A Teleki Blanka Gimnázium előtti tüntetésen mintegy húsz tanár és sokkal több szimpatizáns vett részt: szülők és szakszervezeti tagok, összesen körülbelül 250-en - jelentette a Kossuth Rádió tudósítója.

A tudósító beszámolt arról is: a demonstráció előtt beszélt Pukli István igazgatóval, aki azt mondta: tárgyalni szeretnének, és a reggeli polgári elégedetlenség után "meghívják" a kormány képviselőit egy "négyszögletű" tárgyalóasztalhoz, nem fogadják el a Köznevelési Kerekasztal során történő egyeztetéseket.

A budapesti Móricz Zsigmond Gimnáziumnál kis létszámú közösség csatlakozott a demonstrációhoz, körülbelül húsz fő, tanárok, szülők, szimpatizánsok vegyesen. Az iskolában megkezdődött a tanítás, az épületben maradók megtartották az órákat. A Teleki Blanka Gimnáziumnál lévő tüntetéshez képest nyugodtabb demonstráció zajlott, beszédet sem tartott senki - számolt be a helyszínről ugyancsak a rádió tudósítója.

Az oktatással foglalkozó miniszter kijelölte azokat a partnereket, amelyek megfelelő kompetenciával rendelkeznek, a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke ezért tárgyalásra biztatott mindenkit az M1 szerda reggeli műsorában.

Horváth Péter szerint a legfontosabb cél, hogy mindenki, így a szakszervezetek is egységesek legyenek a legfontosabb célokban. Ha a 25 pont követelései teljesülnek, az oktatás helyzete rendeződhet, ám – tette hozzá az elnök – várhatóan mindig mindig lesznek olyanok, akiknek ez is kevés.

Az oktatási államtitkár nem tartja helyesnek a szerdán megtartott polgári engedetlenségi akciót, ugyanakkor jelezte: az abban részt vevő tanároknak nem kell munkajogi következményekkel számolniuk.

Palkovics László hangsúlyozta: továbbra is a köznevelési kerekasztalt tartja jó megoldásnak az oktatásban felmerült problémák megtárgyalására.

Az államtitkár közölte azt is: az elmaradt órákat pótolni kell majd.

A kormány álláspontja szerint a gyermekek és a pedagógusok érdekét egyedül a párbeszéd és a közös munka szolgálja, és ennek hatékony formája a köznevelési kerekasztal, ahová továbbra is várják az intézmények képviselőit - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma. A tárca hangsúlyozta: az újabb követeléseket megfogalmazó és munkabeszüntetést hirdető szervezetek többször meghívást kaptak a köznevelési kerekasztalra, a meghívást azonban egyszer sem fogadták el.

A közlemény emlékeztet arra, hogy a köznevelési kerekasztalon már számos eredményt értek el: csökken a pedagógusok és a gyermekek terhe, jelenlegi formájában megszűnik a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, nő az iskolaigazgatók mozgástere és javul a finanszírozás.

Az új állami intézményfenntartó struktúrában nagyobb hatalmat kapnak majd az iskolaigazgatók - írja a Magyar Idők. A tervek szerint a konkrét feladatokat több, már önálló költségvetéssel és jogkörökkel rendelkező szervezeti egység látja majd el. Az elképzelések szerint nagyobb mértékben vonják be a döntéshozatalba az iskolaigazgatókat, mivel az a cél, hogy ott szülessenek a döntések, ahol a probléma jelentkezik - közli a napilap.

A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ helyét átvevő állami intézményfenntartó rendszer struktúrájáról május 17-én tárgyal a Köznevelési Kerekasztal - tájékoztatta a Magyar Időket Bíró Gábor, a fórum fenntartói munkacsoportjának tagja.

A Tanítanék mozgalom nevében Pukli István március 24-én hirdetett meg polgári engedetlenséget március 30-a délelőttre, egyórás időtartamra. Azt kérte, hogy a pedagógusok és a velük szimpatizálók szerdán 8 és 9 óra között álljanak ki az iskolájuk elé, szavaztassák meg újra a civil közoktatási platform 12 pontját, nyilvánítsák ki elégedetlenségüket, azt, hogy mindenképpen változást szeretnének szeptembertől.

Egy héttel korábban, a mozgalom március 15-i demonstrációján felszólították a kormányfőt és az államfőt, hogy kérjenek bocsánatot "az elmúlt hat évben megalázott pedagógusoktól". A közoktatás átalakításáról 12 pontban megfogalmazott kezdeményezések között szerepel a tanulói terhek mérséklése, a kötelező testnevelésórák számának csökkentése, a kötelező erkölcstan- és hittanórák megszüntetése.

A civil közoktatási platform február 16-án alakult civil és szakmai szervezetek részvételével Budapesten. Az alakuló ülésen - a kormány által kezdeményezett köznevelési kerekasztalra utalva - hangsúlyozták, a platform új kezdeményezés, nem alternatív kerekasztal.

A platform második ülése után, március 29-én, kedden bejelentették, hogy kétoldalú tárgyalásokat kezdeményeznek a kormánnyal a 12 pontról, a tárgyalási szándék visszaigazolására kéthetes határidőt szabtak. Puskás Aurél szóvivő azt mondta, a pontokban foglaltakról még a következő tanév kezdete előtt dönteni kell. Hangsúlyozta, ha a kormány nem reagál a megkeresésükre, akkor készek – a szerdai polgári engedetlenség után – további nyomásgyakorló akciókat szervezni.

Eddig és ezután sem fogja semmilyen retorzió érni a pedagógusokat, amiért részt vesznek a szerdai polgári engedetlenségi akcióban - mondta a köznevelésért felelős helyettes államtitkár a Tv2 szerda reggeli műsorában.

Sipos Imre hozzátette: a munkáltató és az iskolaigazgatók feladata, hogy szerdán zökkenőmentes legyen ezen "közösségi programnak" a szervezése.

Alább a közleményük:

A Jobbik támogatja a tiltakozó pedagógusok követeléseit, ugyanakkor a vita szakmai mederben történő folytatását szorgalmazza, és minden szereplőtől felelős, a gyerekek számára is példaértékű magatartást vár el. Az Orbán-kormány oktatáspolitikájának csődje mára vitathatatlan, a Fidesznek nem fontos eléggé az oktatás, hiszen a GDP-arányos ráfordítás a 2000-es évek elejéhez képest is csökkent.

Mind a gyerekeket agyonterhelő Nat, mind a Klik, mind a pedagógusokat adminisztrációval elárasztó politika csődöt mondott, és nem fogadható el, hogy az önkormányzatokat továbbra sem akarják bevonni a fenntartásba. A Jobbik szerint vannak olyan iskolák, amelyek jobban működnének, ha az önkormányzat tartaná fenn azokat, de ennek lehetőségét továbbra sem nyitja meg a kormány. Így a Klik megszüntetése üres kommunikációs trükk, ami nem fogja enyhíteni a problémákat.

Dúró Dóra, az Országgyűlés oktatásért is felelős Kulturális Bizottságának elnöke

(Híradó - Kuruc.info)