Nyílt üzengetések és kritikus nyilatkozatok után Hódmezővásárhelyen találkozott Márki-Zay Péter és Jakab Péter csütörtök délelőtt. Mindketten az ellenzéki egység megerősítéséről írtak közösségi oldalukon a megbeszélésen készített fotót megosztva, de több kérdésben továbbra sem értenek egyet.
 Fotó: Jakab Fb-oldala |
"Az elmúlt időszakban volt néhány nyilvános üzengetés. Márki-Zay Péter is többször megszólalt a médiában az ellenzéki egységről – mondta Jakab Péter a Telex megkeresésére. – Én szerettem volna, hogy ezt az üzengetést befejezzük, és négyszemközt beszéljünk az ellenzéki egység megőrzésének fontosságáról."
Hogy pontosan milyen témákat érintettek, a Jobbik elnöke nem akarta elárulni. Szerinte most az a legfontosabb, hogy ellenzék egységes erőt mutasson, ehhez pedig az kell, hogy a vitás kérdéseket zárt ajtók mögött, civilizáltan tudják rendezni. Ezért is volt ma Hódmezővásárhelyen, ahol szerinte minden vitás kérdésről nyíltan, őszintén tudtak beszélgetni.
"Hasznos, jó beszélgetés volt", "barátkoztunk." Ezekkel a szavakkal értékelte a balliberális miniszterelnök-jelölt a találkozót a lapnak. "Van egy csomó téma, amiben egyetértünk, és van néhány kérdés, amit másként látunk." A miniszterelnök-jelölt szerint több kérdésben sikerült is közelíteniük az álláspontjaikat, de még bőven maradtak nézetkülönbségek.
Mennyi pénzt ad a közös kasszába a Jobbik?
Két vitás pontot biztosan érintettek a hódmezővásárhelyi találkozón.
"Évente 2,7 milliárdja van a Jobbiknak. De ebbe a konkrét kampányba alig szállt be. Egyelőre százmilliót sem tud beletenni a kampányba, vagy nem akar" – a Szabad Európának adott interjúban mondta ezt Márki-Zay Péter pár hete. Később a Jobbik elnöke tagadta, hogy a pártnak ennyi pénze lenne, Jakab állítása szerint valójában csak ötszázmilliós állami támogatást kapnak.
Márki-Zay a Telexnek arról beszélt, hogy a korábbi nyilatkozata után pontosabb képet kapott a Jobbiktól a párt anyagi helyzetéről és az ÁSZ milliárdos büntetéséről, de továbbra is az a helyzet, hogy a miniszterelnök-jelölt központi kampányközpontja több támogatást ad az egyéni jelölteknek, mint amit a pártok beadnak a közös kasszába.
Nem támogatják a hetedik frakciót
Ugyancsak érintették a csütörtöki megbeszélésén a hetedik frakció kérdését. Előválasztási győzelme után állt elő Márki-Zay Péter az ötlettel, hogy szeretne egy hetedik frakciót a "konzervatívoknak", sőt, azóta már pártot is alapítana. A Fideszből kiábrándult, jobbközép választókat szeretné megszólítani a hódmezővásárhelyi polgármester, ezért is tartja fontosnak, hogy még a választás előtt megalakuljon az új párt.
"Márki-Zay Péter arra kapott felhatalmazást, hogy egy hatpárti sokaságot összehangoljon" – jelentette a hetedik frakcióról Jakab Péter az InfoRádiónak pár napja. Hogy Hódmezővásárhelyen mit mondott Jakab a témában, nem derült ki, ám nem sokkal a találkozó után jelent meg a Szabad Európában egy interjú vele, amelyben kategorikusan kijelentette, hogy a Jobbik nem támogatja az előválasztás szabályrendszerének megváltoztatását menet közben, mert szerinte csak a Fidesz szokott menet közben szabályokat átírni. Azt is mondta, a választók "kemény nemet mondtak" az előválasztáson a Pálinkás József vezette Új Világ Néppártra, ami a hetedik frakció alapját adná Márki-Zay elképzelése szerint.
"Ezek után ha valaki új parlamenti frakciót szeretne létrehozni belőlük, az a választói akarat semmibevétele" – fogalmazott a Jobbik elnöke az interjúban.
Jakab az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte az előválasztáson győztes miniszterelnök-jelöltnek most az lenne a feladata, hogy jó karmesterként összehangolja a mögötte álló hat hadsereg mozgását és győzelemre vezesse az ellenzéket. Egyelőre Márki-Zay még adós a hadseregek összehangolásával a Jobbik elnöke szerint, és helyette a hetedik frakcióval van elfoglalva.
"Értjük egymás álláspontját, de áttörést ma nem értünk el. Reméljük, hogy sikerül ebben is megállapodunk" - mondta Márki-Zay Péter a hetedik frakcióról.
Az ATV-nek korábban arról beszélt, hogy a Jobbik és a DK sem támogatja, hogy új pártot hozzon létre. Ő továbbra is fontosnak tartja, hogy legyen parlamenti képviselete a civileknek, a "romáknak" és a "konzervatívoknak", de ehhez a hat párt egybehangzó akaratára lenne szükség. A balliberális ellenzéken belül pedig még vita van arról, hogy teljesítsék-e a miniszterelnök-jelölt kérését, ez a közös lista összeállításának egyik sarokpontja.
