 |
A német konzervatív napilap abból az alkalomból kérdezte a zsidót, hogy november 9-én – a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján – tölti be 80. életévét.
Az újság a többi között arról faggatta a német fővárosban élő magyargyűlölőt, hogy berlininek vagy budapestinek érzi magát. Kertesz kijelentette: „Nagyvárosi ember vagyok, és mindig az is voltam. Egy nagyvárosi ember nem budapestinek vallja magát. A város ugyanis teljes mértékben balkanizálódott. (Csak éppen azt nem teszi hozzá, hogy fajtársai irányítása alatt - a szerk.) Egy nagyvárosi ember Berlinhez kötődik.”
Arra a kérdésre válaszolva, hogy mi nyűgözi le őt annyira Berlinben, Kertesz két dolgot emelt ki. Berlin a világ zenei központja – jelentette ki, hangoztatva: ez az egyik döntő oka annak, hogy immár nyolc éve Berlinben él. „Mikor még Budapesten laktam, kis tranzisztoros rádiómmal mindig a fürdőszobába kellett mennem, amikor zenét akartam hallgatni, ugyanis csak ott volt jó a vétel.” Másik okként a német főváros "békés, urbánus légkörét" említette. „Az emberek barátságosak egymás iránt, barátságosak irántam, az első pillanattól ezt éltem meg, és ez a mai napig így maradt” – fogalmazott.
A Die Welt újságírója, Tilman Krause feltette a kérdést, hogy Budapest mindezzel nem tud lépést tartani? Az újságíró arra emlékeztetett, hogy amikor tíz évvel ezelőtt Kertesz megmutatta neki a várost, az színesnek és boldognak is tűnt.
A zsidó szerint ezt a benyomást Krause csak turistaként szerezte. „Ez azonban csak a látszat volt” – tette hozzá, utalva arra, hogy éppen most töltött tíz napot Budapesten. „Az elmúlt tíz évben folyamatosan rosszabbodott a helyzet. A szélsőjobboldal és az antiszemiták uralkodnak. A magyarok régi káros szenvedélyei – a hazugság, a dolgok elfojtására való hajlam – jobban jellemzők, mint valaha. (Tetszenek érteni: nem a holokauszt-mesetár szorgos munkásai, azaz sci-fi író zsidó fajtársai a hazudozók, akik közül már nem egyről kiderült, köztük magáról Kerteszről is, hogy hazudoznak, hanem a magyarok - a szerk.) Magyarország a háborúban, Magyarország és a fasizmus, Magyarország és a szocializmus: semmi nem kerül feldolgozásra, mindent csak megszépítenek” – jelentette ki.
A Die Welt újságírója emlékeztette Kerteszt arra, hogy Budapesten született, ott töltötte gyermekkorát, és a buchenwaldi koncentrációs táborból való kiszabadulása után is oda tért vissza. „Nincs az Ön, az irodalom terén rendkívül gazdag országában semmi olyan, amihez kötődne?” – kérdezte az írót.
„Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne kössön engem Magyarországhoz” – jelentette ki válaszában Kertesz. „Elég, hogy az Ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik" - mondta.
Saját irodalmi munkásságáról szólva kijelentette, hogy a holokausztról írt, mert – mint fogalmazott - át kellett élnie és át tudta élni a XX. századnak ezt az egyedülálló tapasztalatát, volt Auschwitzban és volt Buchenwaldban. „De nem holokauszt-irodalmat írtam, hanem regényeket” – hazudta a tehetségtelen szánalomhegy, azt a nevetséges kijelentést téve, hogy "hivatásos írónak" tekinti magát.
Egy kérdésre válaszolva így folytatta a kedvenc témát: "a zsidók megkísérelt megsemmisítését", a XX. század faji antiszemitizmusát nem szabad elszigetelten tekinteni. Azt a korszak nagy tapasztalatával összefüggésben kell szemlélni, és ez a tapasztalat a totalitarizmus. És a totalitarizmus a náci uralom megszűnésével nem ért véget. „És egy olyan országon, mint Magyarország, ezen kívül még az is észrevehető, hogy a nácik bukásával az antiszemitizmus sem szűnt meg” – fogalmazott a Die Weltnek nyilatkozva a magyargyűlölő patkány.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
