A 27 EU-tagállam többségében nincs egyetlen kötelező oltás sem, tehát Finnországtól Ausztrián át Portugáliáig számos országban nincs semmilyen kötelezés, Magyarországon viszont 12 van (nálunk több oltás csak a kis Lettországban kötelező) az Országgyűlés Hivatalának Képviselői Információs Szolgálata szerint, melynek kimutatását kérésemre állították össze. Eszerint nemcsak az Unióban, hanem Európában is az országok többségében nincs kötelező oltási program. Számos szakember fogalmazott meg rendszerkritikát a magyar szabályozásokkal kapcsolatban, a kötelezések helyett a választhatóságot szorgalmazva, amit a Mi Hazánk is támogat, hogy a büntetések helyett inkább az ajánlások felé mozduljon el a kormányzat.

Vannak még durvább kimutatások és vélemények is. 24 éve foglalkozik ezzel a témával Kertész Nikoletta, akinek mind három fia oltássérült, abból kettő súlyos értelmi sérült, egyikük nem beszélő autista, a harmadik pedig tartós beteg. (Egy ilyen édesanyának a sérült gyermekei gondozása nemcsak egy életen át, hanem a halála után is tart, hiszen el kell rendeznie azt, mi lesz a gyermekeivel, ha ő már nem él.) Ő a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2025. évi védőoltásokról szóló módszertani levelére, valamint az OGYEI oldalán letölthető összes oltás alkalmazási előirataira hivatkozik.

Eszerint Magyarországon

„- 13 alkalommal

- 17 fecskendőből

- 33 féle kórokozó ellen oltanak,

- több kórokozót több alkalommal ismétlőként is bejuttatnak, így

összesen tehát 13 alkalommal 109 kórokozót oltanak be.

Például a két hónapos oltás 2 külön fecskendő, az egyikben 7 kórokozó van, a másikban pedig 20, ez együtt 27 kórokozó. Így összesen az első 18 hónapban 100 kórokozó kerül beoltásra, a maradék 9 kórokozó a 11 és 12 éves oltásokkor kerül be a gyermek testébe” az előbb linkelt összeállítás szerint, mely az NNGYK hivatalos statisztikáira hivatkozva azt írja, hogy 2002-2022 között „az oltást követő nem kívánatos események következtében 38 haláleset került bejelentésre. Ez a szám több lehet, hiszen a gyerekorvosok szinte elenyésző számban, főleg a szülő agilis presszionálására hajlandóak csak a mellékhatásokat lejelenteni.”

Tudják-e cáfolni ezeket?

Amelyik másik országban mégis van kötelezés, ott is sok helyen egy egyszerű orvosi szakvéleménnyel vagy szülői nyilatkozattal a gyermek mentesül az oltás alól. Miért lehetetlen ma Magyarországon egy gyermeknek oltás alóli mentességet kapni? Noha nem egy gyermek esetében 2-3 szakorvos támasztja alá a mentességi kérelmet a gyermek oltás utáni nem kívánatos reakciójára, sőt súlyos, tartós betegségére hivatkozva. Miért bíráltatja felül ezt a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ olyan oltási tanácsadókkal, akik nemhogy ezeket a gyermekeket sosem látták, de még az oltási tanácsadói hatáskörük, jogkörük, felelősségi körük sincs leszabályozva?

Közel 5 évvel hamarabb halnak meg a magyarok, mint az EU-átlag – ez a KSH születéskor várható időtartamra vonatkozó, hivatalos kimutatása. A kormány szerint mi ennek az oka? Bizonyára az is, hogy Magyarország fordítja az egész EU-ban a legkevesebb pénzt egészségügyre (GDP-arányosan).

Aggasztóan emelkedik az autista gyermekek száma, az elmúlt 20 évben 16-szorosára nőtt.

Az USA új egészségügyi minisztere, Robert F. Kennedy azt a célt tűzte ki, hogy megkeresi annak az okát, miért növekedett az USA-ban az autista gyermekek száma járványszerűen. A magyar kormány szerint mi ennek a növekedésnek az oka? Vagy korábban is ennyi (vagy nem sokkal több) volt, csak nem mutatták ki?

Ki merik jelenteni, hogy a növekedésnek nincs köze a gyermekkori oltásokhoz? Mert sokan ezt állítják, pl.

Milyen összefüggés lehet az okostelefonok kisgyermekek közötti elterjedésével? Az Autista Gyerekekért Központ által készített tanulmány adatai szerint az autizmussal diagnosztizált 2–3 éves gyerekek 90%-ának esetében a betegség legfőbb kiváltó oka a túlzott virtuális eszközhasználat.

„Az oltás működik” – hazudták a kísérleti Covid-vakcinákról, amikor még minden bizonytalan volt, az oltások mellékhatásairól, következményeiről pedig a mai napig sem számoltak be. Hajlandóak-e erre legalább az amerikai elmozdulások után?

A Covid-diktatúra kötelezései, alaptalan egészségügyi ígéretei és riogatásai után nem csoda, hogy a társadalom bizalma megrendült a magyar egészségügyben, ilyen helyzetben nem tartható fent a kötelezés a gyerekoltások terén sem a Mi Hazánk Mozgalom szerint, inkább szakmai ajánlásokra, nemzetközi tapasztalatok megvizsgálására volna szükség.

Miért nem felel senki azért, ha egy gyermek oltástól szenved maradandó egészségkárosodást? Sem a gyerekorvos, sem az állam, sem a gyártó nem felelős, a szülőkkel aláíratott kis fecni alapján a szülőkre hárítják a felelősséget dr. Mihalik Angelika cikke szerint.

Más országokban a gyermek családja kap kárpótlást. Magyarországon miért nem?

Tisztelettel: