A kommunisták soha nem akartak jóban lenni a magyar emberekkel, ahogy a nyilaskeresztesek sem, sőt általában a kifelé kacsintó hazai politikusaink és politikai erőink egyike sem - mondta Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese a Kossuth téri sortűz áldozatairól tartott szombati megemlékezésen, a Kossuth téri emlékhelyen.
Hozzáfűzte: ezeket a politikusokat a nagy eszmék megvalósításában és a világmegváltó törekvéseik útjában általában csak zavarták a magyar emberek.
Október 25-ében sűrűsödik össze az, amit a mi kommunistáink gondoltak és gondolnak rólunk: egy jól átlátható, szimbolikus térre összegyülekező vagy éppen összetömörített, békés emberek lemészárlása. "Olyan embereké, akik ugyan békések, nincsenek felfegyverezve, de világosan tudják, hogy mit akarnak és mit nem akarnak" - emelte ki Máthé Áron. Hozzátette: tudták, hogy nem akarnak idegen megszállás alatt élni.
"Magyar történelmünkben számos tragikus eseményre emlékezhetünk. (...) Október 25-ére azonban azért kell emlékezni, mert világosan megmutatja a különbséget, hogy ki hol állt a 20. század második felének magyar történelmében" - hangsúlyozta.
A Kossuth téren 1956. október 25-én eldördült sortűzben meggyilkolt és megsebesített áldozatokról emlékezve koszorút helyezett el az emlékhelyen Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Sömjéni László Géza, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke és Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke.
(MTI)