Az Emberi Erőforrások Minisztériuma benyújtotta az Országgyűléshez a köznevelési törvény módosítására vonatkozó javaslatát, amelynek középpontjában a pedagógusok fokozott védelme áll - közölte a tárca szerdán az MTI-vel.
Gyógypedagógussal, iskolapszichológussal és pedagógiai asszisztenssel ezek ellen?... A ballibek álomvilágában talán működik... de ha legalább álmukban nem hazudnak, akkor még ott sem |
A törvénymódosítás célja a pedagógusbántalmazás megszüntetése: a tervezett jogszabály garantálja, hogy a pedagógusok biztonságos környezetben, nyugodt körülmények között végezhessék munkájukat, ezért megteremti annak a lehetőségét, hogy szükség esetén a rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv bevonható legyen a pedagógusok védelme érdekében - ismertették.
A törvénymódosítás tartalmazza a 2020 szeptemberétől valamennyi tanuló számára teljesen ingyenes tankönyvellátás biztosításához szükséges jogszabályi módosításokat is, valamint kibővíti az alapfokú művészetoktatásra ingyenesen jogosult sajátos nevelési igényű tanulók körét. A nemzetiségi önkormányzatok kérésére a nemzetiségi oktatást szolgáló intézményrendszer egy új intézménytípussal egészül ki, a kiegészítő nemzetiségi óvodával.
Kitértek arra is, hogy a pedagógusok végzettségi követelményei nem változnak, de az erre vonatkozó rendelkezések a jövőben nem a törvényben, hanem kormányrendeletben kapnak majd helyet. A pedagógusképzés átalakulása miatt ugyanis a hatályba lépése óta eltelt 8 évben 7 alkalommal kellett módosítani a nemzeti köznevelésről szóló törvény mellékletét, a jövőben a technikai módosításokat elegendő lesz kormányrendeletben átvezetni - indokolta a minisztérium. A most benyújtott javaslat rendezi a köznevelés és a szakképzés szétválása kapcsán még fennmaradt egyes részletkérdéseket, így például a művészeti szakgimnáziumok működését - közölték.
A pedagógus "érdekképviseletek"-nek ez sem tetszik
Az iskolai agressziónak csak a tüneti kezelésére lesz elég a rendőrségi szervek iskolai megjelenése a pedagógus "érdekképviseletek" szerint. Képviselőik az elvtársi Népszavának nyilatkoztak.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás szerint ez nem példátlan a világban, de "épp a nemzetközi tapasztalatok mutatják: az iskolákba kirendelt rendőri vagy más biztonsági szervek csak rövidtávon enyhíthetik a problémát, az iskolai agresszió gyökereit nem tárják fel" – pedig szerinte hosszú távon épp erre lenne szükség a megelőzés érdekében.
– Jobb megoldás lenne átemelni minden intézménybe például a Békés Iskolák programját, ami szakemberekkel, együttesen kezeli az iskolai erőszakot, nem választja szét diákokra, tanárokra, szülőkre. A törvényjavaslat azért is aggályos, mert nem tudni, kiket takar pontosan a „rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv” elnevezés: rendőröket vagy valamilyen magáncég biztonsági embereit? Ők kapnak-e valamilyen pedagógiai útmutatást, képzést, erről lesz-e papírjuk? – sorolta a kérdéseket Szűcs Tamás.
Gyógypedagógussal a cigány terrorizmus ellen
A Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás szintén úgy véli, hogy a hatékony megelőzésre nem fektet elég hangsúlyt az oktatásirányítás.
– A prevenció lenne a legfontosabb, de nem rendőrállami módszerekkel. Sokkal több gyógypedagógusra, iskolapszichológusra, pedagógiai asszisztensre lenne szükség, és a tanárképzésben is meg kellene jelennie annak, hogyan kell kezelni a magatartászavaros gyerekeket. Erre jelenleg egyetlen tantárgy sem tér ki – mondta.
Toytik Tamás szerint azt sem látni, milyen forrásból finanszíroznák az iskolai rendvédelmi szervek működését. A jövő évi költségvetés tervezetében plusz 80 milliárd forinttal jut több oktatásra, de ezt a tanárok 10 százalékos pótlékemelése és a szakképzésben dolgozóknak ígért átlagosan 30 százalékos béremelés fel is emészti.
Kapcsolódó: