"Összeszarták az udvart, válaszként lebontották a házat (Kuruc.info: Igen, ez az eredeti cím!)
Pétervásárán márciusban egyik napról a másikra lebontottak egy lakóházat a Dózsa György út 34. szám alatt. A vélt tulajdonos már csak azt észlelte, hogy az ingatlannak se híre, se hamva. Sz. Sándor azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy járjunk utána, hogyan lehetséges az, hogy az önkormányzat a tulajdonos megkérdezése nélkül, negyvennyolc óra leforgása alatt elbontat egy lakóházat.
A panaszos,Sz. Sándor azt meséli, hogy ő jó szándékból vásárolta meg a házat idén tavasszal egy ismerős hajléktalan számára, aki állítása szerint embertelen körülmények között él, s bár rendszeresen dolgozik, mégsem gondoskodik róla senki. Sz. úr az ingatlant nyolcvanezer forintért vette meg az állítólagos tulajdonostól, s erről adásvételi szerződést is írtak. Arra azonban már nem volt ideje, hogy utánajárjon a tényleges tulajdonviszonyoknak, azaz, hogy valójában ki is szerepel a tulajdoni lapon a földhivatali bejegyzésben. Ha ezt megtette volna, rájön, hogy kik is az eredeti tulajdonosok. A hajléktalan férfi beköltözött a házba, azonban nem sokáig volt ott maradása, mert pár nap múlva az önkormányzat határozata nyomán bontani kezdték azt. Sz. Sándor már csak azt látta, hogy a háznak se kéménye, se falai. Pillanatok alatt eltűnt az épület a föld színéről.
– Tudja, ez a ház az elmúlt években vagy hússzor cserélt gazdát. Volt úgy, hogy egy disznóért adták el. Ki gondolt arra, hogy nem az utoljára bent lakó családé volt tulajdonjogilag. Ami történt, megtörtént. Az viszont érdekel, hogy engem, aki fizetett érte, miért nem értesített senki a bontásról – foglalja össze panaszát a férfi.
Az önkormányzat körjegyzője, dr. Kadlott Csaba készséggel válaszol felvetésünkre, hogy mi indokolta a bontást. A nyomaték kedvéért előveszi azt a hivatalos értesítést is, amelyet a jogos tulajdonosoknak kézbesítettek ki.
– Az ingatlannak három bejegyzett tulajdonosa van, ők kezdeményezték a bontást, amit az önkormányzat is támogatott. A nevezett épület az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló kormányrendelet szerint előírt lakhatás feltételeinek nem felelt meg (nem volt sem tisztálkodási lehetőség, sem illemhely). A lakosságtól többször érkezett bejelentés, hogy az ingatlanon egészséget veszélyeztető állapot és fertőzésveszély alakult ki, így ezt az ÁNTSZ-nek is többször jeleztük. Helyszíni szemléink során azt is tapasztaltuk, hogy az egy helyiségből álló, 19 négyzetméteres épületben egy időben több család is lakott. A fenti körülményekre való tekintettel és az idevonatkozó önkormányzati törvény értelmében a bontás bontási engedély nélkül is elvégezhető. Erről valamennyi tényleges tulajdonost értesítettünk. A panaszos hivatalosan nem minősült tulajdonosnak, így a vételárat polgári peres úton megpróbálhatja visszakövetelni attól az illetőtől, akitől vásárolta.
A Dózsa utcában élők egybehangzóan állítják, hogy a szóban forgó ingatlan a város szégyenfoltja volt. Ilyen közegészségügyi állapotokat egyetlen kulturált település sem tűrhet meg, így üdvözölték az önkormányzat határozott fellépését. A telket azóta beültették növényekkel a szomszédok. Sz. úr ügyvéd segítségével próbál pénzéhez jutni.
Pétervásárán márciusban egyik napról a másikra lebontottak egy lakóházat a Dózsa György út 34. szám alatt. A vélt tulajdonos már csak azt észlelte, hogy az ingatlannak se híre, se hamva. Sz. Sándor azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy járjunk utána, hogyan lehetséges az, hogy az önkormányzat a tulajdonos megkérdezése nélkül, negyvennyolc óra leforgása alatt elbontat egy lakóházat.
A panaszos,Sz. Sándor azt meséli, hogy ő jó szándékból vásárolta meg a házat idén tavasszal egy ismerős hajléktalan számára, aki állítása szerint embertelen körülmények között él, s bár rendszeresen dolgozik, mégsem gondoskodik róla senki. Sz. úr az ingatlant nyolcvanezer forintért vette meg az állítólagos tulajdonostól, s erről adásvételi szerződést is írtak. Arra azonban már nem volt ideje, hogy utánajárjon a tényleges tulajdonviszonyoknak, azaz, hogy valójában ki is szerepel a tulajdoni lapon a földhivatali bejegyzésben. Ha ezt megtette volna, rájön, hogy kik is az eredeti tulajdonosok. A hajléktalan férfi beköltözött a házba, azonban nem sokáig volt ott maradása, mert pár nap múlva az önkormányzat határozata nyomán bontani kezdték azt. Sz. Sándor már csak azt látta, hogy a háznak se kéménye, se falai. Pillanatok alatt eltűnt az épület a föld színéről.
– Tudja, ez a ház az elmúlt években vagy hússzor cserélt gazdát. Volt úgy, hogy egy disznóért adták el. Ki gondolt arra, hogy nem az utoljára bent lakó családé volt tulajdonjogilag. Ami történt, megtörtént. Az viszont érdekel, hogy engem, aki fizetett érte, miért nem értesített senki a bontásról – foglalja össze panaszát a férfi.
Az önkormányzat körjegyzője, dr. Kadlott Csaba készséggel válaszol felvetésünkre, hogy mi indokolta a bontást. A nyomaték kedvéért előveszi azt a hivatalos értesítést is, amelyet a jogos tulajdonosoknak kézbesítettek ki.
– Az ingatlannak három bejegyzett tulajdonosa van, ők kezdeményezték a bontást, amit az önkormányzat is támogatott. A nevezett épület az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló kormányrendelet szerint előírt lakhatás feltételeinek nem felelt meg (nem volt sem tisztálkodási lehetőség, sem illemhely). A lakosságtól többször érkezett bejelentés, hogy az ingatlanon egészséget veszélyeztető állapot és fertőzésveszély alakult ki, így ezt az ÁNTSZ-nek is többször jeleztük. Helyszíni szemléink során azt is tapasztaltuk, hogy az egy helyiségből álló, 19 négyzetméteres épületben egy időben több család is lakott. A fenti körülményekre való tekintettel és az idevonatkozó önkormányzati törvény értelmében a bontás bontási engedély nélkül is elvégezhető. Erről valamennyi tényleges tulajdonost értesítettünk. A panaszos hivatalosan nem minősült tulajdonosnak, így a vételárat polgári peres úton megpróbálhatja visszakövetelni attól az illetőtől, akitől vásárolta.
A Dózsa utcában élők egybehangzóan állítják, hogy a szóban forgó ingatlan a város szégyenfoltja volt. Ilyen közegészségügyi állapotokat egyetlen kulturált település sem tűrhet meg, így üdvözölték az önkormányzat határozott fellépését. A telket azóta beültették növényekkel a szomszédok. Sz. úr ügyvéd segítségével próbál pénzéhez jutni.
Keretes anyag: A szomszédoknak megváltás
A szomszédok azt mondják: nekik megváltás, hogy eltűnt onnan a ház, amit jobb híján nyilvános WC-ként használtak a bent lakók. Mesélik, hogy a pici házban sokgyermekes családok húzták meg magukat, akiknek eszük ágában sem volt a szennyvízhálózatra rácsatlakozni, se a vizet bevezetni, WC gyanánt gödröket ástak a kertbe, ahonnan egy idő után elviselhetetlen bűz áradt mindenfelé."
(heol – B.K.; vannak kommentárok)
Kapcsolódó (cigány-WC-ismeret/használat ügyben): “Egy cigánylány (13 évesen szült) összetévesztette a WC-t a zuhanytálcával. Oda végezte el a nagydolgát”
Már az ősemberek is használtak WC-t – nem úgy a cigányok
Miskolci cigányutcák: "Patkányokkal kelnek, fekszenek" + olvasó
Nem tudják és nem akarják az angol WC-t ismerni, így külön szarószobát használnak a mokkák
A szomszédok azt mondják: nekik megváltás, hogy eltűnt onnan a ház, amit jobb híján nyilvános WC-ként használtak a bent lakók. Mesélik, hogy a pici házban sokgyermekes családok húzták meg magukat, akiknek eszük ágában sem volt a szennyvízhálózatra rácsatlakozni, se a vizet bevezetni, WC gyanánt gödröket ástak a kertbe, ahonnan egy idő után elviselhetetlen bűz áradt mindenfelé."
(heol – B.K.; vannak kommentárok)
Kapcsolódó (cigány-WC-ismeret/használat ügyben): “Egy cigánylány (13 évesen szült) összetévesztette a WC-t a zuhanytálcával. Oda végezte el a nagydolgát”
Már az ősemberek is használtak WC-t – nem úgy a cigányok
Miskolci cigányutcák: "Patkányokkal kelnek, fekszenek" + olvasó
Nem tudják és nem akarják az angol WC-t ismerni, így külön szarószobát használnak a mokkák
