Ha június a „büszkeség hónapja”, ahol mindenkit meg kell ünnepelni, aki „más”, joggal vetődik fel a kérdés, miért nincsen a heteroszexuálisoknak hasonló időszaka, vagy akár egyetlen ilyen napja? Glóbuszunk sátáni erőitől nyilván balgaság volna hasonló kezdeményezést várnunk, de a normalitás táborán belül sem teljes az egyetértés a kérdést illetően. Kell-e „ünnepnap” a normális, heteroszexuális (angol szókészlettel „straight”) személyeknek, vagy ez a nemi identitás – mivel normális és természetes – ne kapjon kiemelt időszakot, hiszen akkor pont a természetessége szűnik meg?
Zoom
Sokféle módon lehet megtaposni az LMBTQ-rongyokat. Az Old State Saloonnak sikerült (fotó: Robyn Beck / AFP / Getty Images / Google Earth)
Elnézve a jövőnket, a kérdésen érdemes lesz rágódni a továbbiakban, jelen sorok írója – pontosan a folyamatos, defenzívába kényszerült normalitás miatt – pár évvel ezelőtti önmagával is vitába szállna, és inkább már a kiemelt időszak mellett foglalna állást, nyilvánvalóan a „büszkeség hónapjának” teljes ellentéteként.
Az Idaho államban található Eagle település Old State Saloon névre hallgató vendéglátóipari egysége is hasonlóan gondolkodott, sőt, ők provokatívan a „büszkeség hónapjának” időszakára, tehát júniusra időzítették heteroszexuális hónapjukat, vagy ahogy szó szerinti fordításban mondhatnánk, a „csodálatos heteroszexualitás hónapját”.
„Gyere, csatlakozz hozzánk, és ünnepeld egész hónapban a heteroszexuálisokat, nélkülük egyikünk sem lenne itt!” – hirdette meg rendkívül kreatív szöveggel a kampányt az Old State Saloon.
Ennek megfelelően a júniusi hétfők a „heteroférfi-hétfők” voltak, minden heteroszexuális férfi (aki „heteroszexuálisan” is öltözködött) kapott egy ingyen csapolt sört (ehhez még „bírókat” is toboroztak, akik eldöntötték, hogy a delikvens ruházata tényleg „heteroszexuális-e”).
Szerdán a heteroszexuális párokat ünnepelték 15% kedvezménnyel, csütörtökönként pedig a heteroszexuális hölgyek is megkapták a saját kedvezményes napjukat a „Her Hetero Happy Hour” keretében.
A kommentekből ebben az esetben sem éri meg messzemenő következtetéseket levonni, sokaknak tetszett a dolog, de volt pár „haladó toleráns”, az egyik saját maga bevallása szerint „elfogadja a más politikai nézeteket, de megveti a bigottságot és a marginalizált kisebbségek elleni gyűlöletet”, ezért „borzasztóan kiábrándítónak” találta a kampányt. Mondjuk mindezzel szegény pára meg is ásta önnön sírját, hiszen kibukott, hogy mégsem annyira elfogadó mások véleményével kapcsolatban.
A bár leszögezte, hogy minden támogatóját, vendégét szereti, de semmilyen vélemény vagy megnyilvánulás hatására nem voltak hajlandóak változtatni a kampányon, és a heteroszexuálisokat ünnepelték meg egész júniusban.
Tekintve, hogy milyen elképesztő támadás alatt áll a normalitás, az ötlet támogatandó, reméljük, hogy jövőre még többen állnak a kezdeményezés mellé, és el is terjed majd, válaszul a „büszkeség hónapjának” pusztítására. Hovatovább bevétel szempontjából is kiváló reklám az, ha az LMBTQ-lobbi elvakult szektásai meggyűlölnek valamit.
A példa idehaza is követhető, 2025 júniusáig még van idő felkészülni.
Ábrahám Barnabás – Kuruc.info