A 300 képviselőből mindössze 99-en voltak jelen a törvény megszavazásakor. Közülük szégyenszemre 55 fő voksolt a szólásszabadságot korlátozó jogszabály elfogadása mellett. A jövőben az eddigi két év helyett három évre is ítélhetik a „faji erőszakot” előidéző személyeket, köztük a „holokauszt vagy más elismert népirtások tagadóit” is. A „gyűlöletkeltőkre” és „holokauszt-tagadókra” pénzbüntetést is kiszabhatnak, ami személyek esetében 26 ezer euróig terjedhet, de ha szervezetek vetemednek korunk legsúlyosabb „bűnére”, akkor 100 ezer eurót is fizethetnek. Ha valamely szervezetet „rasszizmus” vádjával elmarasztalnak, akkor állami támogatásra sem lesz jogosult.

„Volt ugyan már antirasszista törvényünk, azonban eddig azért nem alkalmazták, mert a bevándorlók féltek feljelentést tenni, ugyanis sokuknak nincs megfelelő dokumentuma, illegálisan tartózkodnak itt, és félnek a kitoloncolástól” – indokolta a törvény elfogadásának „szükségességét” Haralambos Athanasiou igazságügyi miniszter a szavazást megelőzően a parlamentben.

Görögországban a törvény elfogadásáig általában érvényesült a szólás- és sajtószabadság: az Arany Hajnal egyik képviselője megtehette például, hogy nyíltan holokauszt-tagadónak nevezze magát, miként Nikolaos Michaloliakos, a hazafias párt vezére egy televíziós interjúban szabadon elmondhatta véleményét az emberek megölésére szolgáló gázkamrákkal kapcsolatban. A jövőben azonban súlyos büntetésre számíthatnak mindazok, akik nem a zsidók szája íze szerint beszélnek és írnak a holokausztról, vagy akiket „gyűlöletkeltéssel” vádolnak meg.

„Reméljük, hogy a törvény korlátok közé szorítja a rasszista és antiszemita jellegű beszédet, és elrettenti a holokauszt-tagadókat, akiknek száma megsokszorozódott az elmúlt két évben, és akik feltűntek a parlamentben is” – fogalmazta meg reményeit Victor Eliezer, a Görögországi Zsidó Közösségek Központi Tanácsának főtitkára.

A kormányzó Új Demokrácia Párt egyes képviselői egy olyan módosító javaslattal igyekeztek a enyhíteni a szájkosártörvény szigorán, melynek értelmében az Ortodox Egyház, illetve a katonaság és a rendőrség kötelékébe tartozó személyekre a jogszabály hatálya nem terjedt volna ki. Az indítványt azonban elvetették. Miként nem vették figyelembe annak a 139 akadémikusnak a petícióját sem, akik a szólásszabadság jegyében tiltakoztak a „holokauszt tagadásának” büntetése ellen.

A törvény értelmében tilos lesz az örmények, a fekete-tenger vidékén élő görögök, illetve általában a kisázsiai keresztények ellen az Ottomán Birodalom végnapjaiban elkövetett bűncselekmények kétségbe vonása is. Hasonlóképpen nem lesz lehetőség a jövőben „diszkriminálni” a buzikat, és „erőszakot szítani” ellenük.

Michail Arvanitis, az Arany Hajnal parlamenti képviselője helyesen mutatott rá a törvénytervezet vitájában arra, hogy senki sem tudja pontosan meghatározni, mi is pontosan az „idegenellenesség” vagy a „diszkrimináció”. „Mi az idegenellenesség? Megakadályozni egy pakisztánit vagy más külföldit abban, hogy megerőszakolja a feleségemet, vagy hogy megöljön? A diszkrimináció az élet ténye” – mutatott rá a hazafias képviselő.

A cionisták pedig keménykednek, és még további elnyomó intézkedések bevezetését fontolgatják Görögországban. „Reméljük, a törvényt szigorúan fogják alkalmazni a bíróságok” – fenyegetőzött Robert Singer, a Zsidó Világkongresszus főtitkára. De mint mondta, „további erőfeszítések lesznek szükségesek ahhoz, hogy az Arany Hajnallal és más szélsőséges szervezetekkel szembeni harc eredményes legyen”.

Mint ismeretes, az Arany Hajnal több vezetője ellen is rendőrségi eljárás folyik. A hatóságok „bűnszövetkezet működtetésével” vádolják őket.

Görögországban jelenleg hozzávetőleg 5 ezer zsidó él. A második világháború előtt azonban „Isten ajándékainak” a száma elérte a 78 ezret.

Az Anti-Defamation League nevű befolyásos zsidó szervezet vizsgálatai szerint Görögország az egyik legantiszemitább ország Európában, ugyanis a hellének 69%-a "marasztalható el" korunk állítólag legnagyobb „bűnében”.

Perge Ottó - jta.org - Times of Israel nyomán