Lehet alapja annak a török állításnak, hogy az Egyesült Államokban élő hitszónoknak és mozgalmának köze volt a júliusi törökországi puccskísérlethez - mondta az amerikai külügyminisztérium egyik illetékese. Az Obama-kormányzat eddig következetesen úgy foglalt állást, hogy Törökország egyelőre nem támasztotta alá kellő bizonyítékokkal ezt az állítást.
Zoom
Erdogan és Gülen - amikor még szent volt a béke
Az amerikai külügyi illetékes egy háttérbeszélgetésen tájékoztatott újságírókat az ügyről, és névtelenséget kért. Azt mondta: “ésszerű alap” van arra, hogy a török állításokat Washington komolyan vegye. Ankara a hitszónok letartóztatását és kiadását kéri az Egyesült Államoktól.
A washingtoni diplomata úgy vélte, hogy Gülen mozgalmának felépítése és finanszírozása “gyanús”, és “jóindulatú vallási mozgalom” helyett inkább fest úgy, “ahogy egy bűnszervezet igyekszik felépíteni magát, hogy a tisztára mosandó pénzt elrejtse”.
Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter pár napja ismét Gülen kiadását sürgette a washingtoni igazságügyi miniszternél, Oszama bin Ládenhez hasonlítva a hitszónokot, és figyelmeztetve, hogy ha nem adják át Gülent Ankarának, az súlyosan árthat a kétoldalú kapcsolatoknak.
A külügyi illetékes elmondta, hogy vizsgálják a török bizonyítékokat, ám többségük a puccskísérlet előtt elkövetett, állítólagos bűncselekményekre vonatkozik. Bozdag azt állítja: a puccsisták közül többen bevallották, hogy Gülentől kapták az utasításokat. A hitszónok ügyvédei szerint viszont a tanúvallomásokat erővel csikarták ki a török hatóságok, és Ankarának nincs elég bizonyítéka a kiadatási kérelem alátámasztásához.
Gülen következetesen tagadja, hogy köze lett volna a puccskísérlethez. A török hatóságok a hatalomátvételi kísérletet követő tisztogatások során mintegy 37 ezer embert vettek őrizetbe, és körülbelül 100 ezren vesztették el állásukat. A washingtoni diplomata szerint ez “inkább emlékeztet arra, amit autoriter államokban lehet látni”, és Washington nyilvánosan és zárt körben is arra fogja kérni Ankarát, hogy tartsa tiszteletben a demokratikus normákat.
(MTI)