Az Alkotmánybíróság jog- és hatáskörének tervezett korlátozása valamint az ehhez szükséges alkotmánymódosítás nem egy rögtönzött reakció a kormány részéről, hanem egy tervezett, előre tudható intézkedés – írja Lázár János Elek Istvánnak címzett nyílt válaszlevelében a Hvg.hu-n.
A Fidesz igyekszik megtenni mindent, amit a választási programjában vállalt – indokolja a Fidesz frakcióvezetője az Alkotmánybíróság hatáskörének tervezett korlátozását és az alkotmány ehhez szükséges módosítását. Azért kell módosítani a jogszabályokat, és az alktományt, még az Alkotmánybíróság hatásköre tekintetében is, hogy bezárják a hatalmasok kiskapuit - fogalmaz Lázár János Elek Istvánnak címzett válaszlevelében a Hvg.hu-n. Elek korábban hosszú írásban bírálta a kormánypárt frakcióvezetőjének alkotmánymódosítási tervét.
A Fidesz frakcióvezetője szerint abban, amit a kormány tesz csupán az elmúlt húsz év legbotrányosabb időszaka után kikövetelt választási ígéretek teljesítéséről van szó. Ami az alkotmányt, illetve a hatalmas végkielégítéseket illeti, a Fidesz Lázár János szerint két dolgot ígért a választások előtt: új alkotmányt terjeszt az Országgyűlés elé és visszaveszi a tíz- és százmilliós végkielégítéseket és prémiumokat.
„Most nem teszünk mást, mint betartjuk mindkét ígéretünket. Az Alkotmányt és azzal szoros összefüggésben meghatározott jogszabályokat ugyanis éppen az olyan konkrét ügyek kapcsán egyértelművé váló „állami tehetetlenségek” miatt kell megújítani, mint a tisztességtelen és erkölcstelen állami végkielégítések és prémiumok ügye” – fogalmaz a frakcióvezető.
Lázár János szerint, ha most nem módosítanák az Alkotmányt (vagyis elfogadnák az Alkotmánybíróság végkielégítésekkel kapcsolatos elutasító hatrozatát), akkor „a válság okozói és haszonélvezői az ország arcába nevethetnének és alktományos jogaikkal takarózva sétálhatnának el a százmilliókkal.
A kormány megkérdőjelezné az Ab értelmét
Lázár János azt követően kezdeményezte az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozását, hogy a testület alkotmányellenesnek minősítette a kétmillió forint feletti végkielégítésekre kivetett 98 százalékos különadót.
A frakcióvezető javaslata szerint azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Alkotmánybíróság (Ab) hatásköréből - így nem dönthetne az Ab a különadókról, az adórendszerről, a járulékokról, vagy éppen a gyesről sem. Lázár János keddi sajtótájékoztatóján emlékeztetett: költségvetési, költségvetés-végrehajtási kérdésekben, központi adónemek, illetékek, vámok, helyi adók központi szabályozását érintően nem lehet országos népszavazást tartani. Ezt kiegészítenék a járulékokkal. A politikus bejelentette: azután javasolni fogja az Országgyűlésnek, hogy újra, változatlan tartalommal fogadja el a 98 százalékos különadók rendszerét.
A kormánypárti javaslat az Alkotmánybíróság működésének értelmét kérdőjelezné meg, a javaslat olyan mértékben szűkítené ugyanis az Ab hatáskörét, hogy az már a testület létét kérdőjelezné meg.
(HVG)
