2025 szeptemberétől nagymértékben csökkenti az állami finanszírozású helyek számát a magyar kormány az egyetemeken. Az Akadémiai Dolgozók Fóruma közösségi oldalán osztotta meg a számadatokat, mely szerint két felsőoktatási intézményt leszámítva minden egyetem kevesebb olyan diákot vehet fel, melynek tanulását az állam finanszírozza.
A két intézmény, ahol létszámnövekedés lesz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (11 százalék) és a Semmelweis Egyetem (3 százalék). A legnagyobb csökkenést a Budapesti Corvinus Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Budapesti Gazdasági Egyetem szenvedi el. A Corvinuson 48, az ELTE-n 19, míg a BGE-n 14 százalékkal lesz kevesebb következő tanévtől az államilag finanszírozott helyek száma.
Lényegében az összes olyan egyetem, amelynek végzősei a magyar tudomány és a magyar tudományos intézmények sikereihez, az ország és a lakosság gyarapodásához vagy a technikai innovációhoz járulhatnának hozzá, hallgatói létszámcsökkenést szenved el 2025-től − emelte ki az Akadémiai Dolgozók Fóruma. Ezt tovább tetézi, hogy a demográfiai trendeket figyelembe véve arányaiban nagyobb lesz az egyetemi férőhelycsökkentés, ugyanis Magyarországon a 25–34 éves korosztályban a diplomások száma már most is a második legalacsonyabb az Európai Unióban.
Az ADF hangsúlyozta, hogy ezáltal a magyar kormány egyre inkább kivonul a felsőoktatásból, nem csak az egészségügyből, a szociális szférából és más kulcsfontosságú állami szférából. Ezt a szakpolitikai döntést úgy értékelték, hogy sok fiatalt gyakorlatilag kizárnak a felsőoktatásból, vagy eladósítják őket azáltal, hogy fizetniük kell az önköltséges képzést. Azt is kiemelték, hogy így nemcsak a lakhatási és megélhetési költségek, hanem a tandíj is terheli a családokat.
Arra is rámutattak, hogy a szakemberek számának csökkenése a magyar gazdaság és tudomány jövőjét is befolyásolja. Továbbá a nem alapítványi finanszírozású egyetemeket kivérezteti a fenntartó. A döntés következtében oktatói elbocsátások várhatók, de több képzés és kar is veszélybe kerülhet, ahogyan az a Károli Gáspár Református Egyetem esetében is történt.
(Index)
Frissítés: az alábbi levelet kaptuk a Budapesti Corvinus Egyetem sajtóosztályától:
Tisztelt Szerkesztőség!Tegnap este a „Nagymértékben csökkentik Orbánék az államilag finanszírozott helyek számát a felsőoktatásban 2025-től” címmel megjelent cikkükben írnak a corvinusos felsőoktatási térítésmentes helyek alakulásáról is az Index. Olvasóik pontos tájékoztatása érdekében kérem, pontosítsák a cikket és közöljék az alábbiakat, ahogy azt megtette az Index is:„A Budapesti Corvinus Egyetem a modellváltás után, 2020 óta már nem állami finanszírozásban kínál térítésmentes helyeket az alap-, mester- és osztatlan szakos képzéseire újonnan felvett diákjainak. A Corvinus a térítésmentes tanulási lehetőséget az állami ösztöndíj helyett az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány biztosított Corvinus Ösztöndíj útján kínálja hallgatóinak.A cikkben megjelent azon állítás tehát, hogy a Corvinuson bármennyivel is csökkennének az államilag finanszírozott helyek, nem igaz. A Budapesti Corvinus Egyetem a legutóbb is összesen 1871 hallgatót vett fel a 2024/25-ös tanévre a központi felvételi eljárásban. Alapképzésen 1376, mesterképzésen 439, osztatlan képzésen pedig 56 diák kezdhette meg tanulmányait szeptembertől, és az ebben a tanévben a magyar oktatási rendszerből a nappali alapszakra felvett hallgatók mintegy 75%-a, a nappali mesterképzésre felvett hallgatóknak pedig szinte 100%-a térítésmentesen tanulhat az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány által biztosított Corvinus Ösztöndíjprogramnak köszönhetően. A Corvinus a 2025/26-os tanévre is várhatóan legalább a tavalyi létszámban tervez térítésmentes tanulási lehetőséget kínálni a diákjainak.”