A háromszéki települések bejáratainál álló székelykapuk román hatósági ellenőrzését kéri egy ismeretlen a bukaresti székhelyű állami építési felügyelőségnek küldött beadványában - számolt be szerdán a Székelyhon.ro.
 2023-ig a torjai számított a legméretesebb díszkapunak. Zavarná a forgalmat? (fotók és képaláírások: Kocsis Károly / Székelyhon) |
A székelyföldi hírportál szerint az e-mailben elküldött beadvány írója számos olyan Kovászna megyei település bejáratánál felállított székelykaput ajánl a hatóság figyelmébe, amelyek megyei vagy községi utak fölé épületek. Ilyenek a Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kiskászon, Kézdiszárazpatak, Kisborosnyó, Nagyborosnyó, Magyarhermány, Papolc és Uzon település határában álló faragott kapuk. Kéri, hogy az állami hatóság azonosítsa az építési és egyéb hatósági engedéllyel nem rendelkező székelykapukat, és
bírságolja meg az érintett önkormányzatokat, rendelje el az építmények elbontását és a terület eredeti állapotának helyreállítását.
 Futásfalvi "testvére" is nehezen tudna árvizet okozni |
A beadvány írója szerint a nagyméretű kapukat a "közúti műszaki előírások megsértésével állították fel". Ezek közvetlenül a csapadékvíz-elvezető árkok fölött vagy az úttest közvetlen közelében helyezkednek el, és szerinte jogellenesen foglalják el a közutak biztonsági övezetét. Mivel az árkok, rézsűk a közút szerves részét képezik, a kapuk oszlopai akadályozhatják a vízelvezetést, veszélyeztethetik az út szerkezeti épségét, árvizek kialakulásához vezethetnek. Az út beláthatóságát is csökkentik, így "súlyos baleseti kockázatot jelentenek" - áll a cikk által idézett beadványban.
 Az Ikafalva határát jelző faragott kapu |
Ennek írója külön kitér a Csernáton községben, a 4-es jelzésű községi úton álló kapura, mely szerinte közvetlenül az úttestre épült, így környékén az egyik tartóoszlopot kerülgetve kell közlekedni.
 Így érkezünk be Felsőcsernátonba, amely a diktatúra idején veszítette el önálló falu jellegét |
A cikk szerint a beadvány szerzője Barabás Lászlóként írta alá levelét, melyben lakcímként a sepsiszentgyörgyi Stadion utca 3. számot jelölte meg. Ez azonban a megyei sürgősségi kórház címe, és András-Nagy Róbert kórházmenedzser szerint nem szerepel a nyilvántartásukban ilyen nevű alkalmazott. A portál megkeresésére a megadott e-mail címen, telefonszámon nem válaszoltak.
 A feljelentés szerint az alsócsernátoni kaput kerülgetni kell közlekedéskor. Tizennyolc éve eddig ez senkinek sem "tűnt fel" |
A román építési felügyelőség Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Mild Zoltán főfelügyelő a beadványt továbbította a Kovászna megyei önkormányzatnak, valamint Dálnok, Lemhény, Torja, Gelence, Szentkatolna, Kézdiszentlélek, Nagyborosnyó, Uzon, Zágon, Nagybacon és Csernáton önkormányzatának. Kéri a címzetteket, hogy azonosítsák az építményeket és továbbítsák az ezekre kiadott építési engedély másolatát, vagy ismertessék, hogy milyen intézkedéseket tettek a törvényesség érdekében.
 A Szentkatolnához tartozó Kézdimárkosfalva díszkapuja |
A Székelyhon több polgármester és jegyző tájékoztatása alapján arról számolt be, hogy az út menti kapukat építési engedély nélkül, létesítési engedély alapján állították fel. A feljelentés miatt az önkormányzatok többsége kénytelen szakcéghez fordulni, és utólag lefolytatni az eljárást, ami kapunként 25 ezer lejbe (1,7 millió forint) kerülhet áfa és egyéb engedélyek nélkül. Több településen a helység valamennyi bejáratához került díszkapu, ami jóval nagyobb költséget jelent.
 Imecsfalva déli bejáratánál ennyi maradt az eredeti kapuból. Erre is 25 ezer lejt kell fizetni |
A cikk emlékeztet, hogy a székelység az önálló falurészek határán már a régebbi időkben is emelt közösségi kapukat, de
a mai értelemben vett díszkapukat, diadalíveket a második bécsi döntést követően, a bevonuló magyar honvédek üdvözlésére kezdték felállítani. Emiatt később a román hatalom igyekezett eltüntetni őket.
A kommunizmus idején még a magánporták elé épített kapuk tulajdonosait is perbe fogták, az út menti kapukat lebontatták.
 A jelenlegi, 2010-ben emelt gelencei díszkapu immár a második 2003 óta. Az elődjét szélvihar döntötte le |
A korábbi tiltás miatt a rendszerváltás után még jobban elterjedtek egész Székelyföldön.
 A szentkatolnainál inkább a karácsonyi díszek szúrhattak volna szemet, maga a kapu kevésbé |
Kinda István néprajzkutató-muzeológus szerint a hagyományos székelykapuhoz képest az út menti faragott díszkapuk szerkezete a módosult funkció miatt jelentősen megváltozott. Több faluban kettős kiskapunyílásokat alkalmaznak, ami nem jellemző a hagyományos építésű székelykapukra. Háromszéken ezért ezek nem nevezhetők hagyományos értelemben vett székelykapunak, hanem székelyek által faragott díszkapunak minősülnek.
(MTI nyomán)
