Abbász provokációnak nevezte a lépést a Palesztin Felszabadítási Szervezet (PFSZ) központi tanácsának, Ciszjordánia második legmagasabb rangú döntéshozó szervének kétnapos ülésén. Emellett azt mondta, Izrael olyannyira aláásta a palesztin kormányzat hatáskörét, hogy utóbbinak "nincsen igazi hatalma semmi felett".

Az izraeli kormány a palesztinoknak a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) tagjai közé való január eleji felvételi kérelme - majd április 1-jére kitűzött csatlakozása - miatt még januárban döntött a Rámalláh számára beszedett vámjövedelmek visszatartásáról, amire válaszul Ciszjordániában az izraeli termékek forgalmazásának beszüntetését határozták el.

Nem ez az első eset, hogy a palesztin költségvetés mintegy kétharmadát alkotó vámbevételeket nem utalja át Izrael, ez korábban azonban legfeljebb néhány hétig tartott. Idén azonban a március 17-én esedékes izraeli választásokig várhatóan nem változtat Jeruzsálem a döntésen. Európai és amerikai diplomaták attól tartanak, hogy ennyi idő alatt a Palesztin Hatóság a csőd szélére kerülhet, s meginoghat a ciszjordániai területek biztonsága.

A Palesztin Hatóság már kénytelen volt 40 százalékkal csökkenteni közszolgái bérét, s Rámalláhban, Betlehemben és más ciszjordániai városokban is előfordult lázongás. A palesztin tisztségviselők úgy vélték, az 1993-as oslói egyezmény keretében létrejött izraeli-palesztin biztonsági koordinációt is felfüggeszthetik pusztán amiatt, mert nem tudják kifizetni a rendőröket és a személyzet más tagjait.

A héten az izraeli hadsereg 13 ezer katonát küldött Ciszjordániába "előre be nem jelentett gyakorlatozásra" - azaz erőfitogtatás céljából.

(MTI nyomán)