjain 2000-ben a tíz évvel azelõtti esetre, hogy „bármit gondoljunk is a válság kiinduló okáról, mindenképp volt valami édes és bódító érzés abban, hogy egyszerû emberek ezrei egyik napról a másikra felmondták az állampolgári engedelmességet, kezükbe vették az ország gyakorlati irányítását, s a társadalom többsége felszabadultan, szinte kamaszos anarchiával fogadta ezt a történelmi filmbe illõ fordulatot.”
(Magyar Mérce, 2006. október)