"Az egyik forgatókönyv az, hogy gazdasági fojtogatás révén társadalmi robbanást váltanak ki, és ez a társadalmi robbanás lehetőséget ad (az Egyesült Államoknak), hogy humanitárius segítségnyújtás ürügyével beavatkozzon az országba" - magyarázta az államfő az eldiario.es spanyol digitális médiának adott interjúban, amelyet hétfőn tettek közzé a kubai elnökség honlapján.

A kubai-amerikai kapcsolatok január óta jelentősen romlottak, miután Washington olajembargót vezetett be a szigetország ellen, több szankciós csomag bevezetését is elrendelte kubai szervezetekkel és vezetőkkel szemben, az amerikai igazságszolgáltatás egyben vádat emelt Raúl Castro volt elnök ellen egy 1996-ban történt ügyben.

Donald Trump kormánya úgy véli, hogy a Floridától 150 kilométerre fekvő sziget "rendkívüli fenyegetést" jelent az Egyesült Államok nemzetbiztonságára. E feszültségek ellenére mindkét kormány azt állítja, hogy fenntartja a diplomáciai kapcsolatokat.

Miguel Diaz-Canel egy második forgatókönyvről is beszélt, amely "kényszerítő jellegű párbeszéden" alapul, és a sziget gazdaságára gyakorolna "maximális nyomást". Véleménye szerint ez a stratégia arra irányulna, hogy "átvegyék az irányítást a kubai gazdaság felett", hogy ezáltal hosszú távon elősegítsék "a politikai rendszer megváltozását".

Egy ilyen forgatókönyv felvetése akkor történik, amikor több külföldi vállalat, különösen nemzetközi szállodaláncok, az amerikai szankcióktól való félelmükben bejelentenék részleges vagy teljes kivonulásukat Kubából.

"És egy harmadik forgatókönyv a katonai agresszió" - tette hozzá a kubai elnök.

Miguel Diaz-Canel szerint ezeket a feltételezéseket nem a kubaiak találták ki, hanem az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio, és az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump által ismételt nyilatkozatokra alapulnak.

Ezekkel a kilátásokkal szemben a kubai államfő azt hangsúlyozta, országának fel kell készülnie a védekezésre, hogy elkerülje a "meglepetéseket" és a "vereségeket".

(MTI)