Trump még január végén a Fehér Házban újságírók előtt írt alá elnöki rendeletet, amely úgy fogalmazott, hogy több mint 50 évvel a politikai gyilkosságok után a családtagok és az amerikai emberek megérdemlik az átláthatóságot és az igazságot. Az elnök arra is ígéretet tett, hogy a Robert Kennedy szenátor és a Martin Luther King polgárjogi aktivista elleni 1968-as merénylet aktáit is nyilvánosságra hozzák majd.

Az intézkedés szövege szerint "nemzeti érdek a szóban forgó merényletekről szóló minden akta nyilvánossá tétele késedelem nélkül".

Az eddig még nem ismert Kennedy-iratok elektronikus másolatainak első adagja kedd este vált elérhetővé a Nemzeti Levéltár honlapján, várhatóan összesen több mint 80 ezer iratot tesznek majd közzé. A levéltár honlapján közölte, hogy digitalizálja az ügy iratait, és folyamatosan teszi őket elérhetővé, emellett a már nyilvánossá vált akták személyesen is megtekinthetők az intézményben.

Az amerikai igazságügyi minisztérium utasította néhány, érzékeny nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó ügyvédjét, hogy sürgősen vizsgálják át a merényletről készült feljegyzéseket - derült ki egy hétfő esti, a Reuters által megismert e-mailből.

A digitális dokumentumok, köztük a korábban titkosított feljegyzések, betekintést nyújtanak az Egyesült Államokban akkoriban uralkodó félelem légkörébe, miután a Szovjetunióval való viszony röviddel az 1962-es kubai rakétaválság után majdnem atomháborúhoz vezetett.

A John F. Kennedy elnök meggyilkolásával kapcsolatos teljes iratgyűjtemény összesen több mint hatmillió oldalnyi iratot, fényképet, mozgóképet, hangfelvételt és műtárgyat tartalmaz.

Szakértők szerint a most nyilvánosságra került dokumentumok valószínűleg nem változtatják meg alapjaiban az ügy már ismert részleteit, azonban a részletes nyomozati anyagok alapján még többet megtudhatnak majd a merénylet elkövetőjéről.

Az 1963. november 22-én Dallasban meggyilkolt elnök ügyének felderítésével megbízott Warren-bizottság a hatvanas években arra a következtetésre jutott, hogy Lee Harvey Oswald egykori amerikai tengerészgyalogos, aki háromszor tüzelt, egyedül követte el tettét; a mai napig ez a hivatalos álláspont. Egy 1976-ban felállított szenátusi bizottság a hatalmas iratanyag áttanulmányozása után úgy foglalt állást, hogy Kennedy "valószínűleg" összeesküvés áldozata lett, de sem személyt, sem szervezetet nem neveztek meg. A nyomozást végleg 1988-ban zárták le, mert "nem találtak meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre".

Donald Trump első elnöki ciklusa idején is ígéretet tett a John F. Kennedy elleni merénylet minden anyagának nyilvánossá tételére, de akkor a Szövetségi Nyomozó Iroda és a Központi Hírszerző Ügynökség kérésére dokumentumok százai maradtak titkos minősítésűek.

John Fitzgerald Kennedy sírja az arlingtoni katonai temetőben található. A rejtélyekkel övezett, egy egész nemzedékre hatást gyakorló merényletről számtalan könyv, film és zenemű született, mostantól pedig már a teljes iratgyűjtemény elérhetővé válik majd mindenki számára.

(MTI)