"Virágtipró ló bosszantotta a bűnt csak hírből ismerő falut
Egész Magyarországon csak három olyan település akad, melyet az utóbbi években teljesen elkerült a bűnözés. Míg a környező (Kuruc.info: mindhárom település a cigányfertőzött Csereháton van, Gagyapáti ráadásul benn a "sűrűjében") falvakban a kriptaajtók sincsenek biztonságban a fémtolvajoktól, ezeken a helyeken hetekre őrizetlenül lehet hagyni a biciklit az utcán, és rablók helyett csak eltévedt turisták kopogtatnak. Az [origo] riportja a béke három pici, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szigetéről.
Öt év leforgása alatt nem volt betörés, garázdaság, verekedésig fajuló csetepaté, egyetlen tyúkketrecnek sem kelt lába - egyáltalán semmilyen bűncselekmény sem történt Borsod-Abaúj-Zemplén megye három apró falujában. Az egész országban mindössze három település: Gagyapáti, Kány és Tornakápolna dicsekedhetett a bűnözés teljes hiányával 2002 és 2006 között a legfrissebb Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika szerint.
Kányt és Gagyapátit alig 17 kilométer választja el egymástól, az encsi kistérségben találhatók. A környék egésze már nem annyira példamutató. Tavaly 1581 bűncselekményt követtek el az Encsi Rendőrkapitányság illetékességi területén - mondta Sulyok János kapitányságvezető. A helyi rendőröknek többnyire a fa-és fémtolvajokkal gyűlik meg a bajuk. Egy banda nemrég Ladákkal járt fát lopni, harangok, temetőkapuk, kriptaajtók tünedeznek el. A garázdaság mostanában csökkent, a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az ügyek 74 százalékát. A kapitány szerint a térséget munkanélküliség, szegénység, elmaradottság jellemzi.
A két bűnözésmentes falu Sulyok szerint az alacsony lélekszámnak és szerencsés elhelyezkedésének köszönheti békéjét. Gagyapátinak körülbelül 20, Kánynak 70 állandó lakosa van, és mindkettő zsákfalu, nincsenek átutazók. A rendőrkapitány az elmúlt évekből csak egy olyan esetre emlékszik, ami felkavarta Gagyapátit, bár abból is csak szabálysértési ügy lett: egy ló randalírozott a falucskában.
Patanyom az ágyásban
Az öt mázsás, muraközi igáslovat egy helyi lakos ráengedte a parkosított területre tavaly ősszel. Az ügy még mindig élénken él a helyiek emlékezetében. "Most is látni a patanyomokat" - mutatott a falugondnok ingerülten az út menti ágyásokra. Gagyapátit látva érthető a felháborodás. A falu takaros házai mellett gondozott, zöld fű, virágok. Valaki épp az újonnan szerzett fűnyírót járatta be. A polgármesteri tisztséget 2002 óta betöltő Rakaczki József büszkén mesélt a faluszépítő törekvések eredményeiről: a virágültetéssel elnyert díjaikról.
A polgármester szerint 2002 előtt még elő-előfordultak betörések, de azóta teljes a nyugalom. "A titok az odafigyelés" - jegyezte meg mosolyogva, kicsit kihúzva magát kockás ingében. Rakaczki pedagógus volt a közeli Forrón, nemrég ment nyugdíjba. A Gagyapátira vigyázó krasznokvajdai rendőrőrsön sok egykori tanítványa akad, szerinte ez is segít, ráadásul megállapodást is kötöttek a rendőrökkel: ők gyakran kijárnak ellenőrizni, a falu meg állja a benzinköltségüket. A 750 éves település lakói többnyire nyugdíjasok. Ők és néhány polgárőr figyelnek az idegenekre, de riasztók is vannak a faluban.
Míg Gagyapáti házain látszik a tisztes jómód, Kány szegényes, az öreg épületeket düledező kerítések védik az illetéktelenektől. Se posta, se bolt nincsen, csak a közeli szlovák határ és az óriási erdő a falun túl. "Mindenkinek megvan, ami éppen szükséges, senki nem vesz el semmit" - magyarázta a kertjében kapálgató fejkendős idős asszony, aki Kányon született, és úgy emlékszik: nemhogy az elmúlt néhány évben, sosem történt itt bűncselekmény. Pedig a faluban nincsenek polgárőrök, és a járőröző motoros rendőrök is csak néha bukkannak fel. A falu bűnmentes múltját mintha még a háziállatok is tiszteletben tartanák, a kertekben a kutyák ügyet sem vetnek a mellettük sertepertélő macskákra.
Itt nyaral a börtönőr
Hiába az évek óta tartó nyugalom, azért akadnak olyanok a falu többségében idős, egyedül élő lakói között, akik rettegnek a bűnözőktől. A szomszédasszonyához éppen ételt cipelő, jóval nyolcvan fölött járó öregasszony sosem felejti el, hogy évekkel ezelőtt trükkös tolvajok (Kuruc.info: a "trükkös tolvaj" a mai fősodratú sajtóban a másoktól pénzt kicsaló cigánybűnöző szinonímája), pénzfelváltásra hivatkozó nők kicsalták harmincezer forintját. Azóta, ha idegent lát, gondosan bezárkózik, még a zsalukat is leereszti. Szomszédja helyeslően bólogatott, igaz, azt elismerte, hogy néha túlzásba viszik az óvatosságot. Egyszer két útbaigazítást kérő turistát nézett betörőnek, és nem volt hajlandó szóba állni a térképet lobogtató külföldiekkel. Máskor tolvajra gyanakodott, mikor eltűnt a kapája, aztán kiderült: csak kölcsönvette egy falubeli a kerti munkához. "Reméljük, hogy nem jön ide minket senki bántani, de hát szegényekhez minek jönnének" - búcsúzott.
Ha bejön egy idegen, tíz percen belül már mindenki tud róla - mondta kerítése mögül, a figyelmeztető tábla szerint harapós rotweiler kutyáját lapogató volt polgármester, aki 2006-ig 12 éven át vezette Kányt. A helyiek szerinte sosem ártanának egymásnak, a biciklit is nyugodtan kint lehet hagyni akár hetekre az utcán. A nyugodt kis falut felfedezte magának egy holland börtönőr is, aki három-négy éve minden nyáron itt tölt pár hónapot.
A bűnözés teljes hiánya mögött többen azt sejtették, hogy egyik településen sem laknak cigányok, Kány volt polgármestere azzal is büszkélkedett, hogy régen lakott egy roma család a faluban, de rábeszélte őket, hogy költözzenek el, sőt még anyagi támogatást is kerített hozzá. (Kuruc.info: igen, minden normális vezető ezt csinálja. Az eredmény nem marad el.) Igaz, elismerte, hogy akkor sem voltak bűncselekmények a faluban, amikor a család még ott lakott.
Tornakápolnán, az utolsó olyan településen, ahol a statisztikák szerint szintén nem fordult elő egyetlen bűncselekmény sem az utóbbi időben, kísértetiesen kihalt utca fogadott. A földhivatal honlapja szerint 21 állandó lakosa van a községnek, a helyszínen azonban nem találkoztunk senki falubélivel, csak egy víkendházában pihenő idős férfival. Az Aggteleki-karszt közelében fekvő, eldugott falut erdő veszi körbe. Bogárzümmögésen kívül semmilyen zaj nem hallatszott, semmi sem szűrődött ki a leeresztett zsaluk mögül. Tornakápolna közepén kis famenedék áll, az oldalán megtépázott rendőrségi hirdetményt csapkodott a szél. Az Edelényi Rendőrkapitányság 2007 nyarán írta a körlevelet, hogy a környéken portyázó trükkös tolvajokra figyelmeztessen. Tornakápolnát ez a veszély is elkerülte."
Egész Magyarországon csak három olyan település akad, melyet az utóbbi években teljesen elkerült a bűnözés. Míg a környező (Kuruc.info: mindhárom település a cigányfertőzött Csereháton van, Gagyapáti ráadásul benn a "sűrűjében") falvakban a kriptaajtók sincsenek biztonságban a fémtolvajoktól, ezeken a helyeken hetekre őrizetlenül lehet hagyni a biciklit az utcán, és rablók helyett csak eltévedt turisták kopogtatnak. Az [origo] riportja a béke három pici, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szigetéről.
Öt év leforgása alatt nem volt betörés, garázdaság, verekedésig fajuló csetepaté, egyetlen tyúkketrecnek sem kelt lába - egyáltalán semmilyen bűncselekmény sem történt Borsod-Abaúj-Zemplén megye három apró falujában. Az egész országban mindössze három település: Gagyapáti, Kány és Tornakápolna dicsekedhetett a bűnözés teljes hiányával 2002 és 2006 között a legfrissebb Egységes Rendőrségi és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika szerint.
Kányt és Gagyapátit alig 17 kilométer választja el egymástól, az encsi kistérségben találhatók. A környék egésze már nem annyira példamutató. Tavaly 1581 bűncselekményt követtek el az Encsi Rendőrkapitányság illetékességi területén - mondta Sulyok János kapitányságvezető. A helyi rendőröknek többnyire a fa-és fémtolvajokkal gyűlik meg a bajuk. Egy banda nemrég Ladákkal járt fát lopni, harangok, temetőkapuk, kriptaajtók tünedeznek el. A garázdaság mostanában csökkent, a vagyon elleni bűncselekmények teszik ki az ügyek 74 százalékát. A kapitány szerint a térséget munkanélküliség, szegénység, elmaradottság jellemzi.
A két bűnözésmentes falu Sulyok szerint az alacsony lélekszámnak és szerencsés elhelyezkedésének köszönheti békéjét. Gagyapátinak körülbelül 20, Kánynak 70 állandó lakosa van, és mindkettő zsákfalu, nincsenek átutazók. A rendőrkapitány az elmúlt évekből csak egy olyan esetre emlékszik, ami felkavarta Gagyapátit, bár abból is csak szabálysértési ügy lett: egy ló randalírozott a falucskában.
Patanyom az ágyásban
Az öt mázsás, muraközi igáslovat egy helyi lakos ráengedte a parkosított területre tavaly ősszel. Az ügy még mindig élénken él a helyiek emlékezetében. "Most is látni a patanyomokat" - mutatott a falugondnok ingerülten az út menti ágyásokra. Gagyapátit látva érthető a felháborodás. A falu takaros házai mellett gondozott, zöld fű, virágok. Valaki épp az újonnan szerzett fűnyírót járatta be. A polgármesteri tisztséget 2002 óta betöltő Rakaczki József büszkén mesélt a faluszépítő törekvések eredményeiről: a virágültetéssel elnyert díjaikról.
A polgármester szerint 2002 előtt még elő-előfordultak betörések, de azóta teljes a nyugalom. "A titok az odafigyelés" - jegyezte meg mosolyogva, kicsit kihúzva magát kockás ingében. Rakaczki pedagógus volt a közeli Forrón, nemrég ment nyugdíjba. A Gagyapátira vigyázó krasznokvajdai rendőrőrsön sok egykori tanítványa akad, szerinte ez is segít, ráadásul megállapodást is kötöttek a rendőrökkel: ők gyakran kijárnak ellenőrizni, a falu meg állja a benzinköltségüket. A 750 éves település lakói többnyire nyugdíjasok. Ők és néhány polgárőr figyelnek az idegenekre, de riasztók is vannak a faluban.
Míg Gagyapáti házain látszik a tisztes jómód, Kány szegényes, az öreg épületeket düledező kerítések védik az illetéktelenektől. Se posta, se bolt nincsen, csak a közeli szlovák határ és az óriási erdő a falun túl. "Mindenkinek megvan, ami éppen szükséges, senki nem vesz el semmit" - magyarázta a kertjében kapálgató fejkendős idős asszony, aki Kányon született, és úgy emlékszik: nemhogy az elmúlt néhány évben, sosem történt itt bűncselekmény. Pedig a faluban nincsenek polgárőrök, és a járőröző motoros rendőrök is csak néha bukkannak fel. A falu bűnmentes múltját mintha még a háziállatok is tiszteletben tartanák, a kertekben a kutyák ügyet sem vetnek a mellettük sertepertélő macskákra.
Itt nyaral a börtönőr
Hiába az évek óta tartó nyugalom, azért akadnak olyanok a falu többségében idős, egyedül élő lakói között, akik rettegnek a bűnözőktől. A szomszédasszonyához éppen ételt cipelő, jóval nyolcvan fölött járó öregasszony sosem felejti el, hogy évekkel ezelőtt trükkös tolvajok (Kuruc.info: a "trükkös tolvaj" a mai fősodratú sajtóban a másoktól pénzt kicsaló cigánybűnöző szinonímája), pénzfelváltásra hivatkozó nők kicsalták harmincezer forintját. Azóta, ha idegent lát, gondosan bezárkózik, még a zsalukat is leereszti. Szomszédja helyeslően bólogatott, igaz, azt elismerte, hogy néha túlzásba viszik az óvatosságot. Egyszer két útbaigazítást kérő turistát nézett betörőnek, és nem volt hajlandó szóba állni a térképet lobogtató külföldiekkel. Máskor tolvajra gyanakodott, mikor eltűnt a kapája, aztán kiderült: csak kölcsönvette egy falubeli a kerti munkához. "Reméljük, hogy nem jön ide minket senki bántani, de hát szegényekhez minek jönnének" - búcsúzott.
Ha bejön egy idegen, tíz percen belül már mindenki tud róla - mondta kerítése mögül, a figyelmeztető tábla szerint harapós rotweiler kutyáját lapogató volt polgármester, aki 2006-ig 12 éven át vezette Kányt. A helyiek szerinte sosem ártanának egymásnak, a biciklit is nyugodtan kint lehet hagyni akár hetekre az utcán. A nyugodt kis falut felfedezte magának egy holland börtönőr is, aki három-négy éve minden nyáron itt tölt pár hónapot.
A bűnözés teljes hiánya mögött többen azt sejtették, hogy egyik településen sem laknak cigányok, Kány volt polgármestere azzal is büszkélkedett, hogy régen lakott egy roma család a faluban, de rábeszélte őket, hogy költözzenek el, sőt még anyagi támogatást is kerített hozzá. (Kuruc.info: igen, minden normális vezető ezt csinálja. Az eredmény nem marad el.) Igaz, elismerte, hogy akkor sem voltak bűncselekmények a faluban, amikor a család még ott lakott.
Tornakápolnán, az utolsó olyan településen, ahol a statisztikák szerint szintén nem fordult elő egyetlen bűncselekmény sem az utóbbi időben, kísértetiesen kihalt utca fogadott. A földhivatal honlapja szerint 21 állandó lakosa van a községnek, a helyszínen azonban nem találkoztunk senki falubélivel, csak egy víkendházában pihenő idős férfival. Az Aggteleki-karszt közelében fekvő, eldugott falut erdő veszi körbe. Bogárzümmögésen kívül semmilyen zaj nem hallatszott, semmi sem szűrődött ki a leeresztett zsaluk mögül. Tornakápolna közepén kis famenedék áll, az oldalán megtépázott rendőrségi hirdetményt csapkodott a szél. Az Edelényi Rendőrkapitányság 2007 nyarán írta a körlevelet, hogy a környéken portyázó trükkös tolvajokra figyelmeztessen. Tornakápolnát ez a veszély is elkerülte."
A cikk kommentárjai ITT olvashatók, közülük pl. Rozsdás Bökő hozzászólását tartjuk érdemesnek kiemelni (lásd még EZT):
"A jó szülő sem csak szigort alkalmaz, hanem szeretet is.
"A jó szülő sem csak szigort alkalmaz, hanem szeretet is.
Én úgy hiszem, tartósan csak az a kisebbségi politika marad meg, ami a szigort ötvözi az eredményesség (s nem az ingyenélősködés)támogatásával, a kulturális értékek, s a teljesítmény támogatásával ! Azaz minden szigorral lecsapni arra, aki megérdemli (és ne legyen már enyhítő körülmény a kisebséghez való tartozás ténye!), a hatalmas szaporulattal kicsikart jelentős szociális segélyeken illetve a munkanélküli segélyeken való kényelmes édegélést azonnal megszüntetném. Bevezetném a fél év utáni munkanélküli segély utáni segélyfolytatásért havi 120 órás (heti 5 napon át 6 órás) kötelező közmunkát (parktakarítás, útépítés, város-szépítés, árvízvédelem, öntözőcsatornák építése, szenyvízcsatornázás és még hosszasan sorolhatnám mi mindenre lehetne használni az így adódó munkaerőt). Aki e közmunkára nem menne el, az pl csak a segély 1/5-ét kapná meg. A börtönökben is dolgoztatnám a rabokat, s mellette szakmára tanítanám.
A gyerekek iskolai képzését kiegészíteném olyan foglalkozásokkal, amit tanult, diplomás cigányok tartanának iskola után, s a cigányság életmódbeli felzárkóztatását segítené elő, ha úgy tetszik pozitív jellegű agymosást hajtanának végre, illetve azt az értékrendet adnák át a még sok mindenre fogékony cigány nebullóknak, amit otthon még csak véletlenül sem kapnának meg. A jó példa és a jutalmazás bizonyítottan sokkal nagyobb motiválóerőt ad, mint a büntetés. (Persze attól még ez utóbbinak is meg kell maradnia, sőt, mint mondottam, szigorúbnak kellene lenni: nem színestévés, konditermes börtönökkel, hanem kemény munkával, oktatással, és pszichológiai-értékrendi neveléssel !!!)"
Kuruc.info - Arppi S.
