„Mire ideértem, már égett a ház” – mondta, hiszen – ahogy fogalmazott – szembejött a valóság, ami igaz a háborúra és az európai gazdaságra nézve is: elfogyott a pénz.

Emlékeztetett arra, hogy az előrejelzések szerint 2026-ban az eurózóna növekedése egy százalék lesz, miközben azoknál, akikkel versenyeznek, így az USA vagy Kína, ennél nagyobb lesz a gyarapodás. – Hosszú évek óta rosszabbul teljesít az unió, mint a világ többi része. Eközben az unió egyre több mindent vállal, például egy háborút – emlékeztetett Orbán Viktor.

A kormányfő szerint az Európai Bizottság rá akarja erőltetni a tagállamokra, hogy 8-10 százalékkal emeljék az energiaárakat, vagyis „egyre rosszkedvűbben történik Ukrajna támogatása”. – Van egy olyan érzésem, hogy már szabadulnának ettől a tehertől, csak ebből a háborús pszichózisból, légkörből egyre nehezebb visszajönni. Az ellenkezőjét kellene mondani annak, mint amit eddig mondtak. Az amerikaiak is tudták, hogy elszúrták, de Bidenék ebből már nem szállhattak ki. Európában azonban más a helyzet. Itt nem jött új elnök – mondta a kormányfő, hozzátéve, hogy amióta Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, két nap alatt jönnek létre nagy dolgok, mint amilyen a közel-keleti békecsúcs is volt.

Orbán Viktor szerint Európában is tudják, hogy lesz békecsúcs, és az oroszok meg fognak egyezni az amerikaiakkal, miközben az európaiaknak probléma volna találkozni az orosz elnökkel, holott „mindenki érzi, hogy orosz-európai csúcsra lenne szükség”.

A békemenet kapcsán Orbán Viktor megjegyezte, hogy az álláspont mögött, amelyet Brüsszelben képvisel, van egy nép, így aztán felesleges volna őt nyomás alá helyezni, mert ott arról van szó, hogy „egy ország nem akarja, amit az unió vezetői akarnak, márpedig a magyarokban van elég kurázsi, bennünket nem lehet szolganépként kezelni”.

Orbán Viktor a rádióinterjú előtt, még pénteken hajnalban azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy Magyarország nem akar belevonódni az orosz–ukrán háborúba.

„Azt javasoljuk az ukránoknak, hogy inkább egy béketárgyalással próbálkozzunk, mi abban tudunk segíteni. Embert nem küldünk, fegyvert nem küldünk, pénzt nem adunk, de szívesen segítünk egy béketárgyalás nyélbe ütésével”. Ő maga nem szeretné, ha Magyarország egy olyan szövetségnek lenne a tagja, amelynek egy újonnan felvett tagja folyamatosan háborús veszedelemben él, és – emelte ki – abba „bármikor beleránthat bennünket, mert az ukrán–orosz háború nem a mi háborúnk”.

Ha Ukrajna tagja az uniónak, akkor az orosz–ukrán háború „a mi háborúnkká válik, és ezt mi nem akarjuk” – szögezte le. Közölte továbbá, Ukrajna állapota „fölszívná, kiszippantaná” Európából azokat a pénzeket, amelyekre Európában van szükség a gazdaság fejlesztéséhez, például Magyarországon.

Ezzel összefüggésben kijelentette: Magyarország nem támogatja az Ukrajnával történő uniós tagságról szóló tárgyalások megkezdését, és nem támogat semmilyen olyan pénzügyi intézkedést sem, amely – mint kiemelte – a magyarok pénzét kivinné Ukrajnába, vagy veszélyeztetné Ukrajnával összefüggésben.

Az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó állásfoglalásával kapcsolatban a kormányfő közölte: „Magyarországnak nem állt módjában, hogy támogassa az elfogadott szöveget.” A 26-os körben egyeztetett szövegnek „Magyarország nem részese” – hangsúlyozta.

Azon uniós tervről, amely szerint Ukrajna támogatására használnák fel az európai bankokban elhelyezett, majd az uniós szankciók nyomán befagyasztott orosz vagyonok kamatait, Orbán Viktor úgy vélekedett: ha egyszer is hozzányúlnak politikai parancsra bármely itt elhelyezett összeghez, ami nem az unióé, hanem unión kívüli tagállamé, azt elvonják, ráadásul nemzetközi jogi szempontból kétes módon, akkor az megingatja az összes, Európában pénzügyi befektetést végrehajtó bizalmát, és akkor ez az üzletág tönkremegy.

A kormányfő elmondta, a héten levelet váltott az orosz elnökkel, amelynek során Vlagyimir Putyin világossá tette, hogy orosz pénzeket érintő esetleges uniós intézkedésekre ellenlépéseket fognak tenni. Ez azt jelenti, hogy az Oroszországban lévő vállalati vagyonok „bajba kerülhetnek” – magyarázta. Magyarországról több cégnek is, köztük nagy magyar stratégiai cégeknek komoly vagyona van Oroszországban, és – fogalmazott – „ezt nem akarom kockáztatni”. Nem kockáztathatja a magyar miniszterelnök, hogy az Oroszországban lévő magyar vagyonokat egy brüsszeli döntés miatt ellenlépésként megsarcolják, megskalpolják vagy elkobozzák – húzta alá.

Az uniós tanács által csütörtökön elfogadott Oroszország elleni 19. szankciós csomaggal kapcsolatban a miniszterelnök azt mondta: „Mindent kivettünk belőle, ami rossz volt Magyarországnak. A megszorító csomag, amely folytatja ugyan az elhibázott uniós szankciós politikát, Magyarországot nem érinti negatív módon” – hangsúlyozta.

A migrációt illetően a miniszterelnök közölte: az EU 2026 végén, 2027 elején hatályba akarja léptetni a migrációs és menekültügyi paktumot. A migrációs paktum egy „halálos veszély” Magyarország számára – jelentette ki. „Mi vagyunk ma Európa egyetlen migránsmentes országa” – fogalmazott Orbán Viktor, majd úgy folytatta: „Ha bekényszerítenek bennünket a migrációs paktumba”, akkor Magyarországnak 30 ezer migráns egyidejű elhelyezését biztosító férőhelyet kell építenie, valamint, ha migrációs vészhelyzet alakul ki az Európai Unióban, akkor az unióba érkezett migránsok szétosztásáról az Európai Bizottság fog dönteni. Nem Magyarország, nem a magyarok – hívta fel a figyelmet. Magyarország a migránspaktumot elutasítja – szögezte le a kormányfő, majd közölte: a paktumot Magyarország nem fogja és most sem hajtja végre, amiért büntetést fizet. De – emelte ki – „még mindig jobb a büntetés, mintha nyakunkra küldenek tízezerszám migránsokat”. (De akiket ő hoz vagy szaporít tömegével, azok nem számítanak – a szerk.)

Visszatérve a rádióinterjúhoz: Orbán Viktor már a szokásos módon kitért a Tisza állítólagos nyugdíjszigorítási és adóemelési terveire, amelyeket ugyan a párt cáfolt már (vagyis inkább tagadott – a szerk.), de úgy tűnik, mindhiába: a kormányfő szerint óvatosabban kell átgondolni minden olyan elképzelést, amely belenyúlna a nyugdíjrendszerbe. Ugyanakkor a tizenharmadik havi nyugdíj mellett be kell vezetni a tizennegyediket.

A Tisza-adó kapcsán hazudozás zajlik – szögezte le, a Tiszában pedig szerinte „összevissza beszéd megy”, mert a valódi szándékot akarják leplezni. Szerinte a Tisza terve az, hogy megnyúzzák a nyugdíjasokat, a középosztályt, és elveszik a pénzt a családoktól. „Ezt úgy hívják, hogy társadalmi mérnökösködés. Ez egy komcsi gondolkodásmód” – mondta.

(Magyar Hang)