A már előzőleg átvett két mai Magyar Hírlap-cikk (lásd EZT és EZT) jónéhány egyéb írás foglalkozik a cigánytémával a mai számban. Ezeket egy csoportba gyűjtve alább találjuk. A forrást minden esetben feltüntettük, hogy az olvasói hozzászólásokat elolvashassuk.
Sarkosan fogalmazva
Az egész magyar sajtó erről fog szólni, én sem választhatok más témát, mert Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány meghurcolása polgárháborús helyzetet teremtett. A Draskovics miniszter által első indulatból leváltott (majd visszahelyezett) rendőrkapitány igazat mert szólni, amikor a miskolci tolvaj és rabló cigányokról szólt, tényszerűen. Ha "romáknak látszó emberekről" beszélt volna, talán megússza egy megrovással, de így azonnal felmentették, "erkölcsi okokból". Draskovics alaposan melléfogott – ezen a visszakozása sem segít már –, mert az MSZP-s városvezetés és a törvénytisztelő cigányság, sőt a magyar közvélemény is feldühödött ezen a képmutató intézkedésen. A tényközlést rasszizmusnak minősítő mostani hatalom és a vele cinkos SZDSZ Gusztos Péterrel együtt már sehol sem lesz, de ez a botrány a hétpróbás Draskovics bársonyszékébe is kerülhet, mert az esztétikai okokat nem számítva erkölcsi okokból azonnal le kell mondania. Lendvai Ildikó a Népszavának adott interjújában azt mondta, "minden süketségükkel, bajukkal, ügyetlenségükkel szemben" ők a jobb alternatíva. Az Index internetes újságban egy Munk Veronika nevű hölgy "Egyszerűen tökfej ez a Pásztor?" című cikkében "véres kelésnek" nevezte a miskolci rendőrkapitányt. Ha ez így megy, itt polgárháború lesz. Egyik oldalon Draskovics, Gusztos, Lendvai, Munk. A másik oldalon magyarok és cigányok.
Szentmihályi Szabó Péter
(forrás)
**************
Ne tovább!
Miskolc rendőrkapitánya kimondta azt, amit mindenki tudott, de "illendően" hallgatott róla: a bűncselekmények jelentős hányadát cigány honfitársaink követik el. A hivatalos állásponttal ellentétben létezik cigánybűnözés.
A fogalom nem új keletű. A 19. és a 20. században – 1945 előtt – a magyar rendvédelmi szervek tagjainak ez a kifejezés egyértelmű volt. Azokat a bűncselekménytípusokat takarta, amelynek elkövetői – a statisztikák szerint is – a magyarországi cigánysághoz tartoztak, s akiket három csoportra osztottak: letelepedett, kóborló és kóbor cigányok. Mivel mindhárom csoportba soroltak vidéken éltek, velük kapcsolatban a magyar királyi csendőrségnek jutott kiemelt szerep.
A csendőrség járőrtárs, járőrvezetői, őrsparancsnoki iskoláin a tananyag elsajátításakor hangsúlyt kapott a cigánybűnözéssel, a cigányság életvitelével való megismerkedés. Az 1928 után kiépülő nyomozó alosztályok rendszerében, a személyi állomány tagjai között számosan voltak olyanok, akik a cigány nyelv és életmód, kultúra ismeretében kellő jártassággal bírtak, és a "cigánybűnözés" specialistáivá váltak.
Az egykori csendőrség "rendvédelmi filozófiája" a megelőzésre épült. A szervezet életre hívói már az 1880-as években megfogalmazták, hogy az államnak és polgárainak sokkal olcsóbb és hatásosabb megakadályozni a bűncselekmények elkövetését, mint az elkövetetteket felderíteni. Nem véletlen tehát, hogy a járőrszolgálatot – korabeli nevén a portyázást – teljesítő csendőrjárőrnek kötelessége volt megállítani, igazoltatni, kikérdezni mindazokat a személyeket, akiket gyanúsnak vélt.
A kóborló vagy kóbor cigányok esetében ez előírás is volt. Ma felesleges zaklatásnak tartják, ha a rendőr "igazoltatásnak vet bennünket alá". Fel sem vetődik bennünk ugyanez, ha a demokratikus mintaállamoknak vélt országok hasonló gyakorlatával találkozunk. Az utóbbiakban ugyanis a jogkövető magatartást folytató állampolgárok érdekeit tartják szem előtt, és az ő érdekeikben lépnek fel bárkivel szemben. Érdemes lenne jogvédőinknek alaposabban megismerkedni például az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott gyakorlattal.
El kell mondani azt is, hogy a jelenlegi helyzet nem egyszerűen rendőri kérdés. Társadalmi összefogást igényel a cigányság helyzetének és viselkedésének a megváltoztatása. Az viszont nem a munkából történő "kivezetés" és a segélyezés jelenlegi formájában való fenntartásával oldható meg! Az összefogáshoz az is kell, hogy azok is annak a híveivé váljanak, akikért össze akarunk fogni. A megoldás felé vezető út a cigányság önszerveződése, az oktatás, az iskola szükségességének az elfogadtatása és a munka becsületének a visszaállítása, azaz a megélhetésnek munkával és nem segélyekkel vagy bűncselekményekkel történő biztosítása. Példává kellene válniuk azoknak a cigány embereknek, akik kemény munkával és tanulással emelkedtek ki az elborzasztó világból, amelybe nem szabadna, hogy legyen visszaút!
Az 1922. évi VII. törvénycikk által a magyar királyi csendőrség létszáma tizenkétezer főben állapíttatott meg. Ebből hatszáz személyt tett ki a tiszti létszám. A legénységi állomány hatvan százaléka volt képes egyidejűleg külső szolgálatot – azaz járőrszolgálatot – teljesíteni. A tisztek feladata a kiképzés vezetésére, a felkészítésre, az irányításra és az ellenőrzésre szorítkozott. Az előírt feladatokat, megfelelő létszámmal az őrsök biztosították, amelyek behálózták az ország egész területét, s a terület igényei szerint gyalogos, lovas vagy vegyes őrsök voltak. Kevés olyan település akadt, ahol egy-két napig nem láttak csendőrjárőrt. Ez volt a közbiztonság alfája és ómegája. A szervezet tagjai mindig és mindenütt jelen voltak, mert a megelőzés a legmegfelelőbb, az pedig akkor hatékony, ha a jelenlét állandóan biztosított.
Ma ez álom. Falvak, nagyközségek, kisebb városok rendőrség, rendőrök nélkül élnek. A valamikori rendszer teljesen megváltozott, s ez magával hozta napjaink valóságát. Ma nem stratégiákat, koncepciókat kellene kidolgozni, hanem korszerű, működőképes rendőrséget felállítani. A politikának és a politikusoknak pedig rádöbbenni arra, hogy a köz biztonsága többet hozhat a konyhára, mint az arról való elmélkedés.
Ha napjaink rendőre magáévá tenné az egykori csendőr-tízparancsolatnak a következő pontját – "Mögötted a törvény, előtted is az legyen!" – , akkor valamennyien megérthetnénk, hogy a közös ügyek csak közösen oldhatók meg. A békés élethez való lehetőség alkotmányos alapjog utcán, villamoson, iskolában, otthon és mindannyiunknak. Ezért szükséges kimondani a bűnözéssel kapcsolatban – lett légyen az cigányoké vagy nem cigányoké –, hogy: ne tovább!
(forrás)
**************
Megkérdeztük
Hofher József jezsuita, cigánypasztorá-cióval foglalkozó szerzetes: Tisztelettel kérem, Draskovics Tibor ne Pásztor Albert nyilatkozatán háborodjon fel, hanem azon a bűnöző MSZP-s politikusok eljárásmódján, akik ide juttatták a nemzeti cigányságot. Hosszú évek óta képtelenek munkahelyeket teremteni a cigányságnak, képzésükkel nem foglalkoznak, a segélyek, EU-támogatások szocialista politikusok kezén tűnnek el, s nem érkeznek meg a rászorulókhoz. Babgulyáson vásárolják fel szavazataikat, majd a következő választásokig mesterségesen nyomorban tartják őket, hogy az újabb választáskor is manipulálhatók legyenek. A cigánytelepek felszámolása helyett növelik a nyomortelepek számát. Mesterségesen gerjesztik a rasszista indulatokat, ellentétet szítanak magyarok és cigányok között. Kiirtották a nemzeti cigányzenét. Olyan embereket futtatnak a médiában, akik a cigányság presztízsét rombolják. Draskovics Tibor és az MSZP vezetése, kormánya, ha aggódik a cigányságért, váltsa le magát a hatalomból.
---
Münnich Iván agressziókutató: Meg kellett hajolni a miskolci kapitány igazsága előtt. Pásztor Albert becsületes ember, aki vállalta kijelentésének következményét, akkor sem visszakozott, amikor vizsgálatot indítottak ellene. Mivel a helyzet szerencsésen megoldódott, megerősödve került ki a konfliktusból, a politikai játszmából. Minden bizonnyal növekszik szakmai presztízse és népszerűsége. Ez az incidens minden embernek példaként szolgálhat arra, hogy a tények ismeretében a nehézségekkel is érdemes szembenézni.
---
Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke: Draskovics Tibor lemondását sürgeti a Fidesz. Szerintünk a tárca vezetője ismét bebizonyította alkalmatlanságát. A kormány eddig is képtelen volt a közbiztonság fenntartására, a törvénytisztelő emberek biztonságát – határozatlansága, cselekvőképtelensége miatt – nem tudja garantálni. Számtalanszor előfordult, hogy a kormány a bűnüldözők helyett a bűnelkövetők oldalára állt, különösen igaz ez Draskovics Tibor eddigi tevékenységére.
---
Tiltakozó polgármesterek
A Polgármesterek a Változásért Szövetség alapító tagjai követelték a döntés visszavonását. "Ha az ön és a kormány koncepciós eljárása kudarccal végződik, haladéktalanul ajánlja fel lemondását" – írta nyílt levelében Bethlen Farkas (Verőcemaros), Derce Tamás (Újpest), Franka Tibor (Kerepes), Hajdú János (Hernádlak), Kovács Tibor (Áporka), Répás József (Kiskunlacháza) polgármester. "Felszólítjuk Magyarország településeinek polgármestereit és kisebbségi önkormányzatainak elnökeit, bőrszínüktől, vallásuktól és pártállásuktól függetlenül csatlakozzanak hozzánk, és aláírásukkal tiltakozzanak az igazságosság, a demokrácia sárba tiprása ellen" – írják.
(forrás)
**************
A családi pótlék védelmében
"Ha megvonják a családi pótlékot a leggazdagabbaktól, nő majd a gyűlölet a romákkal szemben" – jelentette ki nemrég a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozva Ferge Zsuzsa szociológus, aki korábban a gyermekszegénység ellen készített stratégiai programot a jelenlegi kormánynak.
A szociológus kifejtette: a romák közt több a szegény, mint a nem romák közt, így többen lesznek jogosultak a családi pótlékra, és ez még egy okot szolgáltat majd arra, hogy gyűlölni lehessen őket. Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke úgy látja: a cigányok a pénzügyi válsághoz kötődő kormányzati intézkedések eddigi és további célcsoportjai is egyben.
Zsigó arra figyelmeztet, hogy a cigányok ellen újabb és újabb szigorítási és szankcionálási hullámok indulnak el az országban, s a kormány nem nyújt kellő védelmet nekik. Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke ennél nagyobb veszélyt lát. Szerinte alapvetően nemcsak a roma társadalmat kell félteni ebből a szempontból, hanem azt a hárommillió szegényt, akik közé a cigányok is tartoznak. A javaslattal új konfliktusforrást teremt a kormány, mert szembefordítja a szegényeket a tehetősebbekkel.
"Érthetetlen a családi pótlék rendszerének a megváltoztatása, hiszen ezt a pénzt a gyerekektől vennék el" – szögezte le Farkas Flórián. Teljesen egyetért ezzel a véleménnyel Soltész Miklós, a KDNP politikusa, amikor hangsúlyozza: a szocialisták politikai érdeke az ilyenfajta feszültségteremtés. "Az aktívaktól így elvett pénz pedig nem más, mint burkolt adóemelés" – hangsúlyozta Soltész.
(forrás)
Kuruc.info: lásd: Szűcs Éva nagysasszony maga nyilatkozta, hogy a legelesettebb társadalmi csoportoktól (értsd: cigányságtól) nem lesznek megvonások. Azok csak és kizárólag a becsülettel dolgozó és adózó embereket sújtják.
**************
Összefogás a miskolci rendőrkapitányért - Draskovics nyomására előbb felfüggesztették, majd visszahelyezték posztjára
Pásztor Albert, Miskolc rendőrkapitánya pénteken közölte, hogy "az elmúlt két hónapban, a városban történt valamennyi rablási bűncselekmény elkövetője cigány származású volt". A tényekre alapozott kijelentés hatalmas indulatokat kavart, az országos rendőrfőkapitány – a rendészeti miniszter, Draskovics Tibor nyomására – néhány órán belül leváltotta posztjáról a rendőrkapitányt. A borsodi megyeszékhelyen vasárnap délutánra szimpátiatüntetést szerveztek, amely a meghirdetett ötórás időpontra okafogyottá vált, miután a politika a döntést vasárnap reggel visszavonta.
Mintegy segélykiáltásként egy hónapja hangoztatta lapunknak Lakatos Attila, a borsodi cigányvajda, hogy társadalmi összefogás kell az ügyben, mert az egyébként is rossz közbiztonság a gazdasági válság hatására tovább romolhat. "A cigány ember a szabadsága – ismételte meg tegnap –, de akár az élete árán is ételt fog szerezni a családjának, így, vagy úgy." Lakatos megválasztása óta többször állt elő a romák foglalkoztatását segítő ajánlásaival, egy ízben Gyurcsány Ferenchez juttatta el konkrét cselekvési terveket tartalmazó levelét. Úgy véli, "túl vagyunk azon a ponton, hogy helyi szinten kezelni lehessen a gondokat". A vajda – bár emiatt folyamatosan támadások érik – ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nevén kell nevezni a problémát, azaz "jelenleg is okosabbnak bizonyul, ha kimondjuk: cigánybűnözés bizony létezik". "Nem értem, miért támadják a rendőrkapitányt – mondta a vajda – , hiszen tényekről beszélt. Szomorú, de igaz, kétszáz bűntényből kétszázat cigányok követtek el. Hamisítsa meg a statisztikát, vagy beszéljen rá néhány magyart, ugyan lopjon már valamit, mert úgy szebb lesz a bűnözési kimutatás?"– jegyezte meg.
T. Asztalos Ildikó, a Szabad Demokraták Szövetsége miskolci szervezetének vezetője is tiltakozott Pásztor Albert leváltása ellen, ami leginkább azért figyelemre méltó, mert az ügy kirobbanásában központi szerepet játszott az SZDSZ ügyvivője, Gusztos Péter. A liberális politikus elsőként követelt magyarázatot a rendőrkapitánytól, miként tartja számon a bűnelkövető állampolgárok nemzetiségét. Ez az ügy tovább növeli a párton belüli feszültségeket, amit jelez Fodor Gábor pártelnök nyilatkozata is, aki Pásztor kijelentésében egy népcsoport megbélyegzését látja. Párttársa, a miskolci elnök ezzel szemben nem rejtette véka alá véleményét, s mint mondta: "Ezt az esetet nem Budapestről kell megítélni, Miskolcon kell élni, és megtapasztalni ezeket a viszonyokat."
Pásztor Albert a tegnapi tüntetés előtt lapunknak azt mondta, elítéli a faji és etnikai alapú megkülönböztetés minden formáját, és küzd is ellene. "A társadalmi összefogás, a mellettem való kiállás nem személyemről, inkább a felismert probléma megoldásának igényéről szólt."
(forrás)
**************
Miskolci példa: bűnözés van, nem rasszizmus
"Miskolc a rablások tekintetében a legfertőzöttebb az országban, a decemberben, januárban elkövetett valamennyi ilyen típusú bűncselekmény elkövetője cigány származású volt" – jelentette ki Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány pénteken. Néhány óra múlva felfüggesztették állásából. Bencze József országos rendőrfőkapitány Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter nyomására cselekedett. Utóbb az országos felháborodástól és a szimpátiatüntetéstől megrettenő miniszter visszavonta döntését, ám a Miskolcra meghirdetett rendezvényen így is ötezren gyűltek egybe. A legnagyobb tapsot Molnár Oszkár, Edelény fideszes polgármestere kapta, amikor Draskovics döntését a régi kommunista reflexek újjáéledésének nevezte, és bejelentette, hogy támogatót keresnek a csendőrség megalapítására. A rendezvényen jelen volt Miskolc szocialista városvezetése is.
(forrás)
Sarkosan fogalmazva
Az egész magyar sajtó erről fog szólni, én sem választhatok más témát, mert Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány meghurcolása polgárháborús helyzetet teremtett. A Draskovics miniszter által első indulatból leváltott (majd visszahelyezett) rendőrkapitány igazat mert szólni, amikor a miskolci tolvaj és rabló cigányokról szólt, tényszerűen. Ha "romáknak látszó emberekről" beszélt volna, talán megússza egy megrovással, de így azonnal felmentették, "erkölcsi okokból". Draskovics alaposan melléfogott – ezen a visszakozása sem segít már –, mert az MSZP-s városvezetés és a törvénytisztelő cigányság, sőt a magyar közvélemény is feldühödött ezen a képmutató intézkedésen. A tényközlést rasszizmusnak minősítő mostani hatalom és a vele cinkos SZDSZ Gusztos Péterrel együtt már sehol sem lesz, de ez a botrány a hétpróbás Draskovics bársonyszékébe is kerülhet, mert az esztétikai okokat nem számítva erkölcsi okokból azonnal le kell mondania. Lendvai Ildikó a Népszavának adott interjújában azt mondta, "minden süketségükkel, bajukkal, ügyetlenségükkel szemben" ők a jobb alternatíva. Az Index internetes újságban egy Munk Veronika nevű hölgy "Egyszerűen tökfej ez a Pásztor?" című cikkében "véres kelésnek" nevezte a miskolci rendőrkapitányt. Ha ez így megy, itt polgárháború lesz. Egyik oldalon Draskovics, Gusztos, Lendvai, Munk. A másik oldalon magyarok és cigányok.
Szentmihályi Szabó Péter
(forrás)
**************
Ne tovább!
Miskolc rendőrkapitánya kimondta azt, amit mindenki tudott, de "illendően" hallgatott róla: a bűncselekmények jelentős hányadát cigány honfitársaink követik el. A hivatalos állásponttal ellentétben létezik cigánybűnözés.
A fogalom nem új keletű. A 19. és a 20. században – 1945 előtt – a magyar rendvédelmi szervek tagjainak ez a kifejezés egyértelmű volt. Azokat a bűncselekménytípusokat takarta, amelynek elkövetői – a statisztikák szerint is – a magyarországi cigánysághoz tartoztak, s akiket három csoportra osztottak: letelepedett, kóborló és kóbor cigányok. Mivel mindhárom csoportba soroltak vidéken éltek, velük kapcsolatban a magyar királyi csendőrségnek jutott kiemelt szerep.
A csendőrség járőrtárs, járőrvezetői, őrsparancsnoki iskoláin a tananyag elsajátításakor hangsúlyt kapott a cigánybűnözéssel, a cigányság életvitelével való megismerkedés. Az 1928 után kiépülő nyomozó alosztályok rendszerében, a személyi állomány tagjai között számosan voltak olyanok, akik a cigány nyelv és életmód, kultúra ismeretében kellő jártassággal bírtak, és a "cigánybűnözés" specialistáivá váltak.
Az egykori csendőrség "rendvédelmi filozófiája" a megelőzésre épült. A szervezet életre hívói már az 1880-as években megfogalmazták, hogy az államnak és polgárainak sokkal olcsóbb és hatásosabb megakadályozni a bűncselekmények elkövetését, mint az elkövetetteket felderíteni. Nem véletlen tehát, hogy a járőrszolgálatot – korabeli nevén a portyázást – teljesítő csendőrjárőrnek kötelessége volt megállítani, igazoltatni, kikérdezni mindazokat a személyeket, akiket gyanúsnak vélt.
A kóborló vagy kóbor cigányok esetében ez előírás is volt. Ma felesleges zaklatásnak tartják, ha a rendőr "igazoltatásnak vet bennünket alá". Fel sem vetődik bennünk ugyanez, ha a demokratikus mintaállamoknak vélt országok hasonló gyakorlatával találkozunk. Az utóbbiakban ugyanis a jogkövető magatartást folytató állampolgárok érdekeit tartják szem előtt, és az ő érdekeikben lépnek fel bárkivel szemben. Érdemes lenne jogvédőinknek alaposabban megismerkedni például az Amerikai Egyesült Államokban alkalmazott gyakorlattal.
El kell mondani azt is, hogy a jelenlegi helyzet nem egyszerűen rendőri kérdés. Társadalmi összefogást igényel a cigányság helyzetének és viselkedésének a megváltoztatása. Az viszont nem a munkából történő "kivezetés" és a segélyezés jelenlegi formájában való fenntartásával oldható meg! Az összefogáshoz az is kell, hogy azok is annak a híveivé váljanak, akikért össze akarunk fogni. A megoldás felé vezető út a cigányság önszerveződése, az oktatás, az iskola szükségességének az elfogadtatása és a munka becsületének a visszaállítása, azaz a megélhetésnek munkával és nem segélyekkel vagy bűncselekményekkel történő biztosítása. Példává kellene válniuk azoknak a cigány embereknek, akik kemény munkával és tanulással emelkedtek ki az elborzasztó világból, amelybe nem szabadna, hogy legyen visszaút!
Az 1922. évi VII. törvénycikk által a magyar királyi csendőrség létszáma tizenkétezer főben állapíttatott meg. Ebből hatszáz személyt tett ki a tiszti létszám. A legénységi állomány hatvan százaléka volt képes egyidejűleg külső szolgálatot – azaz járőrszolgálatot – teljesíteni. A tisztek feladata a kiképzés vezetésére, a felkészítésre, az irányításra és az ellenőrzésre szorítkozott. Az előírt feladatokat, megfelelő létszámmal az őrsök biztosították, amelyek behálózták az ország egész területét, s a terület igényei szerint gyalogos, lovas vagy vegyes őrsök voltak. Kevés olyan település akadt, ahol egy-két napig nem láttak csendőrjárőrt. Ez volt a közbiztonság alfája és ómegája. A szervezet tagjai mindig és mindenütt jelen voltak, mert a megelőzés a legmegfelelőbb, az pedig akkor hatékony, ha a jelenlét állandóan biztosított.
Ma ez álom. Falvak, nagyközségek, kisebb városok rendőrség, rendőrök nélkül élnek. A valamikori rendszer teljesen megváltozott, s ez magával hozta napjaink valóságát. Ma nem stratégiákat, koncepciókat kellene kidolgozni, hanem korszerű, működőképes rendőrséget felállítani. A politikának és a politikusoknak pedig rádöbbenni arra, hogy a köz biztonsága többet hozhat a konyhára, mint az arról való elmélkedés.
Ha napjaink rendőre magáévá tenné az egykori csendőr-tízparancsolatnak a következő pontját – "Mögötted a törvény, előtted is az legyen!" – , akkor valamennyien megérthetnénk, hogy a közös ügyek csak közösen oldhatók meg. A békés élethez való lehetőség alkotmányos alapjog utcán, villamoson, iskolában, otthon és mindannyiunknak. Ezért szükséges kimondani a bűnözéssel kapcsolatban – lett légyen az cigányoké vagy nem cigányoké –, hogy: ne tovább!
(forrás)
**************
Megkérdeztük
Hofher József jezsuita, cigánypasztorá-cióval foglalkozó szerzetes: Tisztelettel kérem, Draskovics Tibor ne Pásztor Albert nyilatkozatán háborodjon fel, hanem azon a bűnöző MSZP-s politikusok eljárásmódján, akik ide juttatták a nemzeti cigányságot. Hosszú évek óta képtelenek munkahelyeket teremteni a cigányságnak, képzésükkel nem foglalkoznak, a segélyek, EU-támogatások szocialista politikusok kezén tűnnek el, s nem érkeznek meg a rászorulókhoz. Babgulyáson vásárolják fel szavazataikat, majd a következő választásokig mesterségesen nyomorban tartják őket, hogy az újabb választáskor is manipulálhatók legyenek. A cigánytelepek felszámolása helyett növelik a nyomortelepek számát. Mesterségesen gerjesztik a rasszista indulatokat, ellentétet szítanak magyarok és cigányok között. Kiirtották a nemzeti cigányzenét. Olyan embereket futtatnak a médiában, akik a cigányság presztízsét rombolják. Draskovics Tibor és az MSZP vezetése, kormánya, ha aggódik a cigányságért, váltsa le magát a hatalomból.
---
Münnich Iván agressziókutató: Meg kellett hajolni a miskolci kapitány igazsága előtt. Pásztor Albert becsületes ember, aki vállalta kijelentésének következményét, akkor sem visszakozott, amikor vizsgálatot indítottak ellene. Mivel a helyzet szerencsésen megoldódott, megerősödve került ki a konfliktusból, a politikai játszmából. Minden bizonnyal növekszik szakmai presztízse és népszerűsége. Ez az incidens minden embernek példaként szolgálhat arra, hogy a tények ismeretében a nehézségekkel is érdemes szembenézni.
---
Lázár János, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke: Draskovics Tibor lemondását sürgeti a Fidesz. Szerintünk a tárca vezetője ismét bebizonyította alkalmatlanságát. A kormány eddig is képtelen volt a közbiztonság fenntartására, a törvénytisztelő emberek biztonságát – határozatlansága, cselekvőképtelensége miatt – nem tudja garantálni. Számtalanszor előfordult, hogy a kormány a bűnüldözők helyett a bűnelkövetők oldalára állt, különösen igaz ez Draskovics Tibor eddigi tevékenységére.
---
Tiltakozó polgármesterek
A Polgármesterek a Változásért Szövetség alapító tagjai követelték a döntés visszavonását. "Ha az ön és a kormány koncepciós eljárása kudarccal végződik, haladéktalanul ajánlja fel lemondását" – írta nyílt levelében Bethlen Farkas (Verőcemaros), Derce Tamás (Újpest), Franka Tibor (Kerepes), Hajdú János (Hernádlak), Kovács Tibor (Áporka), Répás József (Kiskunlacháza) polgármester. "Felszólítjuk Magyarország településeinek polgármestereit és kisebbségi önkormányzatainak elnökeit, bőrszínüktől, vallásuktól és pártállásuktól függetlenül csatlakozzanak hozzánk, és aláírásukkal tiltakozzanak az igazságosság, a demokrácia sárba tiprása ellen" – írják.
(forrás)
**************
A családi pótlék védelmében
"Ha megvonják a családi pótlékot a leggazdagabbaktól, nő majd a gyűlölet a romákkal szemben" – jelentette ki nemrég a Roma Sajtóközpontnak nyilatkozva Ferge Zsuzsa szociológus, aki korábban a gyermekszegénység ellen készített stratégiai programot a jelenlegi kormánynak.
A szociológus kifejtette: a romák közt több a szegény, mint a nem romák közt, így többen lesznek jogosultak a családi pótlékra, és ez még egy okot szolgáltat majd arra, hogy gyűlölni lehessen őket. Zsigó Jenő, a Magyarországi Roma Parlament elnöke úgy látja: a cigányok a pénzügyi válsághoz kötődő kormányzati intézkedések eddigi és további célcsoportjai is egyben.
Zsigó arra figyelmeztet, hogy a cigányok ellen újabb és újabb szigorítási és szankcionálási hullámok indulnak el az országban, s a kormány nem nyújt kellő védelmet nekik. Farkas Flórián, a Lungo Drom elnöke ennél nagyobb veszélyt lát. Szerinte alapvetően nemcsak a roma társadalmat kell félteni ebből a szempontból, hanem azt a hárommillió szegényt, akik közé a cigányok is tartoznak. A javaslattal új konfliktusforrást teremt a kormány, mert szembefordítja a szegényeket a tehetősebbekkel.
"Érthetetlen a családi pótlék rendszerének a megváltoztatása, hiszen ezt a pénzt a gyerekektől vennék el" – szögezte le Farkas Flórián. Teljesen egyetért ezzel a véleménnyel Soltész Miklós, a KDNP politikusa, amikor hangsúlyozza: a szocialisták politikai érdeke az ilyenfajta feszültségteremtés. "Az aktívaktól így elvett pénz pedig nem más, mint burkolt adóemelés" – hangsúlyozta Soltész.
(forrás)
Kuruc.info: lásd: Szűcs Éva nagysasszony maga nyilatkozta, hogy a legelesettebb társadalmi csoportoktól (értsd: cigányságtól) nem lesznek megvonások. Azok csak és kizárólag a becsülettel dolgozó és adózó embereket sújtják.
**************
Összefogás a miskolci rendőrkapitányért - Draskovics nyomására előbb felfüggesztették, majd visszahelyezték posztjára
 Öt-hatezer ember gyűlt össze tegnap kora este Miskolc belvárosában, s nyomatékosította akaratát (Fotó: Béli Balázs) |
Pásztor Albert, Miskolc rendőrkapitánya pénteken közölte, hogy "az elmúlt két hónapban, a városban történt valamennyi rablási bűncselekmény elkövetője cigány származású volt". A tényekre alapozott kijelentés hatalmas indulatokat kavart, az országos rendőrfőkapitány – a rendészeti miniszter, Draskovics Tibor nyomására – néhány órán belül leváltotta posztjáról a rendőrkapitányt. A borsodi megyeszékhelyen vasárnap délutánra szimpátiatüntetést szerveztek, amely a meghirdetett ötórás időpontra okafogyottá vált, miután a politika a döntést vasárnap reggel visszavonta.
Mintegy segélykiáltásként egy hónapja hangoztatta lapunknak Lakatos Attila, a borsodi cigányvajda, hogy társadalmi összefogás kell az ügyben, mert az egyébként is rossz közbiztonság a gazdasági válság hatására tovább romolhat. "A cigány ember a szabadsága – ismételte meg tegnap –, de akár az élete árán is ételt fog szerezni a családjának, így, vagy úgy." Lakatos megválasztása óta többször állt elő a romák foglalkoztatását segítő ajánlásaival, egy ízben Gyurcsány Ferenchez juttatta el konkrét cselekvési terveket tartalmazó levelét. Úgy véli, "túl vagyunk azon a ponton, hogy helyi szinten kezelni lehessen a gondokat". A vajda – bár emiatt folyamatosan támadások érik – ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy nevén kell nevezni a problémát, azaz "jelenleg is okosabbnak bizonyul, ha kimondjuk: cigánybűnözés bizony létezik". "Nem értem, miért támadják a rendőrkapitányt – mondta a vajda – , hiszen tényekről beszélt. Szomorú, de igaz, kétszáz bűntényből kétszázat cigányok követtek el. Hamisítsa meg a statisztikát, vagy beszéljen rá néhány magyart, ugyan lopjon már valamit, mert úgy szebb lesz a bűnözési kimutatás?"– jegyezte meg.
T. Asztalos Ildikó, a Szabad Demokraták Szövetsége miskolci szervezetének vezetője is tiltakozott Pásztor Albert leváltása ellen, ami leginkább azért figyelemre méltó, mert az ügy kirobbanásában központi szerepet játszott az SZDSZ ügyvivője, Gusztos Péter. A liberális politikus elsőként követelt magyarázatot a rendőrkapitánytól, miként tartja számon a bűnelkövető állampolgárok nemzetiségét. Ez az ügy tovább növeli a párton belüli feszültségeket, amit jelez Fodor Gábor pártelnök nyilatkozata is, aki Pásztor kijelentésében egy népcsoport megbélyegzését látja. Párttársa, a miskolci elnök ezzel szemben nem rejtette véka alá véleményét, s mint mondta: "Ezt az esetet nem Budapestről kell megítélni, Miskolcon kell élni, és megtapasztalni ezeket a viszonyokat."
Pásztor Albert a tegnapi tüntetés előtt lapunknak azt mondta, elítéli a faji és etnikai alapú megkülönböztetés minden formáját, és küzd is ellene. "A társadalmi összefogás, a mellettem való kiállás nem személyemről, inkább a felismert probléma megoldásának igényéről szólt."
(forrás)
**************
Miskolci példa: bűnözés van, nem rasszizmus
 Szepessy Zsolt, Monok polgármestere is szólt az ötezeres tömeghez, az összefogást sürgette (Fotó: Béli Balázs) |
"Miskolc a rablások tekintetében a legfertőzöttebb az országban, a decemberben, januárban elkövetett valamennyi ilyen típusú bűncselekmény elkövetője cigány származású volt" – jelentette ki Pásztor Albert miskolci rendőrkapitány pénteken. Néhány óra múlva felfüggesztették állásából. Bencze József országos rendőrfőkapitány Draskovics Tibor igazságügyi és rendészeti miniszter nyomására cselekedett. Utóbb az országos felháborodástól és a szimpátiatüntetéstől megrettenő miniszter visszavonta döntését, ám a Miskolcra meghirdetett rendezvényen így is ötezren gyűltek egybe. A legnagyobb tapsot Molnár Oszkár, Edelény fideszes polgármestere kapta, amikor Draskovics döntését a régi kommunista reflexek újjáéledésének nevezte, és bejelentette, hogy támogatót keresnek a csendőrség megalapítására. A rendezvényen jelen volt Miskolc szocialista városvezetése is.
(forrás)
