Felállva tapsolt a német hallgatóság a 2023-as antifa támadások egyik vádlottjának a Fővárosi Törvényszék dísztermében. Az előkészítő ülésen az ügyészség 14 év fegyházbüntetést ajánlott, ha beismeri a tettét, míg a vádlott védője azt hangsúlyozta, hogy jogellenesen adták ki a német hatóságok Magyarországnak, valamint a magyar rendszerben is "sérültek a jogai".
 "Nem bináris" a lelkem - a börtön után némi kényszergyógykezelés is ráférne |
A korábbi antifa támadások tárgyalásaihoz hasonlóan péntek reggel ismét megtelt a Fővárosi Törvényszék díszterme, ezúttal egy német vádlott ügyében tartott előkészítő ülést a bíróság. Simeon Ravi Trux, vagy ahogy ő magát nevezi, Maja, a korábbi vádlottakhoz hasonlóan bilincsben és a büntetés-végrehajtás (bv.) kommandósaival az oldalán lépett be a tárgyalóterembe, ahol először a német hallgatóság felállva, hosszú perceken át tapsolt neki, amit ő mosolyogva fogadott.
Jelenleg Simeon néven ismert az eljárásban, a hivatalos névváltoztatása (Majára) azonban még folyamatban van jelenleg, így amennyiben az eljárás befejeződik, úgy a törvényszéken is már a Maját fogják az esetében használni.
A fenét sérültek a jogai
A vádirat ismertetése után a vádlott védője közölte, hogy Simeon Ravi jogai két országban is sérültek az elmúlt 14 hónapban, így jogellenesen áll most a Fővárosi Törvényszék előtt a német alkotmánybíróság döntése szerint. A védő hozzátette azt is, hogy a nyomozati iratok a jelen állás szerint már elérik a 9000 oldalt, a terhelt mégis csak ennek a tíz százalékát kapta meg német nyelven, így a magyar jogrendszer szerint is sérültek a tisztességes eljáráshoz való jogai. Megállapításai szerint a vádlott nem ismerhette meg pontosan, hogy mivel és milyen bizonyítékok alapján vádolja őt az ügyészség a súlyos bűncselekmény elkövetésével, amiért ráadásul igen jelentős, 14 év fegyházbüntetés kiszabását indítványozta, így akadálya van annak, hogy az ülést lefolytassák a mai napon.
Dr. Sós József bíró elmondása szerint ismeri a bíróság a német szövetségi alkotmánybíróság döntését, az viszont a magyar eljárást nem akadályozza, valamint nagyjából fél évvel ezelőtt megkapta a kamerafelvételeket és az iratjegyzéket is, azonban a vádlott a meghallgatásán úgy döntött, hogy nem akarja az átvételt aláírni. A hatóságok több mint egy hónapja átadták neki az iratokat, köztük vallomásokat és szakértői szakvéleményeket, így a vádlott nem tegnap kapta meg azokat, hanem január 30-án. Mindezekre tekintettel a bíróság álláspontja, hogy a vádlott tisztességes eljáráshoz való joga nem sérült, az előkészítő ülés nem ütközik akadályba. Hozzátette, hogy a bv. tájékoztatása szerint a vádlott szabadon fogadhat látogatókat, és a szabad levegőn is tartózkodhat, a letartóztatása alatt jó magaviseletet tanúsít.
"Nem binárisként ő nem létezik Magyarországon"
Dr. Sós József ismertette vele, hogy amennyiben beismeri a bűnösségét a mai napon a váddal egyezően, abban az esetben már most ítéletet hozhat az ügyében a bíróság, amennyiben a vádirat bármelyik állítását tagadja, úgy az ülés tárgyalásba fordul át, és a bizonyítási eljárással folytatódik tovább.
Simeon nem ismerte be a bűnösségét, azonban vallomást akart tenni az üggyel kapcsolatban.
– Engem egy olyan országban vádolnak, ahol én mint Maja, egy nem bináris ember, nem létezem. Engem elraboltak és ide kiszállítottak – mondta a bíró előtt, majd saját magát antifasisztának nevezte.
Bírálta a magyar rendszer demokratikus és emberi jogi védelmét, szavai szerint azok "elhalványulnak a papíron". Régóta küzd az ellen, hogy "ne történjen meg még egyszer az a szörnyűség, amit az ördög nem, csak az ember tud megtenni". Az ügyészség szerinte a dicsőség napján részt vevőket védi, legitimálja az esemény megtartását, miközben rasszista és antiszemita koncerteket tarthatnak ott.
Sérelmezte, hogy a mai napig magánzárkában van, ahol nincs elég napfény, nem jut a vitaminjaihoz, ágyi poloska és csótány viszont van a cellájában. Esténként arról álmodozik, hogy újra a családjával lesz, ezt szakítja meg, hogy óránként ellenőrzik a zárkáját, de az is megalázó számára, amikor mások előtt kell levetkőznie, míg a többi rabbal nem tarthatja a kapcsolatot, ezért már elkezdett magában beszélni.
Meglátása szerint a magyar kormány elvesztette hitelét a többi országgal szemben, ez a jele annak, hogy az ügy olasz vádlottját az olasz hatóságok nem adták ki a rossz börtönviszonyokra hivatkozva.
Úgy gondolja, ennek a tárgyalásnak Németországban kellett volna lezajlania, mert ott nem sérültek volna a jogai.
A vádiratot úgy kommentálja, hogy az csak hipotéziseken alapul, tényeket nem tartalmaz, így nem tudja beismerni azok alapján a bűnösségét. Azonban ő is írt egy vádiratot az elmúlt hónapokban, hogy ne törje meg őt a magánzárka.
Nem vagyok otthon ebben az országban, a nyelvet sem sikerült megtanulnom, de én tudom, hogy mit követ el ez az állam azok ellen, akik nem úgy tesznek, ahogy ő akarja. Hallottam az üvöltéseket, sírásokat és a lekicsinylő szavakat a többi cellából!
A német börtönökkel összehasonlítva állítja, hogy a hazai viszonyokban elveszik az emberséget az őröktől és fogvatartottaktól is. Hosszas felszólalásában felhívta a figyelmet arra, hogy a "fasizmus és az autoriter rendszerek a reneszánszukat élik", ami nagyon veszélyes, függetlenül attól, hogy az a másik kontinensen vagy a szomszédban történik. Szavai végeztével ismét hangos tapsvihar tört ki a teremben a "német" hallgatóság részéről.
 Fotók: Kisbenedek Attila / AFP |
Figyelő és bántalmazó szerepben is volt
A vádirat szerint egy német férfi – az élettársával együtt – 2017-től kezdődően Lipcsében egy szélsőséges baloldali ideológiával szimpatizáló szervezetet hozott létre, amelynek az elkövetők, köztük az újabb vádemeléssel érintett német és olasz állampolgár is a tagjai voltak. A szervezet tagjai egyetértettek abban, hogy a "szélsőjobboldali szimpatizánsokkal" szemben erőszakkal kell felvenni a harcot. Ennek megfelelően megállapodtak abban, hogy szervezett támadásokat követnek el általuk kiválasztott, szélsőjobboldali szimpatizánsként azonosított vagy annak vélt, gyanútlan áldozatok sérelmére.
Céljuk az volt, hogy a szándékoltan súlyos, akár életveszélyes sérülések, illetve a váratlan támadás körülményei elrettentő üzenettel bírjanak a szélsőjobboldali mozgalmak képviselői számára.
A szervezet tagjai a támadások szervezése során – a lelepleződés elkerülése érdekében – egy darknetes alkalmazáson keresztül vagy személyes találkozók alkalmával egyeztettek egymással. Az elkövetők megosztották egymás között az előkészületekkel kapcsolatos feladatokat. Ezek kiterjedtek az utazásra, a szálláshelyek biztosítására, a támadás eszközeinek beszerzésére, a helyszín, illetve a menekülési útvonalak feltérképezésére is.
A támadásoknak alaposan megtervezett, pontos, begyakorolt forgatókönyv szerinti menete volt, ami az előre egyeztetett feladatmegosztásban is megnyilvánult. A támadások időtartamát 30 másodpercben határozták meg, amelynek mérése az "irányító" feladata volt, aki a támadást vezényszavakkal indította meg, illetve állította le, majd ezután a társai menekülésében segédkezett. A "figyelő" feladata a környezet figyelése, valamint kívülálló személyek beavatkozásának megakadályozása volt, a "további tagok" pedig a támadás végrehajtói voltak. A támadások során az elkövetők törekedtek az arcfelismerés és a nyomazonosítás meghiúsítására is.
A fentiek szerint megszervezett, 2018. október és 2020. február közötti, németországi támadásokat követően a szervezet tagjai 2022-ben elhatározták, hogy a németországihoz hasonló erőszakos támadásokat követnek el Budapesten is. A támadásokat a becsület napja elnevezésű eseményre tekintettel 2023. február 11. napjára, illetve az azt megelőző, valamint azt követő napokra tervezték.
Ilyen előzmények után az újabb vádemeléssel érintett 2 vádlott, más tagokkal együtt, kifejezetten azért érkezett Magyarországra, hogy részt vegyen a budapesti támadásokban, derül ki a Fővárosi Főügyészség közléséből.
Ezt követően, 2023. február 9. és 11. napja között öt támadás történt Budapesten, amiben kilencen sérültek meg. Az első támadás a Nyugati pályaudvaron, egy vonaton, a második a Fővám téren, a harmadik és a negyedik támadás február 10-én a Gazdagréti téren, valamint a Bank utcában, az ötödik pedig február 11-én, az I. kerületi Mikó utcában történt. A sértettek között volt magyar és külföldi állampolgár is. Közülük hatan súlyos, hárman könnyű sérüléseket szenvedtek, azonban többüknél fennállt az életveszélyes sérülések okozásának lehetősége is.
A vád szerint a német állampolgár a Fővám téri, a Gazdagréti téri és Bank utcai támadásban vett részt, részben figyelő-követő, részben bántalmazó szerepben, az olasz pedig a gazdagréti és a Mikó utcai agresszióban mint bántalmazó.
A Fővárosi Főügyészség a vádlottak közül a német állampolgárt, Simon Ravi Truxot négyrendbeli bűnszervezetben – részben társtettesként, részben bűnsegédként – elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és egyrendbeli aljas indokból, bűnszervezetben elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolja. Amennyiben a váddal egyezően beismeri a bűnösségét, úgy a mértékes indítványában kéri a bíróságot, hogy ítélje el a vádlottat 14 év fegyház büntetésre, valamint 10 évre tiltsa ki Magyarország területéről.
Polgárjogi igényeit ismertette a tárgyalóteremben két sértett, egyikük 10 millió, míg a másik fél 2 millió forintos sérelemdíjat követel a német vádlottal.
A német bíróság szerint jogellenesen adták ki
Annalena Baerbock német külügyminiszter nemrég a Spiegelnek mondta el, hogy a vádlott átadása után a német szövetségi alkotmánybíróság a kiadatást jogellenesnek nyilvánította. Meglátásuk szerint "kétséges, hogy a vádlott számíthat-e arra, hogy Magyarországon jogállami bíróság elé állítják", valamint a börtönkörülményeket is bírálták; Trux hónapok óta magánzárkában van.
A német lap információi szerint a külügyminiszter a magyar kormánnyal folytatott tárgyalásokon igyekezett javítani a fogva tartás körülményein. A berlini fellebbviteli bíróság ugyanis állítólag nem konzultált a külügyminisztériummal, mielőtt a kiadatásról döntött volna. Bár erre nem volt feltétlenül szükség, de a lap szerint mivel az ügynek politikai vonulata is van, így ezért meg kellett volna ezt lépnie a hatóságnak. Anna Lührmann, a zöldek Európáért felelős államtitkára állítólag szintén lobbizott magyar kollégájánál annak érdekében, hogy Maja méltányos bánásmódban részesüljön.
Baerbock állítólag beszélt Maja szüleivel is Türingiában. "A Szövetségi Külügyminisztérium foglalkozik Maja ügyével, és kollégáink a budapesti nagykövetségen a kiadatása óta konzuli támogatást nyújtanak Maja számára" – mondta a megkeresésükre a Szövetségi Külügyminisztérium szóvivője.
Távol, parlamentben, elítélve
Az ügyben egyedül Tobias Edelhoff esetében született jogerős ítélet eddig a Fővárosi Ítélőtáblán, ismert, hogy az egy évvel ezelőtti előkészítő ülésen a német férfi ismerte el egyedül a bűncselekmények elkövetését, Ilaria Salis és a harmadrendű Anna Cristina M. tagadtak. Salis esetében azóta felfüggesztették az eljárást, miután európai parlamenti mandátumhoz jutott, így megilleti őt a mentelmi jog. Utóbbi megvonását kezdeményezték a magyar hatóságok az EP-nél, az ügyben csak később várható döntés.
A német Anna Cristina körében zajlik egyedül a bírósági eljárás a Fővárosi Törvényszéken, azonban engedélyezte a bíró a távollétét, így a tárgyalásokon minden esetben üresen marad a vádlottak padja.
(Index nyomán)
