Spanyolország nem lesz bűnrészes, és nemet mond a háborúra - szögezte le a spanyol kormányfő szerda reggeli élő televíziós beszédében.
"Nem leszünk bűnrészesek valamiben, ami rossz a világnak, és ellentétes az értékeinkkel és érdekeinkkel is, csupán valaki megtorlásától félve" - fogalmazott Pedro Sánchez, hozzátéve: "röviden, a spanyol kormány álláspontja négy szóban foglalható össze: nemet mond a háborúra".
Hangsúlyozta, hogy Spanyolország elítéli az iráni rezsimet, amely elnyomja és megöli polgárait, ugyanakkor elutasítja a jelenlegi konfliktust, és diplomáciai, politikai megoldást követel.
"Vannak, akik naivitással vádolnak majd minket emiatt, de a naivitás az, ha azt gondoljuk, hogy az erőszak a megoldás. Naivitás az, ha azt hisszük, hogy a demokrácia vagy a nemzetközi tisztelet romokon is kinőhet, vagy ha azt gondoljuk, hogy a vak és szolgai engedelmesség a vezetés egyik formája. Épp ellenkezőleg" - mondta a spanyol miniszterelnök.
Szavai szerint egy törvénytelenségre nem lehet egy másikkal válaszolni, mert az emberiség nagy katasztrófái így kezdődnek. "Tanulnunk kell a történelemből. Nem játszhatunk orosz rulettet emberek millióinak sorsával" - jelentette ki.
A spanyol miniszterelnök aláhúzta, hogy a konfliktusban érintett hatalmaknak azonnal be kell szüntetniük az ellenségeskedést, a többieknek pedig következetesen kell cselekedniük, és most is ugyanazokat az értékeket kell védeniük mint Ukrajna, Gáza, Venezuela vagy Grönland esetében is.
"Mert a kérdés nem az, hogy az ajatollahok mellett állunk-e vagy sem. Senki sem. A spanyol nép biztosan nem. És természetesen a spanyol kormány sem. A kérdés inkább az, hogy a nemzetközi jog, és így a béke mellett állunk-e vagy sem" - mondta.
Pedro Sánchez kitér arra, hogy 23 évvel ezelőtt "egy másik amerikai kormányzat belerántott minket egy közel-keleti háborúba", amely a berlini fal leomlása óta "a legnagyobb bizonytalansági hullámot szabadította el kontinensünkön", drámai mértékben megnövelte a dzsihadista szélsőségesek tevékenységét, súlyos migrációs válságot okozott a Földközi-tenger keleti részén, valamint az energiaárak, és ezáltal a megélhetési költségek általános emelkedését eredményezte.
A kormányfő szerint most is előre látható a nagyobb gazdasági bizonytalanság, az olaj- és gázárak emelkedése. "A kormányok azért vannak itt, hogy javítsák az emberek életét, megoldásokat kínáljanak a problémákra, nem pedig azért, hogy súlyosbítsák őket. Teljesen elfogadhatatlan, hogy azok a vezetők, akik nem képesek teljesíteni ezt a kötelességet, a háború ködét használják fel kudarcuk elrejtésére" - jegyezte meg.
Pedro Sánchez beszélt arról, hogy kormánya ebben a helyzetben - ahogy más konfliktusokban és nemzetközi válságokban is - először is állampolgárait segíti abban, hogy hazatérhessenek. A külügyi szolgálat és a hadsereg "éjjel-nappal" dolgozik az evakuálási műveletek megszervezésén.
Emellett a kabinet már vizsgálja és forgatókönyveket készít a konfliktus lehetséges gazdasági hatásainak enyhítésére, továbbá együttműködik a régió összes olyan országával, amely a békéért és a nemzetközi jog betartásáért küzd. "Európai szövetségeseinkkel együttműködve összehangolt és valóban hatékony válaszlépéseket fogunk kidolgozni" - jegyezte meg.
A spanyol miniszterelnök azután tett televíziós nyilatkozatot, hogy Donald Trump amerikai elnök kedden Washingtonban kijelentette: az Egyesült Államok fel fog függeszteni minden kereskedelmet Spanyolországgal, amiért nem engedte az amerikai erőknek, hogy használják a támaszpontjait az Irán elleni csapásokhoz. Szerinte senki sem írhatja elő az Egyesült Államoknak, hogy mit tehet és mit nem, ha úgy akarnák, akár engedély nélkül is használhatnák a bázisokat. "Nem voltak barátságosak" - húzta alá Trump hozzátéve, hogy utasította pénzügyminiszterét, Scott Bessentet, hogy "szakítson meg minden ügyletet" Spanyolországgal.
A dél-európai ország álláspontja szerint a bázisok közös használatra szolgálnak, de spanyol szuverenitás alá tartoznak. "Természetesen nem fogják őket semmi olyanra használni, ami nem szerepel a (két ország közötti) szerződésben vagy kívül esik az Egyesült Nemzetek Alapokmányán" - fogalmazott José Manuel Albares külügyminiszter indokolva korábban a döntést.
(MTI)







