Apáti István (Mi Hazánk) felszólalásában kiemelte: fontos, hogy az új kormány mit kezd a stratégiai állami vagyonnal, vagyis az energia-, a bank-, a biztosító és a telekommunikációs szektorban lévő állami vagyonnal. Azt javasolta, hogy a kormány egyáltalán ne értékesítsen állami vagyont ezekből a szektorokból, főleg az energiaszektorból.

Hangsúlyozta: az állami vagyon megtartása, sőt gyarapítása indokolt.

A képviselő azt ajánlotta: vezessenek be szabályt arról, hogy amennyiben állami vagyon értékesítése felmerül, csak a parlamenti képviselők négyötödének egyetértésével lehessen azt megtenni.

Magyar Péter miniszterelnök válaszában kifejtette: egyetért azzal, hogy a stratégiai vagyonelemeknek állami kézben kell maradniuk, és az energiaszektor valóban kiemelt fontosságú. Most felmérik az állami vagyonelemeket - jelezte, aláhúzva: az államnak jó gazdaként kell eljárnia.

Közölte: nem tervezi a kormány a tulajdonrésze értékesítését a Molban és az MVM-ben.

Bírálta, hogy az állam korábban nagyon nehéz helyzetbe hozta a vállalatokat az energiaárak miatt.

Juhász Hajnalka (KDNP) a keresztény kultúra fontosságáról beszélt és kiemelte, hogy az alaptörvény egyedülálló védelmet nyújt a keresztény kultúrának.

Miközben Magyar Péter a példaképének nevezte II. János Pál pápát, az új kormány első döntéseinek egyike az lett volna, hogy kikerül a keresztény kultúra védelme az alaptörvényből - rótta fel a képviselő, aki szerint a kormányfőnek bocsánatot kell kérnie a történtek miatt.

Közölte, a KDNP petíciót indított, amire több tízezer ember azonnal reagált, és az emberek egyértelmű üzenetet adtak a keresztény kultúra védelmének fontosságáról.

Magyar Péter furának nevezte, hogy a képviselő bocsánatkérésre szólította fel, miközben - mint mondta - az előző kormány Magyarországot a legszegényebb országgá tette Európában, a gyermekvédelemben lévő gyermekeket magára hagyta, "bizonyos egyházakat" pedig ellehetetlenített.

Kiemelte: a korábbi kormánynak kellene bocsánatot kérnie a magyar emberektől, a gyermekektől, a családoktól, a nyugdíjasoktól, a mélyszegénységben élőktől.

Azt mondta: nem akarták a kereszténység védelmét kivenni az alaptörvényből, az számos helyen szerepel az alaptörvényben. "A kereszténység védelmében, a keresztény kultúra tiszteletében rám mindig számíthat" - fogalmazott.

Bencsik János (Fidesz) azt mondta, a Fidesz-KDNP 2010-ben gazdasági, szociális válságban, csődközeli állapotban lévő országot vett át, a Tisza-kormány ezzel szemben stabil, de legalábbis kielégítő állapotban vehette át az országot.

Ismertette a gazdaság fontosabb adatait, elmondva azt, hogy az első negyedévében 0,8 százalékkal nőtt a GDP az előző negyedévhez képest, ami a második legnagyobb növekedés volt az EU-ban. Történelminek nevezte az előző kormány által a munka területén tett előrelépést. Hozzátette, az elmúlt 15 évben folyamatosan erősítették a családokat. A kampány véget ért, ideje felhagyni a propagandával, és el kell kezdeni kormányozni - hangoztatta.

Magyar Péter válaszát úgy kezdte, "ezt a mesét még Hollywoodban is megirigyelték volna". A miniszterelnök megkérdőjelezte a stabil alapot, rámutatva: az előző kormány úgy adta át az országot, hogy az államadósságot háromszorosára növelte, idén az eredetileg tervezett 3,7 százalék helyett akár 7 százalékos is lehet a költségvetési hiány. Négy évig nem volt gazdasági növekedés, 2010 óta pedig százszázalékos volt az infláció - sorolta.

Mi kell önnek a szociális válsághoz? Hárommillió létminimum alatt élő ember elég? - kérdezte a képviselőt Magyar Péter. Szóvá tette, hogy az előző kormány szerinte nem foglalkozott az egyszülős családokkal, és 2008 óta egy forinttal sem emelték a családi pótlékot.

A kormányfő szerint egy végletekig kifosztott és megalázott országot adott át a Fidesz-KDNP, és a Tisza másképp fog kormányozni.

Érdekük az uniós források hazahozatala, a gazdaság beindítása, ahogy a stabil forint is, erről is fog beszélni a Magyar Nemzeti Bank elnökével pénteki találkozójukon - közölte.

Molnár Zoltán (Tisza) arra kérte frakciója nevében a kormányt, hogy haladéktalanul kezdje el a teljes körű koncessziós auditot.

Hozzátette, minden koncessziós szerződés mellékletét és háttértanulmányát teljes egészében nyilvánosságra kell hozni. Kezdeményezik a tiltott állami támogatások és a közbeszerzési szabályok durva megsértésének vizsgálatát uniós szinten is; ha a strómanok nem akarnak önként tárgyalni a feltételek módosításáról, a jog erejével kell erre kényszeríteni őket - mondta.

Közölte, ahol bizonyítható a korrupció, a szerződések felbontását és a stratégiai ágazatok állami, illetve transzparens piaci kézbe vételét fogják kérni. A nemzeti vagyont hivatalból kijátszókat törvény elé kell állítani - jelentette ki Molnár Zoltán. Azt mondta, a 30-35 évre titkosított, haveri kézbe játszott koncessziós szerződések azonnali felülvizsgálata nem bosszú, hanem nemzeti kötelesség. A legkirívóbb példák között a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztését, az országos hulladékkoncessziót és a kaszinókat említette. Ezek a szerződések "modernkori hadisarcok", amit a Fidesz vetett ki a magyar társadalomra, hogy ellenzékből is uralja - hangoztatta.

Magyar Péter minderre úgy reagált: értik a feladatot, és teljesíteni fogják.

(MTI nyomán)