Bizonyára sok kedves olvasó elemezgette magában, hogy mi történik a Kurucon, mióta lehetőség van korlátlan mennyiségben (és minőségben) hozzászólni a cikkekhez. Ezt tenném most én is írásban, hogy aki eddig nem foglalkozott ezzel a témával, az tegye meg, mert fontosabb, mint gondolnánk.
 |
Már-már nosztalgiával emlékezek vissza azokra az időkre, amikor legelőször olvastam itt cikkeket. Majdnem 5 éve volt, amikor még nem volt meg az a fekete „huzat” az oldalon, ami nélkül ma nem is tudnék olvasni. :-) Akkor már bő másfél éves volt a Kuruc, de számomra (és gondolom a legtöbb új olvasó számára) szenzáció volt egy ilyen tartalmú és hangvételű hírportált olvasni. Akkor még sokan nem is gondoltak arra, hogy majd egyszer bárki bármit írhat a cikkek alá, örültünk, hogy vannak cikkek, olyanok, amilyeneket szeretünk. Értelemszerűen az olvasók egyetlen kommunikációs lehetősége a szerkesztőséggel az e-mail volt. Mekkora élmény volt, amikor az első egy-két helyesírási hibát jelző levelem elérte célját! Aztán meg az első saját írás... kész megtiszteltetés! Ez hiányzik, mióta beépült a Facebook-modul. Nincs súlya az ember szavának, még ha igaza is van és igyekszik magas színvonalon megfogalmazni a mondanivalóját. Oda jutottunk, hogy Lipusz Zsoltot névtelen, arctalan (képtelen, pofátlan) billentyűhuszárok oszthatják ki, akiknek esetleg fogalmuk sincs arról, amiről szó van. Mindenki tévedhet, vagy lehet kisebbségben a véleményével, csak nem mindegy, hogy ezt hogyan adjuk a tudtára.
Új korszak kezdődött a Facebookal, mely egyaránt hozott áldást és átkot a nemzeti oldal ezen (nem kis) csoportjára. Megteremtődött a lehetőség gyorsan, könnyen kommunikálni olvasók közt, ami azelőtt lehetetlen volt. Hasonló életfelfogású emberek a Kárpátok minden tájáról (illetve messzi földről) megoszthatják egymással gondolataikat, tanácsot adhatnak, bátoríthatják egymást. Talán az elején tényleg erre fektetődött a hangsúly, amíg kevesen éltek a lehetőséggel. Sajnos hamarosan érkeztek a trollok, provokátorok és egyszerűen idióták, akiknek halvány lila gőzük sincs arról, hogy mi a Kuruc.info és mi a célja. Mára minden cikk alatt csak egymást tépő nemzetiek és „nemzetiek” vannak, egyre kevesebb az értelmes, konstruktív hozzászólás. Sőt, már örülhetünk, ha nem trágársággal és katasztrofális helyesírással díszített hozzászólások jelennek meg.
Beleolvastam a "Nézzünk a gyilkosok szemébe!" nevű tüntetésre toborzó cikkek hozzászólásaiba. Még van remény a minőségi olvasótábor túlélésére, mivel sokan helyesnek tartják a hozzászólások letiltását, sőt egyesek véglegesen visszaállítanák a „régi rendszert”. Jómagam is támogatom az elképzelést, de nem azért, mert rossz dolog a Facebook-modul. (Bár a használatával zsidónak keressük a pénzt, de van olyan a nagyvilágban, amin nem tud egy zsidó nyerészkedni?) Nem győzöm hangsúlyozni, hogy szervezés, összefogás szempontjából mennyire hasznos. De ott tartunk, hogy többet árt a nemzeti oldalnak, mint amennyit használ. Pár éve mindannyian jóízűen nevethettünk, amikor a ballib média mocskos, zsidó-, cigánygyűlölő "rasszistafasisztagárdistának" nevezett minket, akik ráadásul bunkók is, csak a gyűlöletből merítenek erőt. Mekkora szemenszedett hazugság, ugye? Hát nem! Ma bárki olvassa a hozzászólásokat, csak bizonyítékot talál a ballib médiumok híresztelésére. Igen, oda jutottunk, hogy a hozzászólásokból ömlik a nyers, értelmetlen, érvekkel alátámaszthatatlan gyűlölet. Általánosítunk, kettős mércét használunk, ami ellen állítólag küzdünk. Fiatalok és idősek egyaránt azt gondolják, milyen jó magyarok ők, mert gyűlölik a cigányt, a zsidót, tótot, oláhot, rácot, labancot, jenkit, meg aki még eszükbe jut. „Bátran” dobálózunk a szavakkal, mert álnév, álkép mögül nincs következménye; viszont súlya sincs.
Ideje lenne rátérni ezen írás címére is. Minden fent leírt negatív észrevétel egyre inkább a nemzeti fotelforradalmár réteg kialakulását segíti. Pofázás, szájtépés már-már doktori szinten, de nulla érvvel és tudással. Ha ennek nem szabunk gátat, tényleg csak holmi internethuligánokká silányulunk és ezt senki nem akarja (cionéktól eltekintve), ugye? Milyen jóleső igazságérzet tölt el, amikor Facebookról, fórumokról átveszünk egy-egy irományt ballibektől, drogosoktól, cigányoktól, meg különböző ferde nézetű és életű emberektől, amely tele van hibával, rövidítések egész sora lelhető fel benne, nincs érvekkel alátámasztva a fő gondolat (ha egyáltalán van ilyen). Mi megmondtuk, bunkó komcsik, drogosok, ingyenélő cigányok, akik még írni sem tudnak. De kérdem én, mi tudunk? Mondhatja azt bárki, hogy a Kuruc.info tele van minőségi hozzászólásokkal és nyelvi, irodalmi szempontból messze veri a konkurenciát? Sajnos nem. Arra a szintre züllünk, amit mi magunk is megvetünk és minden alkalommal az ellenség orra alá dörgölünk.
Remélem, hogy sokan vesznek részt a holnapi vonulásos tüntetésen, mert itt kell megmutatni a nemzeti oldal erejét, itt kell hallatni a hangját, nem álnév mögött mocskolódni. Ha nem gyűlne össze elegendő ember és tényleg egy időre felfüggesztik a Kurucon a hozzászólásokat, akkor mindenkinek lesz ideje nyugodtan elgondolkodni azon, hogyan fogalmazza meg gondolatait a legközelebbi hozzászólásban (ha lesz még olyan). Vegyük a fáradságot magyarra állítani a billentyűzetet, szépen, ékezettel, vesszőket használva írni (külföldön élés nem kifogás), nem rövidíteni, a mondatot lehetőleg nagy betűvel kezdeni és egy írásjellel befejezni. Ha ez megvan, akkor már csak a tartalmat kell igényesre formálni. Semmivel sem visszük előre a nemzet ügyét „dögöljetek meg tetves cigányok”, „holokauszt nem volt, hanem lesz” beszólásokkal, illetve a háttérhatalom csicskásainak különböző módszerrel történő „hasznosításával”. Az ilyen megnyilvánulásokat hagyjuk a cigánybűnözőkre, az őket mosdatókra, a bőrüket figyelemeltereléssel mentő zsidókra. Ha már fotelben ülünk, tegyük ezt tisztességesen, becsületesen, igaz magyar módjára. Nem mindenki utcai harcos, ne is legyen! De aki otthon ül, az eszével segítsen nemzetén, ne okozzon még nagyobb pusztítást táborunkban.
Elhiszem, hogy van, akinek nincs más választása, mint fotelhazafi lenni. Nem sorolok okokat, mindenki tudja magáról miért, vagy miért nem tartozik közéjük. Nem kerül nagy erőfeszítésbe, okoskodni mindenki tud, ha nem adnak neki igazat akkor meg teljes szókinccsel támadni. Tisztelet a kivételnek. Sokan munkahelyüket féltik a hozzászólások miatt, ezért használnak álnevet, mert az ugye „biztonságos”. Talán a munkaadó nem jön rá, hogy éppen ő volt a "szélsőséges" hozzászóló, de ha a titkosszolgálatok parancsot kapnak felülről, úgyis kiderítik, hogy ki a felhasználó igazi tulajdonosa. Egy dologra pedig mindig kell gondolni az interneten, a biztonság mellett: a hitelességre. Mennyire lehet komolyan venni bárkinek is a hozzászólását, akit mondjuk Erwin Rommelnek hívnak, profilképe egy Királytigris, pár napja a cigányok kiirtására buzdított, most pedig a globális felmelegedésről írt egy okoskodó elemzést? Aki nem vállalja a nevét, képét (bár még ez is lehet álca) az kár írjon, mert kevesen fogják komolyan olvasni, még ha igazat és okosat is ír. Nem lehet felvállalni a munkahely miatt? Semmi gond, nem csak kurucos hozzászólásokból áll a világ. Amit nem tud ide megírni, mondja el családjának, rokonainak, barátainak, kollégáinak (főnöknek nem!), ismerőseinek. Talán még többre is megy vele, ha sikerül felnyitni a szemüket.
Mint minden írásomat az utóbbi időben, most is azzal fejezem be, hogy ne féljünk, merjünk szembenézni önmagunkkal, megtalálni a helyes utat és utána nyitogatni az emberek szemét, akiét csak lehet. Nehéz, fárasztó, hosszadalmas (egy életen át tartó), váltakozó eredménnyel, de nem fölösleges! Tegyük rendbe saját belső világunkat, utána meg segítsünk szeretteinknek, körülöttünk lévő embereknek ugyanezt tenni. Ebből támadhat fel a nemzet, nem másból!
Török Tamás
Kapcsolódó:
