– Jelenleg azzal számol a minisztérium, hogy jövőre a 14. havi nyugdíjból egy heti részt fizet ki a kormány – jelentette ki Nagy Márton egy háttérbeszélgetés alkalmával a Portfólió cikke szerint.
Ez új információ az eddigiekhez képest, mert eddig kérdéses volt az ütemezés. Amennyiben ez így valósul meg, akkor a jövő év elején 150 milliárd forintos extra kiadás terheli majd meg az állami büdzsét, ugyanis a 14. havi nyugdíj teljes éves kiadása várhatóan 600 milliárd forint körül van.
A nemzetgazdasági miniszter beszélt arról is, hogy a tervezettnél rosszabb makrogazdasági pálya (alacsonyabb GDP-növekedés és magasabb infláció), valamint az új gazdaságpolitikai intézkedések miatt a kormány 5%-ra emeli az idei és jövő évi hiánycélt is. Ennek nyomán három éven át keresztül (2024–2025–2026) stagnálhat a GDP-arányos hiány, de az államadósság is (73,5%). Kiemelte: ebben a makrogazdasági helyzetben és új gazdaságpolitikai lépések mellett "nem tudunk hiányt csökkenteni, de nem is emeljük a hiánycélt. A költségvetés stabilitását így garantáljuk".
A Portfólió érdeklődésére válaszul a miniszter azt is részletezte, hogy az idén már 4774 milliárd forintra megemelt éves pénzforgalmi hiányterv 5055 milliárd forintra emelkedik tovább, és a 2026-os eredeti 4218 milliárd forintos pénzforgalmi hiányterv 5445 milliárd forintra emelkedik. Nagy Márton ezen a ponton arról is beszélt, hogy a többletfinanszírozás biztosítása érdekében várhatóan devizakötvény-kibocsátásra lesz szükség még a jövő év elején.
Majd ismertette a miniszter azt is, hogy a hiánycél emelése mellett a minisztérium javaslata két új intézkedést is tartalmaz a megemelt 2026-os deficitcél tartása érdekében, ezek hatása összesen közel 400 milliárd forint lesz: a 192 milliárd forintos általános tartalék zárolása és a banki extraprofitadó emelése, ami plusz 185 milliárd forintot jelenthet.
Utóbbival kapcsolatban azt mondta, "sajnos a kisebb gazdasági növekedés miatt a költségvetési stabilitást csak úgy tudom megvédeni, hogy a bankok többet fizetnek".
"Minden magyar embert megillet a készpénzfelvétel"
Alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az OTP az Alkotmánybírósághoz az ATM-törvény miatt, ami előírja a bankoknak, hogy minden településen a pénzkiadó automatát kell működtetniük. Erről a Budapesti Értéktőzsde oldalán tettek közzé tájékoztatást.
Ebben az is szerepel, hogy több más pénzintézettel együtt nyújtották be a panaszt. A Telex úgy tudja, hogy az Erste Bankra és a Raiffeisen Bankra utaltak.
Az OTP azt kéri az Alkotmánybíróságtól, hogy állapítsa meg, hogy a törvény alaptörvénybe ütközik. A bank álláspontja szerint a törvény által előírt ATM-kötelezés és a bankjegykiadó automaták elosztása gazdaságilag indokolatlan, aránytalanul korlátozza a bankok vállalkozáshoz és tulajdonhoz való alapjogait, és diszkriminatív módon avatkozik bele a piaci folyamatokba.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter erre a Facebookon úgy reagált: minden magyar embert megillet a készpénzfelvétel mint alapszolgáltatás, éljen az ország bármely pontján.
– Az ATM-telepítések célja, hogy a kisebb településeken élők is könnyen készpénzhez tudjanak jutni. Ez olyan a lakosságot támogató és segítő alapszolgáltatás, mint a már ma is működő alapszámla. Változatlanul és határozottan elvárjuk, hogy mindenhol legyen ATM, és azt is, hogy abból 300 ezer forintot ki tudjon venni a lakosság ingyenesen – írta a tárcavezető.
"A Mi Hazánk régi követelése" - reagált Toroczkai is
Alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az OTP az Alkotmánybírósághoz az ATM-törvény miatt, ami előírja a bankoknak, hogy minden településen pénzkiadó automatát kell működtetniük. A panaszhoz csatlakozott az Erste Bank és a Raiffeisen Bank is.
A Mi Hazánk Mozgalom régi követelése valósult meg a készpénzfizetési jog alkotmányos védelmével, de ez a valóságban csak akkor működik, ha minden településen van pénzkiadó automata, és ha a készpénzfelvétel minél nagyobb összegben ingyenes lesz, ezért követeltük ezeket is.
Miközben a banki szolgáltatások díjai Magyarországon világviszonylatban is az egyik legmagasabbak, a bankok még mindig nem számoltak el a devizahitelezésnek nevezett csalássorozattal sem, amely során magyarok százezreit fosztották ki.
A Mi Hazánk ezt sem felejti el, továbbra is követeljük a bankok (és bűntársaik) elszámoltatását, és kártérítést minden megkárosított magyarnak!
(24 nyomán)