A külügyminisztérium már közölte a magyar féllel a román vezetés álláspontját, vagyis azt, hogy nem ért egyet Nyirő József "romániai" (tehát nem székelyföldi, hanem romániai - a szerk.) újratemetésével. A román fél rámutatott, hogy "Nyirő József 1941 és 1945 közötti politikai tevékenysége szélsőjobboldali, antiszemita magatartásra, és egy fasiszta rendszerrel való együttműködésre utal" – áll a külügyminisztérium válaszában, amelyet az Agerpres hírügynökség megkeresésére küldött.

A külügyi közlemény szerint "a két világháború között Nyirő József újságíróként dolgozott több erdélyi kiadványnál és novellákat is közölt. 1941 után, miután Magyarország elcsatolta (így!) Észak-Erdélyt, a budapesti parlamentbe hívták erdélyi képviselőként, és a magyar fővárosba költözött. Két szélsőjobboldali lap – a Magyar Erő és a Magyar Ünnep – főszerkesztője volt. Az 1944 október 15-i államcsíny után folytatta tevékenységét a magyar parlamentben (a soproni parlamentben), amely antiszemita törvényeket fogadott el. Ebben a minőségében Nyirő József támogatta Szálasi Ferenc fasiszta kormányát. 1940-ben megkapta a Horthy Miklós által létrehozott Corvin Korona kitüntetést".

(Krónika nyomán)

Kapcsolódó: Nyirő hamvait sem kíméli az oláh magyargyűlölet: nem térhet haza a Boldogasszony Zarándokvonaton a székely apostol