A kisebbségi önkormányzatok, amikor megtudták, hogy ezért nem kapnak pénzt, sorra lemondták a részvételt - mérgelődik Kállai László, a Jászladányból indult cigánymenet főszervezője. Így aztán csak tucatnyian vonulnak Budapest felé, hogy a "diszkrimináció" ellen tiltakozzanak.
Kényelmesen gyülekeztek a cigányok kora délelőtt a tápiószecsői kultúrház előtt. Az éjszakai szállás az általános iskola tornatermében volt, máskor családi házban, panzióban vagy művelődési otthonban. Ahogyan adódott. A mostani a leglazább nap: a következő állomásig, Sülysápig csak a szokásos résztáv felét, hat-hét kilométert kell az országúton gyalogolni.
A cigányok menete Jászladányból indult Budapestre, hogy felhívja a figyelmet az iskolai "szegregációra és a cigányok hátrányos megkülönböztetésére". "Kevesen vagyunk!" – konstatálják többen is Tápiószecsőn, és valóban: a létszám a rendőröket és a biztonsági embereket beleszámítva sem éri el a húszat. Pedig úgy volt, hogy településenként ötvenen-százan fognak csatlakozni.
Kállai László, a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke szerint némelyek azért hátráltak ki, mert nem tetszett nekik, hogy a rendezvény mentes a pártpolitikától. A cigány kisebbségi önkormányzatok vezetői leginkább pénzt akartak, egyikük még az összeget is meghatározta: százezer forint. Amikor kiderült, hogy nem kapnak semmit, visszaléptek. Sorra lemondták a részvételt – meséli Kállai, aki utólag úgy érzi, hibát követett el: a cigány önkormányzati vezetők helyett közvetlenül a cigány közösségeket kellett volna megkeresnie, személyesen. Attól tart, a cigányok nem is tudnak arról, hogy létezik ez a gyalogmenet, amihez csatlakozniuk kellene.
Az eddig út során vegyes reakciókat váltott ki a magyar és cigány zászló alatt vonuló társaság. Az autósok közül néhányan nagyon helyesen beszóltak: "Inkább dolgoznátok!"
A menetelés vasárnap Budapesten ér véget. Kállai László reménykedik, hogy legalább a Hősök terén sokan lesznek.
(Nol -SzKR)