Levezényelné a színpadról a Gárdát
Súlyosabban, akár három évig terjedő börtönnel is büntethetnék a Magyar Gárda vezetőit egy a parlament előtt lévő törvénymódosítás alapján. Azt is felelősségre vonnák, aki részt vesz egy gárdistafelvonuláson, de a szervezet segítőit is büntetnék. A szigorítás kezdeményezői szerint "be kell tömni a joghézagot, másképp nem lehet mihez kezdeni a tiltás ellenére tovább élő Gárdával". A Zsidesz természetesen nem emeli fel szavát az észak-koreai állapotokat idéző jogtiprás ellen.
Módosítanák a büntető törvénykönyv egyesülési joggal való visszaélést szabályozó passzusát annak érdekében, hogy a jövőben egyértelműbben fel lehessen lépni a Magyar Gárdával szemben. A parlament elé kerülő törvényjavaslat egyrészt szigorúbban lépne fel azokkal szemben, akik "megsértik az egyesülési jog szabályait", másrészt "olyan magatartásokat is büntetne, amelyekért eddig nem lehetett felelősségre vonni senkit".
Eddig legfeljebb egy évig terjedő börtönnel lehetett büntetni, ha valaki egy feloszlatott társadalmi szervezet vezetésében vett részt. Ezt a javaslat szerint akár három évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetnék ezentúl. A javaslat szerint az ilyen szervezetben való részvétel is bűncselekménynek számítana, ha ez "a köznyugalom megzavarására alkalmas módon történik". Ilyen köznyugalmat megzavaró eseménynek számít például az, ha a gárdisták felvonulnak, vezényszavakra masíroznak - mondta az Origónak Csiha Judit szocialista országgyűlési képviselő, a törvényjavaslat egyik kezdeményezője.
További újítás lenne, hogy azt is büntethetnék, aki - a törvénymódosítás megfogalmazása szerint - a szervezet működéséhez szükséges feltételeket biztosítja, vagy ehhez anyagi eszközöket nyújt. Csiha Judit erre is mondott példát: felelősségre vonhatnák például azt, aki az udvarát kiképzőhellyé alakítja, hogy ezzel segítse a feloszlatott szervezetet, vagy egy intézmény vezetőjét, ha engedélyt ad arra, hogy helyiségeiket használják a gárdisták.

A módosításokra azért van szükség, mert tapasztaltuk, hogy a jogalkalmazók bizonytalanok abban, mit tehetnek egy bíróság által már jogerősen feloszlatott szervezet tovább élése esetén - magyarázta az MSZP-s képviselő. Ha az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, akkor ezzel szerinte "betömik a joghézagot", és egyértelmű lesz, mi a következménye, ha a Magyar Gárda tagjai önként nem tesznek eleget a bíróság betiltó döntésének. Hozzátette, gondoskodni kell arról, ne lehessen kijátszani a nem eléggé egyértelmű jogszabályokat. A jogszabály részletes vitáját jövő héten tartják a parlamentben, így Csiha Judit szerint februárban dönthetnek róla.
(Origó nyomán)
Ajánló: Korszakváltás - Miért tartunk itt, hogyan tovább?  (x)