A NATO-tagországok külügyminisztereinek tanácskozását megelőző sajtónyilatkozatában Rutte hangsúlyozta: Ukrajna továbbra is tartja a frontvonalat az orosz agresszióval szemben, ezért a szövetségeseknek biztosítaniuk kell Kijev számára mindazt, amire szüksége van a harc folytatásához.

A NATO-főtitkár szerint ugyanakkor jelenleg csak hat-hét szövetséges viseli a támogatás terheinek jelentős részét, ezért igazságosabb teherviselésre van szükség az észak-atlanti szövetségen belül, különösen az európai tagállamok részéről. Kiemelte: az Egyesült Államokból továbbra is érkeznek kulcsfontosságú katonai eszközök Ukrajnába, köztük Patriot légvédelmi rendszerekhez kapcsolódó támogatások is, amelyeket európai szövetségesek finanszíroznak.

Mark Rutte közölte: a NATO júliusi ankarai csúcstalálkozójának egyik legfontosabb témája a védelmi kiadások növelése lesz. Mint mondta, egyre több tagállam gyorsítja fel az 5 százalékos GDP-arányos védelmi kiadási cél elérését, amelyről korábban Hágában született megállapodás. Ez hosszabb távon több százmilliárd dollárnyi többletforrást jelenthet a védelem számára.

A főtitkár szerint ugyanakkor nem elegendő a kiadások növelése, a pénzt hatékonyan is kell felhasználni. Ennek része a hadiipari termelés bővítése és a fegyvergyártás felgyorsítása. Mint mondta, intenzív egyeztetések zajlanak a hadiipari vállalatokkal és a pénzügyi szektorral annak érdekében, hogy a gyártók ne az árakat emeljék, hanem növeljék a termelést.

Rutte hangsúlyozta: az európai NATO-tagállamok fokozatosan nagyobb szerepet vállalnak saját biztonságuk garantálásában, miközben az Egyesült Államok továbbra is meghatározó szereplő marad Európa védelmében.

"Az az irány, amelyen haladunk - vagyis egy erősebb Európa és egy erősebb NATO -, folytatódni fog" - fogalmazott. Hozzátette: az európai országok célja, hogy idővel kevésbé függjenek kizárólag az Egyesült Államoktól, és hogy az amerikaiaknak is lehetőségük legyen jobban más prioritások felé fordulni, ami szintén közös érdek.

Rutte beszélt a Hormuzi-szoros térségében kialakult helyzetről is. Elmondása szerint több európai ország előre telepít aknamentesítő hajókat, pilóta nélküli rendszereket és egyéb haditengerészeti eszközöket a térség közelébe annak érdekében, hogy segítsék a hajózási szabadság fenntartását. A NATO-főtitkár szerint a Hormuzi-szorosban jelenleg komoly veszély fenyegeti a szabad hajózást, amelynek helyreállítása valamennyi szövetséges közös érdeke.

Rutte hangsúlyozta: a NATO demokratikus politikai és katonai szövetség, amelyben a döntések katonai és politikai megfontolások alapján, közösen születnek meg.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter a tanácskozás előtt azt mondta: a NATO-nak, mint minden más szövetségnek, úgy kell működnie, hogy az minden érintett fél számára előnyös legyen, és tisztázni kell, hogy mik az elvárások. Közölte: arra számít, hogy a helsingborgi tanácskozáson lefektetik az alapokat a NATO-tagállamok vezetőinek nyári csúcstalálkozója előtt.

Johann Wadephul német külügyminiszter újságíróknak arról beszélt, hogy Németország a GDP-je 4 százalékát fordítja idén védelemre, és arra készül, hogy ezt majd 5 százalékra emelje. Elmondta, hogy Németország részt vesz a Hormuzi-szorosban szabad áthaladást biztosító műveletekben Nagy-Britannia és Franciaország irányításával, de "klasszikus értelemben egy közvetlen NATO-misszió elindítását nem látja" a térségben.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter azt emelte ki, hogy Olaszország vezető szerepet akar játszani az Európai Unión és a NATO-n belül is.

(MTI)