Véleménycikket közölt a Guardian a magyarországi választások előtt. A szerzők szerint egyáltalán nem biztos, hogy sikerül leváltani a Fideszt, de ha ez megtörténik, Magyar Pétertől akkor sem lehet várni, hogy visszaállítja a liberális demokráciát – írja a 24.
 Amikor még jól fizettek a Tóniék (fotó: Máthé Zoltán / MTI) |
Még ha sikerül is leváltani Orbán Viktort vasárnap, akkor sem garantált Magyarország visszatérése a liberális demokráciához – ezzel a címmel közölt véleménycikket péntek reggel a brit Guardian.
Az írás szerint a magyar miniszterelnök ugyan elveszítheti a vasárnapi választást, de még egy esetleges Tisza-győzelem sem jelentene gyors és teljes demokratikus fordulatot Magyarországon. A szerzők szerint a Fidesz 16 év alatt annyira beágyazta magát az államszervezetbe, hogy
egy új kormány kétharmados többség nélkül aligha tudná lebontani az Orbán-rendszer legfontosabb tartóoszlopait.
A cikk szerint Magyar Péter 2024-es feltűnése óta azért tudott folyamatosan erősödni, mert politikai témává tette a hétköznapi megélhetési gondokat, az egészségügy és az oktatás válságát, valamint a korrupció kérdését. A Guardian ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a választás kimenetele továbbra is bizonytalan, még akkor is, ha a független közvélemény-kutatók szerint a Tisza megelőzte a Fideszt. A szerzők szerint a magyar választások ugyan szabadok, de nem tisztességesek, mert a Fidesz az elmúlt években saját javára alakította át a szabályokat.
A lap több olyan tényezőt is felsorol, amely szerintük torzítja a versenyt. Ilyen
- a választókerületek átrajzolása,
- a győzteskompenzáció rendszere,
- valamint a határon túli magyarok szavazati joga.
A cikk emellett lehetséges választási visszaéléseket is említ, például láncszavazást, szavazatvásárlást és megfélemlítést, főként a legszegényebb térségekben.
A Guardian szerint egy sima parlamenti többség sem lenne feltétlenül elég a Tisza számára. A Fidesz ugyanis kétharmados törvényekkel és hosszú időre kinevezett, hozzá lojális szereplőkkel betonozta be a hatalmát az állam működésének kulcspontjain, az alkotmánybíróságtól a legfőbb ügyészen át a médiahatóságig. A szerzők szerint ebben a helyzetben Sulyok Tamás köztársasági elnök is akadályozhatná egy új kormány munkáját, például törvények visszaküldésével vagy alkotmánybírósági kontroll kezdeményezésével.
A cikk párhuzamot vont Lengyelországgal is, ahol a Jog és Igazságosság (PiS) választási veresége után Donald Tusk kormánya szintén beágyazott intézményi ellenállásba ütközött. A szerzők szerint azonban a magyar helyzet ennél is nehezebb lenne, mert a Fidesz jóval mélyebben épült be az államapparátusba, mint a PiS valaha.
A Guardian szerzői emellett arra is figyelmeztettek, hogy a demokratikus, haladó érzelmű választók ne tápláljanak túlzott reményeket Magyar Péterrel szemben. Bár szerintük a Tisza várhatóan együttműködőbb lenne az Európai Unióval, több fontos ügyben közel áll a Fidesz álláspontjához, különösen migrációs kérdésekben és Ukrajna ügyében. Hangsúlyozták, hogy Magyar Péter politikai múltja, jobboldali (értsd: Fidesz-fióka, és ők az elvakult hívekkel szemben enlékeztetnek is erre - a szerk.) kötődése és az LMBTQ-jogokban és hasonló ügyekben tanúsított óvatossága alapján nem valószínű, hogy a liberális demokrácia helyreállítása lenne a legfőbb prioritása.
A véleménycikk következtetése szerint a legjobb reális forgatókönyv, hogy a liberális demokrácia nem épül vissza gyorsan, hanem legfeljebb a választási demokrácia részleges helyreállítása történhet meg egy esetleges Tisza-kormány alatt.
