Toroczkai szerint a márciusi 5. pont – ami a nemzeti őrseregről szól – megcsúfolása az is, hogy a Fidesz felszámolta a Magyar Gárdát. “Egy nemzeti kormány örült volna, hogy magyar emberek ezrei saját idejüket, pénzüket rászánva járták a rendezvényeket. Senkit nem támadtak meg, csak a megtámadott magyar emberek segítségére akartak sietni” – mondta.

Nagy Tibor szerint a “Mi Hazánk, a MIÉP és az FKGP szövetsége a nemzeti megújhodás reményét hozza el. Még semmit sem értünk el, de már mindenki ránk figyel” – mondta. Nagy, aki szerint a szövetség már most képes lenne bejutni a parlamentbe, arról beszélt, hogy a 12 pont még ma is aktuális.

Nagy Tiszaeszlár polgármesterként nem hagyta ki Solymosi Esztert sem. “Ez a település Solymosi Eszter, dédanyai nagynéném halálával híresült el.” “Csurka István váteszként már jelezte: minden Tiszaeszláron kezdődött, és itt is kell újrakezdődnie.”

Nagy szerint a szövetségnek először az európai parlamenti választásokon kell hallatnia a hangját, aztán az októberi önkormányzati választásokon, aztán természetesen a 2022-as parlamenti választáson. “Nem tudjuk mikor kezdődhet a forradalom, de mindig készülnünk kell rá” – mondta.

A Mi Hazánk Mozgalom elnöke szerint a márciusi ifjak 12 pontja ma is érvényes, mert a Fidesz és a balliberális ellenzék egyaránt felelős az ellopott és elsikkasztott rendszerváltásért.

Toroczkai László a párt ünnepi rendezvényén pénteken Budapesten azt mondta: a Mi Hazánk az egyetlen párt, amely azt vallja, hogy Magyarország a magyaroké, Európa pedig az európaiaké. Véleménye szerint ma is érvényes a sajtószabadságra vonatkozó követelés, nem csupán „a kormány által uralt médiát” cenzúrázzák – mondta –, hanem a multinacionális tőke által kontrollált média sem mondja el az igazságot.

Az 1848-as követelésnek megfelelően ugyan van Országgyűlés Pesten, ám az „bohózat és szánalmas vergődés”, amelyet a parlamentben látunk – mondta. Arra utalva, hogy Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője a Dohány utcai zsinagógában tartotta budapesti sajtótájékoztatóját, feltette a kérdést: vajon nincsenek olyanok Magyarországon, akiknek előjogaik vannak?

Arról is szólt, hogy miközben már 48-as követelések között is „szerepelt a nemzeti őrsereg igénye”, felszámolták a Magyar Gárdát. Továbbá a magyar katonákat ma is elviszik külföldre, például Afganisztánba „meghalni”.

Nem valósult meg a közteherviselés igénye sem, hiszen minden áldott nap megsarcolják a magyar dolgozókat – sorolta Toroczkai László.

Nagy Tibor, a Mi Hazánkkal politikai szövetségre lépett Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) elnöke azt mondta, hogy csakúgy, mint 1848-ban, Magyarország „ma is romokban hever”, és ma is csak egy forradalom képes változtatni ezen.

Hajdara Roland, a Független Kisgazdapárt (FKGP) elnöke, akinek szervezete szintén szövetséget kötött a Mi Hazánkkal, az összefogást méltatva azt mondta, mindig a nemzeti radikálisok mozdítják előre a nemzet ügyét. Hiszen a márciusi ifjak is nemzeti radikálisok voltak – fűzte hozzá.

Közlése szerint a három párt nem olyan európai értékek mentén fogott össze, mint a tolerancia, vagy a nyitottság, hanem a magyarság ősi értékei alapján kíván politizálni.

Az ünnepség résztvevői, nemzeti színű és Árpád-sávos zászlókat tartottak a magasba, egy honvéd tüzérségi hagyományokat őrző egyesület pedig ágyúlövésekkel tisztelgett a forradalom emléke előtt.