Az ítélet szerint a jogszabály a kiskorúak védelmére hivatkozva valójában "indokolatlanul korlátozza az LMBTI-emberek hétköznapi életének megjelenítését", és összeegyeztethetetlen az Európai Unió alapvető jogaival és értékeivel.

A bíróság ezzel lényegében visszaigazolta a főtanácsnok tavaly nyári, rendkívül éles hangú indítványát, amely a Bizottság keresetének minden jogalapját megalapozottnak tartotta.

A per előzménye, hogy az Európai Bizottság már 2022 júliusában az uniós bíróság elé vitte a magyar szabályozást. A Bizottság álláspontja szerint a törvény diszkriminál a szexuális irányultság és a nemi identitás alapján, sérti a belső piaci szabályokat, valamint az alapvető jogokat, különösen az "LGBTIQ-emberek" jogait. A mostani ítélet ennek a hosszú jogvitának tett pontot a végére, mégpedig úgy, hogy a bíróság a most már leköszönő magyar kormány legfontosabb védekezését sem fogadta el: azt, hogy a korlátozások pusztán gyermekvédelmi célt szolgálnak.

Az ítélet után a magyar kormánynak mindent meg kell tennie, hogy a jogszabály megfeleljen az uniós jognak.

Az ügy érdekessége, hogy nemcsak az Európai Bizottság perelte a magyar kormányt, hanem a 26 másik tagállamból 16, valamint az Európai Parlament is.

Capeta főtanácsnok tavalyi indítványa azt mondta ki, hogy a magyar szabályozás nem a pornográf tartalmaktól védi a kiskorúakat – ezt a magyar jog korábban is tiltotta –, hanem ennél sokkal tovább megy, amikor gyakorlatilag tiltottá vagy súlyosan korlátozottá teszi az olyan tartalmakat, amelyek a "születési nemtől eltérő önazonosságot", a "nem megváltoztatását" vagy a homoszexualitást népszerűsítik vagy megjelenítik.

A főtanácsnok szerint Magyarország semmilyen bizonyítékot nem adott arra, hogy az "LMBTI-emberek" hétköznapi életének bemutatása önmagában ártana a kiskorúak egészséges fejlődésének. Épp ellenkezőleg: az indítvány szerint

A főtanácsnok ebből azt a következtetést vonta le, hogy a magyar törvény több alapjogot is sért: a nemen és szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés tilalmát, az emberi méltósághoz való jogot, a magán- és családi élet tiszteletben tartását, valamint a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát. Indítványában külön kiemelte azt is, hogy az uniós jogrendben lehet vita arról, miként kell a közös értékeket konkrét szabályokká lefordítani, de "az LMBTI-emberek egyenlő méltósága és egyenlő tisztelete nem lehet vita tárgya". Az általa meghúzott "vörös vonal" ott van, ahol egy társadalmi csoporttal szemben intézményesített tiszteletlenség és marginalizálás jelenik meg.

A bíróság pedig most elfogadta a főtanácsnok érvelését.

A mostani luxembourgi döntés politikai és pénzügyi értelemben is fontos, mert a gyermekvédelmi törvény nemcsak kötelezettségszegési eljárást hozott Magyarország nyakába, hanem közvetlenül hozzájárult ahhoz is, hogy az Európai Bizottság befagyasztva tartson bizonyos uniós forrásokat. Itt azonban fontos a pontosítás: a Bizottság hivatalos álláspontja szerint a gyermekvédelmi törvény miatt nem egy külön, önálló pénzügyi szankció született, hanem a 2021–2027-es uniós programoknál alkalmazott úgynevezett horizontális feljogosító feltétel – az Alapjogi Charta betartásának feltétele – maradt részben teljesítetlen.

Az uniós végrehajtó testület 2022 decemberében, amikor jóváhagyta a magyar kohéziós, tengerügyi-halászati és belügyi programokat, azt állapította meg, hogy Magyarország nem felel meg ennek a chartás feltételnek, részben a gyermekvédelmi törvény, részben az akadémiai szabadságot érintő kockázatok, részben pedig a menedékjoggal kapcsolatos aggályok miatt. Emiatt 600 millió uniós támogatást tartanak befagyasztva Magyarország kohéziós keretéből. Az ítélet mentén a jogszabály kötelező módosítása most felszabadíthatja ezt a tételt, írja a lap.

Egyértelművé vált, hogy az előző kormányzat gyermekvédelminek hazudott törvénye semmi másról nem szólt, mint rendszerszintű gyűlöletkeltésről - írta Karácsony Gergely főpolgármester kedden a Facebook-oldalán arra reagálva, hogy az Európai Unió Bírósága jogsértőnek találta a pedofilok ellen és a gyermekek védelmében hozott magyar törvényt.

Karácsony Gergely hozzátette: "miközben a Fidesz anyagi és erkölcsi értelemben is lezüllesztette a gyermekvédelem intézményrendszerét, valamint szörnyeket bújtatott és mentegetett, addig nettó politikai számításból kreált ellenséget a szexuális kisebbségekből. Mert a gyermekek nem számítottak nekik igazából, csak a saját hatalmuk".

A főpolgármester a bejegyzését azzal kezdte: "győzött a mindenkit egyenlően megillető emberi méltóság!"

"Az Orbán-kormány újabb hazugsága lepleződött ma le az Európai Bíróságon. Jogtörténeti jelentőségű ítéletében a luxembourgi testület először állapította meg, hogy az Európai Unió alapvető értékeit önállóan, további uniós jogszabály közbejötte nélkül sértette meg egy tagállam. Nem Magyarország, hanem az Orbán-kormány szégyene, hogy ez éppen velünk történt meg" - fogalmazott.

Karácsony Gergely külön örömnek nevezte, hogy nem az uniónak kellett elrendeznie ezt az ügyet, hiszen a magyar választók egy héttel ezelőtt elsöprő többséggel mondtak nemet erre "a cinikus, a gyerekeket csak saját politikai céljaira felhasználó rezsimre".

"Ahogyan lassan egy éve a Pride-on mondtam: hogyan is lehetne betiltani a szerelmet és a szabadságot? Vagy együtt vagyunk szabadok, vagy egyikünk sem az" - írta.

A főpolgármester a bejegyzése szerint kíváncsian várja, hogy az ellene vádat emelő ügyészség "magától lépni fog", és ejti a vádat Luxembourg keddi döntése után, vagy megvárja a "megszégyenülést a bíróságon".

Történelminek nevezték "magyar jogvédők" az Európai Unió Bíróságának ítéletét a gyermekvédelmi törvényről kedden.

Történelmi döntés, hogy az Európai Unió Bírósága jogsértőnek találta a "2021-es homofób és transzfób propagandatörvényt" - tudatta az Amnesty International Magyarország, a Háttér Társaság és a Magyar Helsinki Bizottság közös, az MTI-hez kedden eljuttatott sajtóközleményében.

Emlékeztettek, hogy a bíróság az EU alapértékeinek, az Európai Unió Alapjogi Chartában foglalt több alapvető jog, továbbá a belső piaci szabályok sérelmét állapította meg.

A döntés azért is történelmi, mert megerősíti, hogy "az Orbán-kormány kirekesztésre és megbélyegzésre épülő politikájának nincs helye az EU-ban". Másrészt az EUB azzal, hogy első alkalommal állapította meg az Európai Unióról szóló szerződés szerinti közös értékek sérelmét, jelentős lépést tett afelé, hogy ne csak a gazdasági unió, hanem közös alapértékek védelmezője is legyen - közölték a "jogvédő" szervezetek.

A bíróság ítélete azt jelenti, hogy véget kell vetni a "homofób és transzfób cenzúrának" a nyilvánosságban, a fóliázásnak a könyvesboltokban, és a 2025-ben elfogadott "önkényes Pride-tilalom" sem maradhat - tették hozzá.

"Az orosz mintára elfogadott törvény rendszerszerű diszkriminációt vezetett be a szexuális és nemi kisebbségekkel szemben, amikor megtiltotta a 18 éven aluliak számára az olyan tartalmakhoz való hozzáférést, amelyek a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg" - írták.

Emlékeztettek: 2025-ben a kormány ezt a tág korlátozást a békés gyülekezéshez való jog területére is kiterjesztette, hogy jogalapot teremtsen a "Pride-felvonulások" vagy az "LMBTQI-emberek" jogegyenlőségéért kiálló más tüntetések megtiltására, a szervezők "kriminalizálására" és a résztvevők megbírságolására.

Ezekben az ügyekben az Amnesty International Magyarország, a Magyar Helsinki Bizottság, a Háttér Társaság és a Társaság a Szabadságjogokért az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult - tették hozzá. Hangsúlyozták: az EUB kimondta, hogy egy tagállam nem hivatkozhat a nemzeti alkotmányos identitására egy olyan diszkriminatív szabályozás indokaként, amely sérti az unió alapértékeit. A csatlakozáskor az EU-hoz minden tagállam vállalja, hogy tiszteletben tartja az Európai Unióról szóló Szerződés 2. cikkében lefektetett értékeket, így az emberi méltóságot, szabadságot, demokráciát, egyenlőséget, jogállamiságot, az emberi jogokat, ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait is - közölték.

Az ítélet azt is rögzíti, hogy az Európai Unió közös értékei olyan "vörös vonalat" jelentenek, amelyek megsértésekor az EU alkotmányos modelljének védelmében válaszra van szükség. Ezért az EUB első alkalommal állapította meg az unió alapjául szolgáló, valamennyi tagállamban közös értékeket meghatározó EUSZ 2. cikk különálló megsértését - húzták alá.

A magyar kormány 2021-ben azzal indokolta a jogszabály elfogadását, hogy az a gyerekek és a szülők védelmét szolgálja, mivel a kiskorúak "LMBTQI-tartalomnak" való kitettsége kedvezőtlenül befolyásolhatja fejlődésüket. Az EUB viszont megállapította, hogy a gyerekek nyíltan szexuális tartalmakkal szembeni védelméhez nem volt szükség a jogszabálymódosításra, mert már a törvény elfogadása előtt is léteztek védelmükre vonatkozó szabályok - áll a közleményben.

A "jogvédő" szervezek közölték: az EUB azt is világosnak látta, hogy a "propagandatörvény" bevezetése a kormány azon előítéleten alapul, hogy a szexuális és nemi kisebbséghez tartozók élete nem azonos értékű vagy státuszú a heteroszexuális és "cisznemű" emberek életével.

"Az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy a propagandatörvény megbélyegző és sértő jellege a szexuális és nemi kisebbségekhez tartozó emberek társadalmi 'láthatatlanságának' kialakításához vagy megerősítéséhez vezet, ami sérti a méltóságukat. Ez pedig ellentétes az unió - mint a pluralizmus társadalmában érvényesülő közös jogrend - saját identitásával" - fogalmaztak.

Az EUB döntése alapján az új Országgyűlésre hárul a feladat, hogy a jogsértő törvényt hatályon kívül helyezze. Ha nem így jár el, a bíróság akár bírság megfizetésére is kötelezheti Magyarországot - írták.