Az uniós szakportál birtokába jutott tervezet szerint a jelenleg a csatlakozási tárgyalások fázisában levő országok, Ukrajna, Moldova és a nyugat-balkáni országok bizonyos tagságból eredő előnyöket már azelőtt élveznének, hogy teljes jogú tagjaivá válnának a közösségnek. Ez szakítana azzal a Magyarország által is megtapasztalt állapottal, hogy akár több mint tíz évet kell várniuk, mielőtt beléphetnek.

A Politico által látott verzió egy tavalyi francia, német és portugál javaslat alapján a belső piachoz való fokozatos hozzáférést javasolja, hozzátéve, ehhez minden előírást teljesíteniük kell az országoknak. Ennek része például az Európai Bíróság döntéseinek tiszteletben tartása vagy számos szabály elfogadása, cserében viszont az országok hozzáférnének a teljes piaci struktúrához, beleértve a vámmentes kereskedelmet vagy a személyek szabad munkavállalását az Európai Gazdasági Térség területén.

A mostani tagok számára ennél is nagyobb jelentősége lehet annak, hogy Brüsszel fokozatosan feladná az egyhangúságot, mint a Politico megjegyzi, egy harmincnál is több taggal működő unióban a vétó tovább nehezítené a döntéshozatalt. A dokumentum szerint ennek helyét a jelenleg is általánosan alkalmazott minősített többség venné át (ez a tagországok 55, egyben az uniós lakosság 65 százalékát képviselő kormányok szavazatát jelenti), hozzátéve, hogy biztosítanának „arányos biztosítékokat a nemzeti stratégiai érdekek védelmében”.

Úgy tűnhet, hogy a nagy horderejű döntés az uniós alapszerződés módosítását kívánja meg, a Bizottság azonban úgy ítéli, nincs erre szükség, az úgynevezett passerelle klauzula eddig is lehetőséget adott arra, hogy meghatározott feltételek mellett egyhangú szavazás helyett minősített többségi döntéshozatallal határozzanak egy adott ügyben.

(hvg)