"Ha valakit ököllel fejbe ütnek, majd egy tárggyal leütnek, s utána elvágják a torkát, nehezen képzelhető el, hogy eközben testi érintkezés ne történjék, s csak egy nyomkereszteződés legyen. A vérről nem is beszélve! Egy csepp is kimutatható, akkor is, ha többször kimossák a ruhát. Ön el tudja képzelni, hogy Tánczos ok nélkül meggyilkolja a kislányt, mert az indíték máig nem ismert, nem hagy nyomot maga után, s a bűncselekmény után húsz percet beszélget a gyilkosság helyszíne feletti lakásban lakó ismerősével?"

Hála Istennek, örülök neki! – így fogadta Pasinszki József a hírt, hogy Tánczos Gábort kilenc év börtön után január 20-án feltételesen szabadlábra helyezik. A szegedi vegyész a védelem szakértőjeként közreműködött a körmendi gyermekgyilkossági (pontosabban vérgyilkossági - a szerk.) perben. Pasinszki állítja: Tánczos ártatlan. Azt mondja, ha a Legfelsőbb Bíróság elfogadta volna a megállapításait, felmentik Tánczost.

Tíz éve, 1998. április 1-jén szörnyű bűncselekmény történt Körmenden. Egy 11 éves kislányt, H. Zsófiát szülei lakásában brutális módon meggyilkolták. A gyilkosság gyanúját az akkor 18 éves Tánczos Gáborra terelték, akit végül a Legfelsőbb Bíróság bűnösnek talált, és 13 évi fegyházbüntetésre ítélt. A jogerős ítélet szerint Tánczos többször megütötte a kislányt, majd egy kerámiaszoborral fejbe vágta és a nyakát szemből, orrát-száját befogva egy mélyre hatoló metszéssel elvágta. A nyakmetszés ellenére a halott körül csak kis kiterjedésű, mintegy félméteres vértócsa keletkezett. A kés, amivel elvágta a kislány torkát, sohasem került elő.

– Mivel Tánczos Gábortól származó ujjlenyomatot, hajszálat, vér- vagy nyálnyomot nem találtak a lakásban, a vád egyik perdöntő bizonyítéka az úgynevezett nyomkereszteződés volt. Vagyis az, hogy a kislány ruházatán találtak olyan elemi szálakat, amelyek Tánczos ruhájáról kerültek, kerülhettek oda, és fordítva – magyarázta Pasinszki József, aki nem találkozott még személyesen Tánczossal, csak az ügye peranyagát olvasta. A szegedi vegyész a védelem szakértőjeként közreműködött a perben. (Korábban kirendelt igazságügyi vegyész szakértőként dolgozott Flaisz Ferenc keceli vállalkozó egyik perében és mostanában a német importszemétügyben is.) Megállapítása szerint mindössze egyetlen értékelhető nyomkereszteződés volt az ügyben. Zsófia pulóverén találtak Tánczos ingéből származó szálat, az ingen pedig pulóverszálat. Pasinszki szerint ez volt az egyetlen tárgyi bizonyíték Tánczos ellen. A többi mikronyom ugyanis állítása szerint olyan volt, hogy az vagy csak Tánczos, vagy csak a kislány ruháján volt fellelhető.

– Tánczos Gábor és a kislány lefoglalt ruházatát egy autóban, s – erre nézve tanúvallomások is voltak – külön-külön nejlonzacskókba csomagolva, de közös nejlonzsákban szállították. Szakmailag hibás bűnjelkezelés történt, emiatt a ruhák kicsomagolásakor a nejlonzacskók elektrosztatikus feltöltődése révén a ruhák elemi szálai átkerülhettek egymásra. Ha valakit ököllel fejbe ütnek, majd egy tárggyal leütnek, s utána elvágják a torkát, nehezen képzelhető el, hogy eközben testi érintkezés ne történjék, s csak egy nyomkereszteződés legyen. A vérről nem is beszélve! Egy csepp is kimutatható, akkor is, ha többször kimossák a ruhát. A bűncselekmény dinamikus volt, valószínűtlen, hogy a tettes és az áldozat csak egy ponton, ráadásul nem is az elkövető legfelső ruhadarabjánál került érintkezésbe egymással. A Legfelsőbb Bíróság a kirendelt szakértő megkérdezése után az ítéletben úgy reagált: „a vélelmezett elektrosztatikus feltöltődés bekövetkezése a bűnjelek között kizárt."

– Ön el tudja képzelni, hogy Tánczos ok nélkül meggyilkolja a kislányt, mert az indíték máig nem ismert, nem hagy nyomot maga után, s a bűncselekmény után húsz percet beszélget a gyilkosság helyszíne feletti lakásban lakó ismerősével? Ez képtelenség! – mondta Pasinszki József. A kislány combján találtak egy 40 centiméteres hajszálat, a körme alatt pedig vérnyomot, textilszálakat és festékszemcséket, amelyek egyike sem Tánczos Gábortól származott, de a gazdáját nem találták a nyomozók.

Segítünk nekik: elolvasásra ajánljuk a Vérgyilkosság, zsidók, titkok, döbbenet... című tényfeltáró anyag első és második részét - a szerk.

Tánczos Gábor ügyvédje, Somos Zoltán a Legfelsőbb Bíróság ítélete után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, annak megállapításáért, hogy nem volt tisztességes az eljárás, mert nem hallgatták meg a vádlottat a Legfelsőbb Bíróság előtt vádlotti vallomás keretében, nem hallgatták meg a védelem vegyész szakértőjét, és nem mutatták meg az ügyvédnek a helyszínen készült videofelvételt. A strasbourgi bíróság döntésében elutasította a panaszt. „Egy csillagász azt mondta, nagyon jól tudja, hogy a Hold körül nem kering barna női csizma, de ha ezt bizonyítania kellene, bajban lenne" – mondta Pasinszki József azzal kapcsolatban, hogy sem ő, sem az ügyvéd nem tudja bizonyítani Tánczos Gábor ártatlanságát, de erre nincs is szükség, mert a jogrendünkben a bűnösséget kell bizonyítani.



Szerk. megj.: Paradox módon éppen a zsidó érdekeket szolgáló bíróság sejtette Tánczos ártatlanságát, mert, bár a gyarmattartók parancsára meg kellett hoznia az ítéletet, annak enyhe volta mégis sejtet valamit, elvégre egy ilyen brutális gyilkosságért még ezen a Magyarországon is életfogytig tartó szabadságvesztés jár.

(Délmagyar)
A Tánczos-ügyben adott szakvélemény kivonata

1998. április 1-én szörnyű bűncselekmény történt Körmenden. Egy 11 éves kislányt szülei lakásában brutális módon meggyilkoltak. A gyilkosság gyanúja egy akkor 18 éves fiatalemberre terelődött, akit végülis a Legfelsőbb Bíróság bűnösnek talált, és 13 évi fegyházbüntetésre ítélt. Az ügyben laboratóriumunk vezetője a védelem szakértője volt. Etikai okokból nem a teljes szakvéleményt hozzuk nyilvánosságra. Egyrészt nem kívánunk ismertetni nyomozási módszereket, másrészt személyiségi jogokat sem szeretnénk sérteni. Az itt közölt kivonat csak azokat a személyes adatokat tartalmazza, amelyek újságcikkekben, vagy az ítéletekben már nyilvánosságra kerültek.


Szakvélemény
mikronyomokról

Előzmények:

2001. IV. 23-án megkeresett a megbízó azzal a kéréssel, hogy az első fokon elítélt ügyfele Tánczos Gábor körmendi lakos ügyében a peranyagot vizsgáljuk át, és a vegyész szakértők által vizsgált bizonyítékokat értékelve adjunk szakvéleményt. A megbízó a teljesítéséhez a birtokában lévő peranyagot 2001. IV. 24-én Pasinszki József laboratóriumvezetőnek átadta.


Az első fokú ítélet szerinti tényállás:

Az ítélet szerint Tánczos Gábor 1998. április 1-én du. 1/2 6 és 6 óra közt szülei lakásának nappali szobájában megölte a 11 éves Heffenträger Zsófia Körmend, N. u. 3. (III. 8.) sz. alatti lakost. Az ítélet szerint Tánczos Gábor, Sz. Gy.-hez aki ugyanezen ház IV. 8. sz. alatt lakik mentében a lépcsőházban találkozott a sértettel, akit megszólított, majd miután az kinyi­totta a lakás ajtaját utánament, és annak hallatán, hogy a kislány kérdőre vonta, hogy mit keres ott, indulat­ba jött és rátámadt, ököllel arcul ütötte. A lakás belseje felé menekülő sértettet az ebédlőben utolérve ismét megütötte a fején. Ennek az ütésnek következtében a kislány hajában lévő egyik csat eltört és maradványai szétszóródtak az ebédlőben. A nappaliba menekült sértettet a terhelt az ítélet sze­rint leszorította a sarokgarnitúrára. Eközben a kislány másik hajcsatja is kiesett és felborult egy virágváza. A terhelt az ítélet szerint felkapta a TV-n álló, cserépből készült Búsuló juhász szobrot és azzal fejbeütötte a sértettet. Ezután a terhelt az ülőgarnitúrán hátrahanyatló testhelyzetben lévő sértett nyakát szemből, orrát-száját befogva két felületes és egy mélyre hatoló metszéssel elvágta. A sértett ezt követően néhány perc alatt meghalt. A nyakmetszés ellenére a halott körül csak kis (50 - 60 cm) kiterjedésű vértócsa keletkezett. Az ítélet szerint a terhelt ezt követően felment Sz. Gy. lakásába, ott, ill. később a ház előtt Sz. Gy.-vel kb. 15 - 20 percet beszélgetett, majd hazament.


A nyomok 7000-1789/1998. sz. ORFK BSZI szakvéleményben leírt vizsgálati eredményeinek áttekintése:

A szakvélemény a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztályának kirendelő határozatai alapján készült. Ismerteti a vizsgálati módszereket, a vizsgálatokat végzők nevét, valamint a bűnjeltárgyak kezelését, ill. felsorolását. A szakvéleményben elmulasztották közölni a vizsgálatra érkezett bűnjelek csomagolását, ill. a hitelességüket igazoló adatokat.

A szakvélemény közli a talált nyomok lehetséges eredetét is de tartózkodik az eredmények értékelésétől. Megbízónk kérésére mi szakértői szempontból értelmezzük a kapott eredményeket, ill. kiegészítjük azt egy saját vizsgálattal (63/01. sz.).


Szakvélemény:

Annak bizonyítására, hogy a terhelt járt a bűncselekmény helyszínén, nem elegendő annak megállapítása, hogy a terhelt ruházatából is származtatható elemi szálak találtattak a helyszínen, vagy a sértetti lakásból is származtatható, (nem egyedi) nyomok voltak a terhelt ruházatán. A textíliák, festékek, műanyagok tömegtermékek, mikromaradványaik nem föltétlen a sértetti lakásból kellett, hogy a terhelt ruhájára kerüljenek, ill. a sértetti lakásba is kerülhettek máshonnan a terhelt egyes ruhadarab­jainak anyagával megegyező minőségű elemi szálak. Tömegtermékekből eredő nyomok esetén bizo­nyító erejű csak az ún. nyomkereszteződés megál­lapítása lehet. Nyomkereszteződésnek hívjuk azt a je­lenséget, hogy ha két tárgy érintkezik egymással, akkor azok egymáson nyomot, anyagmaradványt hagynak. Termé­szetesen két tárgy érintkezése után nem mindig mutatható ki a nyomkereszteződés. Mondjuk egy textí­lia hagyhat elemi szálakat egy porcelán tárgyon, de nem biztos, hogy a porcelánról eközben kimutatható mennyiségű kopadék kerül a textilre. Két textília esetén azonban feltétlenül kimutatható a kölcsönös­ség. Ennek fényében áttekintve a hivatkozott szakvéleményt, megállapíthatjuk, hogy abban összesen 2 nyomkereszteződés található:

1. A sértett 1.11. jelű pulóverén szürke PAN szálakat találtak, amelyek a terhelt 3.4. jelű inge anyagának textilszálaival azonos minőségű, míg a 3.4. jelű ingen találtak az 1.11. pulóver anyagával megegyező minőségű piros PAN szálakat.

2. Az 1.11. jelű pulóveren indigókék pamut szálakat találtak, melyek megegyeznek a terhelt 3.1. jelű farmernadrágjának anyagával, a 3.1 jelű nadrágon pedig találtak az 1.11. pulóver anyagával megegyező minőségű piros PAN szálakat.

A 2. nyomkereszteződés azonban nem bizonyító erejű, mivel a sértett lakásában 4 db. olyan farmer ruha­darabot találtak, amelynek szálminősége a szakvélemény szerint azonos a 3.1. jelű nadrágéval.

Az elemi szálak alkotta mikronyomok bizonyító ereje a statisztikán alapul. Például annak igen nagy a valószínűsége, hogy bárkinek a ruházatán megtalálhatók legyenek indigókék színű pamutszálak, mert a farmerruházat divatcikk, általánosan elterjedt viselet, nagyon könnyű kapcsolatba kerülni vele (pl. buszon, áruházban). Tehát bizonyító ereje nincs. Annak a valószínűsége viszont, hogy valaki coboly­prémmel kerüljön érintkezésbe, már sokkal kisebb. Tehát egy coboly szőrszál mikronyom komoly bizo­nyíték lehet.

Esetünkben egyetlen értékelhető nyomkereszteződés van. A szakvélemény nem tért ki arra, hogy a piros, ill. szürke PAN-szálaknak vannak-e egyedi jellegzetességeik, tehát vélhetőleg nincsenek, akkor pedig lévén ezek tömegtermékek könnyen lehetséges, hogy a szálkereszteződés véletlen, nincs köze a sértett elleni bűncselekményhez.

A bizonyítékok közt más szálkereszteződés nincs. Az, hogy valakit ököllel fejen üssenek, orrát-száját befogják , majd egy felkapott tárggyal leüssenek és utána fejét előrehúzva (vagy -tolva) elvágják a torkát , nehezen képzelhető el anélkül, hogy eközben testi érintkezés ne történjék. A testi érintkezés feltétlen következménye az áldozat és a terhelt ruhái közti elemiszál nyomkereszteződés. A sértett ruhá­in tehát általánosságban jelen kell lennie az elkövető ruházatából származó elemi szálaknak, és viszont. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ott, ahol a tettes és az áldozat textilből készült ruhái érintkeztek, feltét­lenül létrejön nyomkereszteződés. Esetünkben a bűncselekmény elkövetése dinamikus jellegű volt, valószínűtlen, hogy a tettes és az áldozat csak egy ponton ráadásul nem is az elkövető legfelső ruha­darabjánál került érintkezésbe egymással. A nyomok transzfere a sértett ruházatán miután megtá­madtatásától haláláig nem volt módja átöltözni szabályos bűnjelkezelés mellett nem lehetséges. Tehát az a tény, hogy a sértett 1.3. jelű nadrágján találtak a terhelt 3.4. jelű ingének anyagával azonos minőségű szálakat semmiképpen sem magyarázható a sértett és a terhelt érintkezésével, mert a 3.4. jelű ingen nem találtak az 1.3. jelű nadrágból származtatható szálakat. (Az elemi szál nyomok sokszoros mosás után is kimutathatók!) Ugyanez vonatkozik a 2.9. jelű fali­szőnyegre is, melyen a terhelt 3.5. jelű dzsekijéből származtatható szálakat találtak, de a dzsekin nem voltak megtalálhatók a faliszőnyeg elemi szálai.

Külön fel szeretnénk hívni a figyelmet arra, hogy a terhelt 3.4. jelű ingén találtak ugyan olyan festék­nyomot, ami megegyezik a sértett 2.17. jelű hajcsatjának festékbevonatával, de nem találtak sem a 3.4 jelű ingen, sem a terhelt más ruhadarabján a hajcsat lakkbevonatával megegyező összetételű nyomot. Véleményünk szerint igen kicsi a valószínűsége annak, hogy a hajcsat bevonatrendszere a törés követ­keztében rétegeire essék szét, és az elkövető ruhájára kizárólag a bevonat alsóbb rétegeiből kerüljön szennyeződés. (A festékek szintén tömegtermékek!)

A 2.1. jelű cserép­darabokon találtak olyan elemi szálakat, amelyek azonos minőségűek a terhelt 3.5. jelű dzsekijének anyagával, de a dzsekin nem találtak cserépdarabokat, viszont a terhelt által a dzseki alatt (!) viselt 3.4. jelű ingen igen, ám az ingből eredő szálakat nem találtak a cserépdarabokon.

Mindezek, továbbá az a tény, hogy nem találtak a terhelttel kapcsolatba hozható nyomokat a sértetti lakásban, arra mutatnak, hogy meg kell vizsgálnunk azt, hogy szabályos bűnjelkezelés mellett lehetsé­ges-e, hogy a vizsgált tárgyakról mikronyomok kerültek egymásra.

A terhelt több ruhadarabján PUR-szivacs szemcséket, ill. a sértetti lakásból is származható cserép­darabokat találtak. 63/01. sz. vizsgálatunkkal ezek eredetére kerestünk magyarázatot.

A peranyagban fellelhető iratok szerint az ORFK Bűnügyi Szakértői Intézetébe 1998. IV. 7-én a sértett és a terhelt ruházatát együtt szállították a sértetti lakásból származó egyéb tárgyak között egy 2 x 3 m-es mustárszínű szőnyeggel. A tanúvallomások szerint egy PE zsákban voltak ruhaneműk, és vittek még bűnjeleket legalább egy papírdobozban, mely(ek) tartalmát a tanúk nem látták.

Vizsgálatunkkal azt akartuk igazolni, vagy cáfolni, hogy amennyiben a bűnjeltárgyak PE tasakokba voltak csomagolva, de a 2.18. jelű 2 x 3 m-es szőnyeget csomagolás nélkül raktározták, ill. szállí­tották, előfordulhatott mikronyom-transzfer. Az a feltételezés, hogy a szőnyeg nem volt becsomagolva nem mond ellen F. I. bírósági vallomásának, mivel a bűnjelek kezelési módját előíró 117/1984. (IK.12.) IM-BM-PM-Leg.Ü. együttes utasítás 3. § (4) bekezdése szerint olyan bűnjelek esetén, amelyeknek a csomagolása nehézségekbe ütközik, elegendő csak (megfelelően kitöltött) bűnjel­címkét alkalmazni.

A 63/01. sz. vizsgálati jegyzőkönyvünk eredményei azt mutatják, hogy a bűnjelek kezelésekor ezek véletlen transzferrel is átkerülhettek a terhelt ruháira. A szőnyeg és a PE érintkezése következtében kialakuló sztatikus feltöltődés eredményeképpen a szőnyegről a cserép-őrlemény egy része átkerül a poli-etilénre. Természetes, hogy az ezzel érintkezésbe kerülő textíliára átkerülnek cserép-szemcsék, de a vizsgálat azt mutatja, hogy a tasak belsejéből elővett textildarabra is átkerül néhány szemcse. A textil ui. ellentétes elektromos töltésű lesz, mint a tasak, a tasak külsején megtapadó cserépszemcsék pedig töltésmegoszlás folytán dipólusosak, belső oldaluk a fóliával ellentétes, külső oldaluk pedig azonos töltésű, tehát vonzás alakul ki közte, és a tasakból előhúzott textildarab közt. Ennek következménye a mikronyom-transzfer.

Megjegyezzük, hogy a transzfert csak cserép-őrleménnyel vizsgáltuk, mert egyrészt a PUR szivacs leőrlése bonyolultabb művelet, másrészt, ha a cserép-őrlemény képes a transzferre, akkor az elektro­sztatikus feltöltődésre sokkal hajlamosabb PUR-nak is vándorolnia kell az adott körülmények közt.

Szeged, 2001. V. 17.
Pasinszki Laboratórium
Szeged Babits Mihály u. 10.
Tel./fax: (62) 401 774
tel.: (30) 9283 362


Vizsg. jkv. szám: 63/01.
Pasinszki Laboratórium 2001.

Vizsgálati jegyzőkönyv

mikronyomok transzferéről


Megbízó: dr. S. Z.

Minta: 1db 40 x 80 cm-es PAN lábtörlő szőnyeg, kb. 20 g tetőcserép-őrlemény (100 - 200 m közti frakció), 2 db 40 x 50 cm-es fehér, pamut textildarab

A mintát a laboratórium állította össze.


Vizsgálatok:

Az 1. jelű fehér pamutszövetet egy 30 x 50 cm-es, 0,05 mm vastag PE tasakba helyeztük, majd a tasakot gumigyűrűvel légmentesen lezártuk. A cserép-őrleményt szétszórtuk a lábtörlőn, majd a lábtörlőt és a csomagolt textildarabot behelyeztük egy 22 x 30 x 24 cm-es karton dobozba, azt lezártuk és laboratóriumi rázógépen 20 mm-es amplitúdóval, 300 min-1 frekvenciával 5 percig ráztuk. Ezt követően kivettük a dobozból a lábtörlőt és becsomagolt pamutdarabot, és laboratóriumi asztalon kibontottuk a PE tasakot vigyázva, hogy ne érjen a textília a tasak külső felületéhez. A 2. jelű textíliát hozzáérintettük a tasak külső felületéhez.

A textíliákról ezt követően 1-1 db 5 x 30 cm-es cellux-szalaggal mintát vettünk, és a cellux-szalagot fehér alapon 5-szörös, ill. 10-szeres nagyítású lupével átvizsgáltuk.


Eredmények:

1. 4 db szemcse / 150 cm2
2.: 41 db szemcse / 150 cm2

E jegyzőkönyv csak teljes terjedelmében másolható.

Szeged, 2001. V. 17.



Kapcsolódó

Támadásoktól (zsidó leszámolástól?) tart Tánczos családja
Január 20-án szabadul Tánczos Gábor
Döntött a bíró: szabad lesz Tánczos!
Tánczos és ügyvédje könyvet írt és fenntartja: koncepciós perben ítélték el