A VSquare és a Citizen Lab közös vizsgálata még az április 12-i választás előtt feltárta, hogy a magyar titkosszolgálatok használják azt a Webloc nevű, geolokációs megfigyelésre alkalmas rendszert, amelyet az izraeli–amerikai Cobwebs Technologies fejlesztett ki. A magyar állam a megfigyelőrendszer licenceit néhány héttel a választás előtt újította meg.
 Képek forrása: Citizenlab |
A Webloc úgy működik, hogy az okostelefonos alkalmazások által reklámcélból gyűjtött helyadatokat „hasznosítja újra”, és követi emberek százmillióinak mozgását az eszközeik egyedi hirdetési azonosítói alapján. A rendszer lehetővé teszi a titkosszolgálatok számára, hogy úgynevezett földrajzi kerítéseket (geofence) állítsanak fel meghatározott területeken, azaz ha a Webloc érzékeli a mobiltelefonos adatok alapján az eszköz használójának belépését egy területre, arra képes reagálni. Ezzel bizalmas találkozókat lehet beazonosítani és megfigyelni.
 |
A Webloc által begyűjtött történeti adatokból pedig rekonstruálni lehet az egyének mozgását, napi rutinját, valamint szinte valós időben össze lehet kapcsolni az egyes személyekhez tartozó anonim digitális profilokat, identitásokat akár fizikai helyszínekkel is.
 |
A Weblockal számos probléma van, ezek közül a legnyilvánvalóbb az, hogy mobilos applikációk hirdetési adatait az Európai Unióban tilos lenne így felhasználni – írta a VSquare. Az EU-ban ugyanis az ilyen jellegű adatfelhasználást titkosszolgálati megfigyelés céljából az adatvédelmi rendelet, a GDPR megsértésének tekintik. A GDPR szigorúan szabályozza a mobiltelefonos alkalmazások által gyűjtött személyes és hirdetési adatok kezelését és megosztását, és valószínű, hogy a magyar állam legalább a GDPR-t megsértette, ha a Weblocot valóban be is vetette magyar és EU-n belüli célpontok ellen.
 |
Panyi Szabolcs, a VSquare újságírója szerint a magyar adatvédelmi hatóság egy héttel a cikk megjelenése után azt közölte, hogy vizsgálatot indít.
Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke azt írta, hogy a hatóságnak „a sajtóban megjelentek előtt nem volt tudomása az eszközről és annak a magyar hatóságok általi, feltételezett alkalmazásáról”. Péterfalvi megerősítette, hogy a Webloc miatt sem panasz, sem bejelentés nem érkezett korábban a hatósághoz, és bejelentette, hogy a hatóság hivatalból vizsgálatot indít a Webloc magyarországi felhasználásával kapcsolatban.
Panyi megjegyezte, hogy a NAIH reakciója csak napokkal Orbán Viktor és a Fidesz választási veresége után, április 15-én érkezett meg.
(24 nyomán)
