Az Egyesült Államok nemzetközi kezdeményezést jelentett be a Hormuzi-szoros szabad és zavartalan hajózhatóságának megteremtése érdekében, amihez csatlakozó partnereket vár – közölte a washingtoni külügyminisztérium csütörtökön.
A külügyi tárca szándéka szerint Tengerészeti Szabadság Konstrukció (Maritime Freedom Construct - MFC) néven elindított diplomáciai kezdeményezés koordinációs platformot jelentene a csatlakozó országok számára a Hormuzi-szoros kereskedelmi hajóforgalmának védelme és zavartalansága érdekében, egyben fokozva a nyomást az iráni vezetésen.
Az amerikai külügyminisztérium a világ csaknem minden amerikai külképviseletét arra utasította, hogy a helyi kormányokat csatlakozásra biztassa, a diplomáciai kezdeményezés Fehéroroszország, Oroszország, Kína és Kuba csatlakozásával nem számol.
"Ez az elkötelezettség tükrözi a széles nemzetközi konszenzust arról, hogy koordinált fellépésre van szükség Irán tengerhajózást érintő provokációival szemben, és a hajózás jogának és szabadságának biztosítása érdekében a Hormuzi-szorosban" - írta a tárca.
A tervek szerint az MFC középpontja Washingtonban lenne, és koordinációs pontként működne Marco Rubio külügyminiszter irányítása alatt.
Így látják ezt Iránban:
Vita alakult ki a háború időtartamáról a szenátus bizottsági meghallgatásán
Vita alakult ki az amerikai szenátus bizottsági meghallgatásán arról, hogy az Iránnal életbe lépett tűzszünet időszaka beleszámít-e a katonai konfliktus időtartamába, aminek hatvanadik napja után az adminisztrációnak a Kongresszus jóváhagyását kell kérnie.
A Kongresszus felsőházának fegyveres erők bizottságának csütörtöki ülésén Pete Hegseth hadügyminiszter úgy érvelt, hogy a tűzszünet napjait nem lehet a konfliktus aktív napjai közé számolni.
"Jelenleg tűzszünet van érvényben, a mi értelmezésünkben a hatvannapos óra megáll a tűzszünet idején" – fejtette ki a miniszter.
A 1973-as háborús jogkörökről szóló törvény szerint, ha az Egyesült Államok hatvan napnál hosszabb ideig érintett egy katonai konfliktusban, akkor a folytatáshoz a Kongresszusnak kell jóváhagyást adni, illetve kihirdetnie, hogy az ország hadban áll. A jogszabálynak ugyanakkor van egy kitétele, ami a Kongresszus tájékoztatása mellett további harminc napot ad az elnök számára haladékként arra, hogy az adott konfliktust lezárja.
Tim Kaine demokrata szenátor úgy foglalt állást, hogy nem ért egyet a miniszter érvelésével, és a gondolatmenetet alkotmányellenesnek mondta.
Az amerikai haderő február 28-án indított katonai műveletet Irán ellen, ami azt jelenti, hogy a hatvan nap csütörtökön letelt, ugyanakkor április 13-án hivatalosan tűzszünet lépett életbe, amióta Irán területe ellen nem hajtottak végre amerikai katonai műveletet.
Trump az amerikai haderő csökkentésével "büntetné" az engedetlen országokat
Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államok iráni katonai műveletét támogató hozzáállás hiányát kifogásolva fontolóra veszi az amerikai haderő csökkentését Németország mellett Olaszország és Spanyolország esetében is.
Az elnök a Fehér Házban lévő dolgozószobájában tartott egyik csütörtöki esemény keretében az esetleges csapatkivonásra vonatkozó kérdésekre válaszolva azzal felelt, hogy "igen, valószínűleg, miért is ne tenném?".
Trump úgy fogalmazott, hogy "Olaszország egyáltalán nem volt segítségünkre, Spanyolország pedig borzasztó, teljesen borzasztó volt".
Az elnök megismételte korábbi kifogását, miszerint az említett európai szövetségesek "nem voltak ott, amikor szükség lett volna rájuk".
"Minden esetben azt mondták, hogy nem akarnak belekeveredni, pedig ők használják a Hormuzi-szorost, mi nem" – hangoztatta Trump az európai országok elzárkózó hozzáállását bírálva.
Megismételte a német kancellár felé megfogalmazott kritikáját is, amiért Friedrich Merz bírálta az Egyesült Államok iráni műveletét. Donald Trump úgy vélekedett, hogy a német kormányfő "szörnyű munkát végez", országa bevándorlási és energetikai, valamint számos egyéb gonddal, emellett pedig az Ukrajna jelentette nagy problémával küzd.
Megjegyezte: azzal a céllal a német kancellár is egyetért, hogy Irán nem juthat atomfegyver birtokába, és az Egyesült Államok pontosan ennek megvalósítását vitte végbe tökéletesen.
Donald Trump közölte, nincs ellenvetése, hogy Irán szerepeljen a június 11-én kezdődő Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában rendezendő labdarúgó-világbajnokságon. Ezt arra reagálva mondta, hogy Gianni Infantino, a sportág nemzetközi szövetségének (FIFA) elnöke ragaszkodik ahhoz, hogy az eredeti terveknek megfelelően az ázsiai ország válogatottja az Egyesült Államokban lépjen pályára. "Hagyjuk őket, hadd játszanak jól" – fogalmazott, és hozzátette, hogy "ha Gianni mondta ezt, akkor nekem az rendben van".
(MTI nyomán)