Kifejezett gyöngyszemeket talál néha az ember a cigányoknak, ill. róluk írt sajtóban. Az Amaro Drom egyik ilyen, általunk igen kedvelt forrás, hiszen cikkeiket felhasználva szétzúzhatjuk a balliberális cigányfajvédők “érv”rendszerét. Ennek egy példája volt a finn helyzettel foglalkozó riport, amiből fehéren-feketén kiderült az, amit mi már majd’ egy éve szajkózunk: a cigánybűnözés és analfabetizmus még csak véletlenül sem szociális, hanem csak és kizárólag kulturális, szocializációs kérdés. (Nem vagyunk rasszisták, így nem keverjük ide a genetikát.) Ide sorolható még a közismert Dr. Czeizel Endre egyik régebbi munkája 1978-ból, az ún. „Budapest vizsgálat”, amelyet értelmi fogyatékosok kóreredetéről írt több munkatársával. Ebben azt állítják, hogy a cigányság mint alrassz bizonyos fokig különbözik a magyar népességet alkotó többi alrassztól, és közöttük a multifaktoriális-familiárisnak nevezett enyhébb értelmi fogyatékosság számottevően gyakoribb, mint általában. Ez szintén ebben a lapban jelent meg. Ezen felül ide sorolható még a Romapage ITT elemzett gyöngyszeme is, ami szintén irdatlan nagy cigányfajvédő-öngól, ugyanis a tanulmány a pár évszázaddal ezelőtt is aktuális cigány szokásokkal foglalkozik – kendőzetlenül. (Persze a legeslegdurvább cigány szokásokat, mint az akkor még teljesen általános emberevés intézménye, elhallgatja.) Természetesen mindaz, amit ír, 100%-ig általánosítható a jelenkorra is.
Most megint egy új, nagyon hasznos cikkel örvendeztettek meg bennünket, amelyből szintúgy kiderül, hogy, bizony, a vasútjainkról, köztereinkről, lakásainkból, telkeinkből a következményekkel (lásd pl. a komáromi halálos vonatszerencsétlenséget) nem törődve ellopott, elrabolt színesfém szinte csak és kizárólag cigány felvásárlókhoz kerül, abból gazdagszanak meg annyira. (Persze adót nem fizetnek.) Ez egyébként már a Magyar Hírlap egy régebbi, Bicskével foglalkozó cikkéből is egyértelmű lehet.
“Fóti Dallas, avagy a színesfém-kereskedők harca"
Megszűnhet a fóti színesfém-kereskedők hatóságokkal vívott harca és eltűnhetnek a szeméthegyek a Honvéd utcából, ha a városvezetés eladja azt a 7,5 hektáros területet, amelyet már évek óta kérnek a vállalkozók. (Amaro Drom)
A Pest megyei városvezetés néhány hete több tucat rendőrt vezényelt ki, hogy a fémhulladékok elszállítását biztosítsa. A "réz- és vaskirályok" iparterület hiányában kénytelenek a település utcáján tárolni és lakásuk udvarán feldolgozni a fémhulladékot. Az utca nem roma lakói bárhová elköltöznének, de lakásuk "már nem ér semmit" (Kuruc.info: no comment!). Dallas Pashamende - Fót.
A történet folytatódik, csak ez nem fikció, ez a valóság maga.
A Honvéd utca a közel 20 ezer fős település egyik "roma telepe". Ám ne gondoljunk sáros utakra, putrikra, füsttől szennyezett falakra. Az utcában - nem túlzás - 50-60 millió forint értékű házak sorakoznak, a kapubejárókban pedig több tízmilliós autók várakoznak arra, hogy gazdáikat egy-egy üzleti tárgyalásra repítsék az ország különböző településeire. (Kuruc.info: Tessék mondani, adót fizetnek ezek a tisztességes roma “vállalkozók”?!)
A nemrégiben bemutatott, a romák életével foglalkozó legújabb film, a Dallas Pashamende több okból is köthető a Pest megyei településhez. A magyar-német-osztrák kooprodukcióban, Erdélyben, a Brassó megyei Alsórákos elhagyott salakbányájában, 2003-ban kezdődött forgatást Fóton fejezték be, mert a román környezetvédelmi és egészségügyi hatóság, valamint a csendőrség kiszállt a forgatás helyszínére és leállították a munkálatokat. A román hatóság azzal indokolta döntését, hogy a történet forgatása alatt a stáb veszélyes hulladékokkal szennyezte a környezetet a díszlet-szeméttelep kialakítása közben.
A környezetszennyezésre való hivatkozással indított büntetőeljárásban a brassói ítélőtábla jóváhagyta azt az első fokon hozott döntést, amely háromévi próbaidővel egyéves felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki Weszerle Tiborra, a film kolozsvári gyártásvezetőjére. A film készítői a többszöri büntetések, megaláztatások, rágalmak után kénytelenek voltak a nem kevés költséggel járó díszleteket és a forgatás helyszínét áttelepíteni a fóti szemétbánya területére.
A filmben szereplők valamennyien, szó szerint a szemétből élnek, és próbálják túlélni mindennapjaikat. A fóti színesfém-kereskedőket is nevezhetnénk "szemétből élőknek", ám ők nem a mindennapi kenyérért küzdenek, hiszen "több lábon állnak" és építőipari vállalkozást, boltokat, üzleteket vezetnek településükön és a fővárosban egyaránt. Fő tevékenységük azonban még mindig a szeméthez, és a szemétből, építési törmelékekből, különböző létesítmények bontásából származó színesfémek és vasak gyűjtéséből származik. Ezt nem is szégyellik. "Ugyan miért kellene, hiszen ez is munka, és valakinek el kell végeznie" - mosolyog az utca legszebb házában lakó "nagyvállalkozó".
A "Cigánykirály" (Amaro Drom, 2004. június: Cigánykirály Magyarországon?) rokonságához tartozók évek óta hangoztatják, és többször szinte ölre menve vitatkoztak a városvezetőkkel, hogy ugyan adjanak már egy területet, ahova kiköltözhetnének, és - akár kiszélesítve a szemétfeldolgozást és az azzal járó munkákat - folytathatnák tevékenységüket.
Sok család él ebből. Ki jól, ki kevésbé. (Kuruc.info: ne tessék szerénykedni! Mind nagyon jól, ahogy azt már elismerték az ötvenmilliós palotákra való utaláskor.)
"Mi tisztességes munkát és fizetést adunk a szegény romáknak, akik a kábelnyúzásból és a darabolásból megkereshetik a mindennapi kenyeret. Az Úr nem adja magától, hiába imádkoznak érte minden lefekvés előtt" - mondja a "rézkirály klánhoz tartozó" Német András, akár egy jó tündér, és gyorsan keresztet vet az istenkáromlásért. A jól megtermett férfi, mielőtt beszállna a kastélya előtt álló 500-as S Mercedesébe, kifakad, hogy neki se öröm a térkövekkel díszített udvarán tárolni az alumínium- és rézdarabokat. A képviselő-testület ülésére igyekszik.
Percek alatt a művelődési ház bejárata előtt van. Sietni kell, mert a városvezetés most dönti el, hogy foglalkozik-e a területvásárlási igényükkel. Egy gyors konzultáció az üzlettársaknak is nevezhető rokonsággal, és máris az ülésteremben vannak. Előbb más fontosabb kérdésekben kell határozatot hoznia a 17 tagú testületnek, de majd másfél óra elteltével végre sorra kerül az ügyük.
A városvezetés korábban zárt és nyílt ülésen is tárgyalta már a Honvéd utca környezetszennyezésének ügyét. Az alapprobléma, hogy egyes vállalkozóknak van engedélyük a tevékenységet végezni, másoknak nincs. Korábban az önkormányzattól engedélyt is kaptak, hogy az utcán, a kerítés előtt tárolják a fémhulladékot.
Megunva a "folytatólagosan elkövetett" szabálysértést, a fóti polgármesteri hivatal március 17-én "közterületen illegálisan tárolt fémhulladékok elszállítására végrehajtást foganatosított". A hatóság és a roma vállalkozók közötti "összecsapás" elkerülése érdekében a hivatal - a Dunakeszi Rendőrkapitányság és a Fóti Rendőrőrs segítségét kérve - a hivatalos adatok szerint huszonkét egyenruhással megszállta az utcát és elszállíttatta a fémhulladékot. Az ott lakók szerint legalább kétszer ennyi rendőr volt az autókban, akik "intézkedésre vártak".
A hatósági közbelépésre azért volt szükség, mert a környékbeli lakosok hosszú évek óta kérték az önkormányzatot (előtte a Tanácsot) a környezetkárosító tevékenységek korlátozására, illetve megszüntetésére. Az önkormányzat tehetetlen volt, a kiszabott büntetéseknek nem volt visszatartó erejük.
Feladva a kilátástalan küzdelmet - az egészségük megőrzése és életkörülményeik normalizálása érdekében - már sokan elköltöztek volna, de ingatlanaikat nem vagy csak a forgalmi értékük töredékéért tudnák értékesíteni.
A polgármesteri hivatal által rendszeresített ellenőrzések, felszólítások és bírságok ellenére a "fémhulladék közterületen történő tárolása" és a kábelégetés egyre nagyobb méreteket öltött - fogalmazott az egyébként még folyamatban lévő büntetőügye miatt munkavégzés alól felmentett, majd hivatalába egy hónapja visszahelyezett városi jegyző, dr. Nárai Róbert. (A városvezetés egyébként a polgármester ellen is fegyelmi eljárást folytatott idén. A Fóti Szemlében az MSZP-s frakcióvezető, Acél Sándor elmondta: a Németh Kálmán házfelújításával kapcsolatban, valamint öt rendbeli kötelezettségszegés miatt találták vétkesnek Szent-Iványi Géza polgármestert, ezért a költségtérítéseinek és illetményének 20 százalékos, illetve egy évi jutalmának teljes megvonásával büntették.)
A Honvéd utcai környezetszennyezés és illegális tárolás ügyében a múlt év őszén Ignácz István, Pest megye rendőrfőkapitánya és Korbel Sándor őrnagy, a fóti őrsparancsnok együtt tájékozódott a helyszínen. A két főrendőr "megállapította a már korábban megállapítottat" vagyis: az utcában lakó romák nem engedéllyel teszik, amit tesznek.
Konkrétan, belterületen, környezetkárosító tevékenységet végeznek. "Ezt haladéktalanul meg kell szüntetni" - határoztak ők is. Immár sokadszor. "Meghatároztunk egy konkrét dátumot, amikorra az utcáról elviszik a színesfém-hulladékot és berakják a saját udvarukra, illetve az utca végéből teljesen eltakarítják a roncsokat. Ha az önkormányzat határozott lépésre szánja el magát, teljesen törvényes keretek között, akkor mi karhatalmat is biztosítunk ahhoz, hogy a területen rend legyen" - nyilatkozta a Fóti Szemlének a megyei főkapitány.
Ez meg is történt. Most a díszköves udvaron tárolják a 10 ágyú elkészítéséhez is elegendő rezet. Már csak a híres ágyúöntő cigányt, Gábor Áront kellene megtalálni , és a vállalkozói tevékenységi kört harang- vagy díszfegyveröntéssel is ki lehetne bővíteni...
Győrfi Mihály, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője is azon az állásponton van, hogy a Honvéd utca lakói a fémgyűjtést és a feldolgozást ne lakott területen, hanem a város távolabbi részén végezzék. Úgy véli, hogyha a "nagyok" kivonulnának a belterületről, akkor velük együtt mennének a "kicsik" is, és megoldódna a több éves probléma. "Nem lenne zaj, környezetszennyezés, egészségkárosító tevékenység, de a több évi kölcsönös fenyegetőzések ellenére nem történik semmi" - mondja az ülés szünetében a CKÖ-vezető, aki tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület munkájában.
Sok az irigy is, hogy az élelmes romák a szemétből is pénzt csinálnak. Több mint másfél évtizeddel ezelőtt kezdték a vállalkozásukat, és az országot bejárva gyűjtötték a vasat. Rövid idő alatt országos kapcsolatrendszerüknek köszönhetően több száz romának adtak munkát - eleveníti fel emlékeit a családi vállalkozást megalapító Oláh József. Büszkén vállalja, hogy az épületbontásokból származó jövedelme "kizárólag tisztességes munkából származik", és a vállalkozás az ország legnagyobb fémkereskedő-hálózatává nőtte ki magát. "Dolgozunk, tesszük, amit kell. Így lehet megélni" - vág közbe sógora, Német András, aki naponta 14-15 órán át irányítja embereit.
A Honvéd utcában lakó nem romák házait arról lehet felismerni, hogy nagyon szerények és egyszerűek - világosított fel a "telepet" bemutatva az egyik színesfém-kereskedő. Ők azt tervezik, hogy beperlik az önkormányzatot, amiért a házaik az ipari tevékenység miatt elértéktelenedtek, és az ott lakó családok többsége megbetegedett. - Abban bízunk, hogy a kártérítési összegből el tudunk költözni, és máshol vehetünk lakást, de még Fótot is elhagyjuk, amiért évek óta képtelen lépni az önkormányzat" - mondja elkeseredve lapunknak több, az utcában lakó nem vállalkozó polgár.
A városvezetés már korábban kijelölt egy 7,5 hektáros területet a fóti szeméttelep közelében, hogy azt eladja a Honvéd utcai vállalkozóknak. Most arról kellene határoznia a grémiumnak, hogy mennyiért és milyen módon. Az ár megjelölésében hosszas vita után végül mégsem született döntés, mert a 011/1-es helyrajzi számú mezőgazdasági külterület átminősítése és a különböző engedélyezési eljárások nem tudni, mennyivel növelik meg a költségeket, így a terület értékét. Pénz nem számít, mert a roma "nagyok" örömmel fizetnének, hogy mégse a lakóházak udvarán, kertjében folytassák az ipari tevékenységet. Az uniós szabványnak megfelelően a szükséges papírokkal is rendelkeznek, és ha van terület, akkor - mondják - akár egy hónap alatt olyan feldolgozót varázsolnak, hogy még az Európai Unió is ide jár majd csodálkozni.
"Ha már van feldolgozó, akkor építenék egy öntödét is, így kisebb helyet foglalna a szállítandó áru, vagy ott a helyszínen legyárthatnák a kívánt termékeket, amiket a piac megkíván" - mondja lelkesen Német András, de elkeseredik, hogy ehhez még legalább 3-6 hónapot várnia kell. A szükséges hivatali eljárás ugyanis ennyi időt vesz igénybe.
A testületi ülésen arról nem esett szó, hogy amennyiben kialakulna egy iparterület, ennek hatására hány tartós munkahelyet teremthetnének a város munkanélküli lakosainak, vagy esetleg mennyivel magasabb iparűzési adót szedhetnének be. Az adóügyintézésük így sincs a helyzet magaslatán, mert az eddigi behajtás mindössze 57,2 százalékos, ezért még újabb rendeletekkel, módosításokkal próbálkoznak, miként azt a pénzügyi csoport vezetője felvázolta az ülésen.
A grémium azt is felvetette, hogy mi történik akkor, ha a szükséges papírok hiányában mégis kiengedik a városhatárra a roma vállalkozókat, de a hatóság nem minősíti át a területet. Abban egyetértettek ugyan, hogy a terület eladásával mindkét fél jól járna, mert az önkormányzat bevételhez jutna, a romák meg dolgozhatnának tovább. Mezőgazdasági művelésre úgyis alkalmatlan a földdarab, hisz azon két oldalról 58 méteres védősáv van kialakítva a gázvezeték miatt. Azt is megjegyezték, előfordulhat, hogy a 7,5 hektáros földdarab kevésnek bizonyul, így a szerződésbe bele kell venni, hogy a szomszédos területekhez is hozzájuthatnak-e idővel a vállalkozók, ha igény mutatkozna rá.
A környezetvédelmi szakreferens mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy amennyiben az önkormányzat nem ad a vállalkozóknak területet, kénytelenek ott folytatni a tevékenységüket, ahol eddig tették, hisz ebből élnek. A bürokrácia útvesztőin míg átér az anyag, továbbra is folyni fog a környezetszennyezés és arra kényszerülnek a romák, hogy folyamatosan törvényt szegjenek. Az elhúzódó vitát végül a polgármester névszerinti szavazással záratta le. A határozat szerint eladják a területet, és a szükséges engedélyek beszerzésére gyorsított eljárásra adnak lehetőséget. Három tartózkodás mellett végül úgy döntött a 17 fős képviselőtestület, hogy jobb, ha a romák inkább a városhatárán vannak, és normális körülmények között dolgoznak.
Aztán pár év múlva Pejó Róbert Adrián, vagy más rendező elkezdheti forgatni a Dallas Pashamende második részét, ami talán vidámabb lesz, mint a legutóbbi alkotás, és nem az iszonyú szegénységet mutatja be, hanem azt, hogy a szemétből fejedelmi körülmények között is lehet élni.
Hidvégi-B. Attila"
Olvasói plusz vélemény arról, hogy kik tartják kezükben a színesfém-felvásárlást: “Csepelen akartam ilyesmibe fogni [színesfém-felvásárló telepet nyitni], rá 10 nappal 5 kancigány hozta haza a lányomat az óvodából. Dícsérték hogy milyen ügyes, meg okos, de ne nyissak Csepelen telepet, mert az nekem nem lesz jó! Inkább elköltöztünk...”
Most megint egy új, nagyon hasznos cikkel örvendeztettek meg bennünket, amelyből szintúgy kiderül, hogy, bizony, a vasútjainkról, köztereinkről, lakásainkból, telkeinkből a következményekkel (lásd pl. a komáromi halálos vonatszerencsétlenséget) nem törődve ellopott, elrabolt színesfém szinte csak és kizárólag cigány felvásárlókhoz kerül, abból gazdagszanak meg annyira. (Persze adót nem fizetnek.) Ez egyébként már a Magyar Hírlap egy régebbi, Bicskével foglalkozó cikkéből is egyértelmű lehet.
“Fóti Dallas, avagy a színesfém-kereskedők harca"
Megszűnhet a fóti színesfém-kereskedők hatóságokkal vívott harca és eltűnhetnek a szeméthegyek a Honvéd utcából, ha a városvezetés eladja azt a 7,5 hektáros területet, amelyet már évek óta kérnek a vállalkozók. (Amaro Drom)
A Pest megyei városvezetés néhány hete több tucat rendőrt vezényelt ki, hogy a fémhulladékok elszállítását biztosítsa. A "réz- és vaskirályok" iparterület hiányában kénytelenek a település utcáján tárolni és lakásuk udvarán feldolgozni a fémhulladékot. Az utca nem roma lakói bárhová elköltöznének, de lakásuk "már nem ér semmit" (Kuruc.info: no comment!). Dallas Pashamende - Fót.
A történet folytatódik, csak ez nem fikció, ez a valóság maga.
A Honvéd utca a közel 20 ezer fős település egyik "roma telepe". Ám ne gondoljunk sáros utakra, putrikra, füsttől szennyezett falakra. Az utcában - nem túlzás - 50-60 millió forint értékű házak sorakoznak, a kapubejárókban pedig több tízmilliós autók várakoznak arra, hogy gazdáikat egy-egy üzleti tárgyalásra repítsék az ország különböző településeire. (Kuruc.info: Tessék mondani, adót fizetnek ezek a tisztességes roma “vállalkozók”?!)
A nemrégiben bemutatott, a romák életével foglalkozó legújabb film, a Dallas Pashamende több okból is köthető a Pest megyei településhez. A magyar-német-osztrák kooprodukcióban, Erdélyben, a Brassó megyei Alsórákos elhagyott salakbányájában, 2003-ban kezdődött forgatást Fóton fejezték be, mert a román környezetvédelmi és egészségügyi hatóság, valamint a csendőrség kiszállt a forgatás helyszínére és leállították a munkálatokat. A román hatóság azzal indokolta döntését, hogy a történet forgatása alatt a stáb veszélyes hulladékokkal szennyezte a környezetet a díszlet-szeméttelep kialakítása közben.
A környezetszennyezésre való hivatkozással indított büntetőeljárásban a brassói ítélőtábla jóváhagyta azt az első fokon hozott döntést, amely háromévi próbaidővel egyéves felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki Weszerle Tiborra, a film kolozsvári gyártásvezetőjére. A film készítői a többszöri büntetések, megaláztatások, rágalmak után kénytelenek voltak a nem kevés költséggel járó díszleteket és a forgatás helyszínét áttelepíteni a fóti szemétbánya területére.
A filmben szereplők valamennyien, szó szerint a szemétből élnek, és próbálják túlélni mindennapjaikat. A fóti színesfém-kereskedőket is nevezhetnénk "szemétből élőknek", ám ők nem a mindennapi kenyérért küzdenek, hiszen "több lábon állnak" és építőipari vállalkozást, boltokat, üzleteket vezetnek településükön és a fővárosban egyaránt. Fő tevékenységük azonban még mindig a szeméthez, és a szemétből, építési törmelékekből, különböző létesítmények bontásából származó színesfémek és vasak gyűjtéséből származik. Ezt nem is szégyellik. "Ugyan miért kellene, hiszen ez is munka, és valakinek el kell végeznie" - mosolyog az utca legszebb házában lakó "nagyvállalkozó".
A "Cigánykirály" (Amaro Drom, 2004. június: Cigánykirály Magyarországon?) rokonságához tartozók évek óta hangoztatják, és többször szinte ölre menve vitatkoztak a városvezetőkkel, hogy ugyan adjanak már egy területet, ahova kiköltözhetnének, és - akár kiszélesítve a szemétfeldolgozást és az azzal járó munkákat - folytathatnák tevékenységüket.
Sok család él ebből. Ki jól, ki kevésbé. (Kuruc.info: ne tessék szerénykedni! Mind nagyon jól, ahogy azt már elismerték az ötvenmilliós palotákra való utaláskor.)
"Mi tisztességes munkát és fizetést adunk a szegény romáknak, akik a kábelnyúzásból és a darabolásból megkereshetik a mindennapi kenyeret. Az Úr nem adja magától, hiába imádkoznak érte minden lefekvés előtt" - mondja a "rézkirály klánhoz tartozó" Német András, akár egy jó tündér, és gyorsan keresztet vet az istenkáromlásért. A jól megtermett férfi, mielőtt beszállna a kastélya előtt álló 500-as S Mercedesébe, kifakad, hogy neki se öröm a térkövekkel díszített udvarán tárolni az alumínium- és rézdarabokat. A képviselő-testület ülésére igyekszik.
Percek alatt a művelődési ház bejárata előtt van. Sietni kell, mert a városvezetés most dönti el, hogy foglalkozik-e a területvásárlási igényükkel. Egy gyors konzultáció az üzlettársaknak is nevezhető rokonsággal, és máris az ülésteremben vannak. Előbb más fontosabb kérdésekben kell határozatot hoznia a 17 tagú testületnek, de majd másfél óra elteltével végre sorra kerül az ügyük.
A városvezetés korábban zárt és nyílt ülésen is tárgyalta már a Honvéd utca környezetszennyezésének ügyét. Az alapprobléma, hogy egyes vállalkozóknak van engedélyük a tevékenységet végezni, másoknak nincs. Korábban az önkormányzattól engedélyt is kaptak, hogy az utcán, a kerítés előtt tárolják a fémhulladékot.
Megunva a "folytatólagosan elkövetett" szabálysértést, a fóti polgármesteri hivatal március 17-én "közterületen illegálisan tárolt fémhulladékok elszállítására végrehajtást foganatosított". A hatóság és a roma vállalkozók közötti "összecsapás" elkerülése érdekében a hivatal - a Dunakeszi Rendőrkapitányság és a Fóti Rendőrőrs segítségét kérve - a hivatalos adatok szerint huszonkét egyenruhással megszállta az utcát és elszállíttatta a fémhulladékot. Az ott lakók szerint legalább kétszer ennyi rendőr volt az autókban, akik "intézkedésre vártak".
A hatósági közbelépésre azért volt szükség, mert a környékbeli lakosok hosszú évek óta kérték az önkormányzatot (előtte a Tanácsot) a környezetkárosító tevékenységek korlátozására, illetve megszüntetésére. Az önkormányzat tehetetlen volt, a kiszabott büntetéseknek nem volt visszatartó erejük.
Feladva a kilátástalan küzdelmet - az egészségük megőrzése és életkörülményeik normalizálása érdekében - már sokan elköltöztek volna, de ingatlanaikat nem vagy csak a forgalmi értékük töredékéért tudnák értékesíteni.
A polgármesteri hivatal által rendszeresített ellenőrzések, felszólítások és bírságok ellenére a "fémhulladék közterületen történő tárolása" és a kábelégetés egyre nagyobb méreteket öltött - fogalmazott az egyébként még folyamatban lévő büntetőügye miatt munkavégzés alól felmentett, majd hivatalába egy hónapja visszahelyezett városi jegyző, dr. Nárai Róbert. (A városvezetés egyébként a polgármester ellen is fegyelmi eljárást folytatott idén. A Fóti Szemlében az MSZP-s frakcióvezető, Acél Sándor elmondta: a Németh Kálmán házfelújításával kapcsolatban, valamint öt rendbeli kötelezettségszegés miatt találták vétkesnek Szent-Iványi Géza polgármestert, ezért a költségtérítéseinek és illetményének 20 százalékos, illetve egy évi jutalmának teljes megvonásával büntették.)
A Honvéd utcai környezetszennyezés és illegális tárolás ügyében a múlt év őszén Ignácz István, Pest megye rendőrfőkapitánya és Korbel Sándor őrnagy, a fóti őrsparancsnok együtt tájékozódott a helyszínen. A két főrendőr "megállapította a már korábban megállapítottat" vagyis: az utcában lakó romák nem engedéllyel teszik, amit tesznek.
Konkrétan, belterületen, környezetkárosító tevékenységet végeznek. "Ezt haladéktalanul meg kell szüntetni" - határoztak ők is. Immár sokadszor. "Meghatároztunk egy konkrét dátumot, amikorra az utcáról elviszik a színesfém-hulladékot és berakják a saját udvarukra, illetve az utca végéből teljesen eltakarítják a roncsokat. Ha az önkormányzat határozott lépésre szánja el magát, teljesen törvényes keretek között, akkor mi karhatalmat is biztosítunk ahhoz, hogy a területen rend legyen" - nyilatkozta a Fóti Szemlének a megyei főkapitány.
Ez meg is történt. Most a díszköves udvaron tárolják a 10 ágyú elkészítéséhez is elegendő rezet. Már csak a híres ágyúöntő cigányt, Gábor Áront kellene megtalálni , és a vállalkozói tevékenységi kört harang- vagy díszfegyveröntéssel is ki lehetne bővíteni...
Győrfi Mihály, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője is azon az állásponton van, hogy a Honvéd utca lakói a fémgyűjtést és a feldolgozást ne lakott területen, hanem a város távolabbi részén végezzék. Úgy véli, hogyha a "nagyok" kivonulnának a belterületről, akkor velük együtt mennének a "kicsik" is, és megoldódna a több éves probléma. "Nem lenne zaj, környezetszennyezés, egészségkárosító tevékenység, de a több évi kölcsönös fenyegetőzések ellenére nem történik semmi" - mondja az ülés szünetében a CKÖ-vezető, aki tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület munkájában.
Sok az irigy is, hogy az élelmes romák a szemétből is pénzt csinálnak. Több mint másfél évtizeddel ezelőtt kezdték a vállalkozásukat, és az országot bejárva gyűjtötték a vasat. Rövid idő alatt országos kapcsolatrendszerüknek köszönhetően több száz romának adtak munkát - eleveníti fel emlékeit a családi vállalkozást megalapító Oláh József. Büszkén vállalja, hogy az épületbontásokból származó jövedelme "kizárólag tisztességes munkából származik", és a vállalkozás az ország legnagyobb fémkereskedő-hálózatává nőtte ki magát. "Dolgozunk, tesszük, amit kell. Így lehet megélni" - vág közbe sógora, Német András, aki naponta 14-15 órán át irányítja embereit.
A Honvéd utcában lakó nem romák házait arról lehet felismerni, hogy nagyon szerények és egyszerűek - világosított fel a "telepet" bemutatva az egyik színesfém-kereskedő. Ők azt tervezik, hogy beperlik az önkormányzatot, amiért a házaik az ipari tevékenység miatt elértéktelenedtek, és az ott lakó családok többsége megbetegedett. - Abban bízunk, hogy a kártérítési összegből el tudunk költözni, és máshol vehetünk lakást, de még Fótot is elhagyjuk, amiért évek óta képtelen lépni az önkormányzat" - mondja elkeseredve lapunknak több, az utcában lakó nem vállalkozó polgár.
A városvezetés már korábban kijelölt egy 7,5 hektáros területet a fóti szeméttelep közelében, hogy azt eladja a Honvéd utcai vállalkozóknak. Most arról kellene határoznia a grémiumnak, hogy mennyiért és milyen módon. Az ár megjelölésében hosszas vita után végül mégsem született döntés, mert a 011/1-es helyrajzi számú mezőgazdasági külterület átminősítése és a különböző engedélyezési eljárások nem tudni, mennyivel növelik meg a költségeket, így a terület értékét. Pénz nem számít, mert a roma "nagyok" örömmel fizetnének, hogy mégse a lakóházak udvarán, kertjében folytassák az ipari tevékenységet. Az uniós szabványnak megfelelően a szükséges papírokkal is rendelkeznek, és ha van terület, akkor - mondják - akár egy hónap alatt olyan feldolgozót varázsolnak, hogy még az Európai Unió is ide jár majd csodálkozni.
"Ha már van feldolgozó, akkor építenék egy öntödét is, így kisebb helyet foglalna a szállítandó áru, vagy ott a helyszínen legyárthatnák a kívánt termékeket, amiket a piac megkíván" - mondja lelkesen Német András, de elkeseredik, hogy ehhez még legalább 3-6 hónapot várnia kell. A szükséges hivatali eljárás ugyanis ennyi időt vesz igénybe.
A testületi ülésen arról nem esett szó, hogy amennyiben kialakulna egy iparterület, ennek hatására hány tartós munkahelyet teremthetnének a város munkanélküli lakosainak, vagy esetleg mennyivel magasabb iparűzési adót szedhetnének be. Az adóügyintézésük így sincs a helyzet magaslatán, mert az eddigi behajtás mindössze 57,2 százalékos, ezért még újabb rendeletekkel, módosításokkal próbálkoznak, miként azt a pénzügyi csoport vezetője felvázolta az ülésen.
A grémium azt is felvetette, hogy mi történik akkor, ha a szükséges papírok hiányában mégis kiengedik a városhatárra a roma vállalkozókat, de a hatóság nem minősíti át a területet. Abban egyetértettek ugyan, hogy a terület eladásával mindkét fél jól járna, mert az önkormányzat bevételhez jutna, a romák meg dolgozhatnának tovább. Mezőgazdasági művelésre úgyis alkalmatlan a földdarab, hisz azon két oldalról 58 méteres védősáv van kialakítva a gázvezeték miatt. Azt is megjegyezték, előfordulhat, hogy a 7,5 hektáros földdarab kevésnek bizonyul, így a szerződésbe bele kell venni, hogy a szomszédos területekhez is hozzájuthatnak-e idővel a vállalkozók, ha igény mutatkozna rá.
A környezetvédelmi szakreferens mindehhez annyit fűzött hozzá, hogy amennyiben az önkormányzat nem ad a vállalkozóknak területet, kénytelenek ott folytatni a tevékenységüket, ahol eddig tették, hisz ebből élnek. A bürokrácia útvesztőin míg átér az anyag, továbbra is folyni fog a környezetszennyezés és arra kényszerülnek a romák, hogy folyamatosan törvényt szegjenek. Az elhúzódó vitát végül a polgármester névszerinti szavazással záratta le. A határozat szerint eladják a területet, és a szükséges engedélyek beszerzésére gyorsított eljárásra adnak lehetőséget. Három tartózkodás mellett végül úgy döntött a 17 fős képviselőtestület, hogy jobb, ha a romák inkább a városhatárán vannak, és normális körülmények között dolgoznak.
Aztán pár év múlva Pejó Róbert Adrián, vagy más rendező elkezdheti forgatni a Dallas Pashamende második részét, ami talán vidámabb lesz, mint a legutóbbi alkotás, és nem az iszonyú szegénységet mutatja be, hanem azt, hogy a szemétből fejedelmi körülmények között is lehet élni.
Hidvégi-B. Attila"
Olvasói plusz vélemény arról, hogy kik tartják kezükben a színesfém-felvásárlást: “Csepelen akartam ilyesmibe fogni [színesfém-felvásárló telepet nyitni], rá 10 nappal 5 kancigány hozta haza a lányomat az óvodából. Dícsérték hogy milyen ügyes, meg okos, de ne nyissak Csepelen telepet, mert az nekem nem lesz jó! Inkább elköltöztünk...”
