Az új év palesztinok és ciszjordániai telepesek összecsapásával kezdődött január elején, miután Izrael bejelentette a telepek újabb bővítését. Egész évben folyt a ciszjordániai terjeszkedés, Izrael újabb és újabb telepeslakások építését hirdette meg.

Az év elején a kölcsönös bizalmatlanság ellenére tovább folytak amerikai közvetítéssel zárt ajtók mögött a kilenc hónaposra tervezett, 2013. július 29-én megkezdett palesztin-izraeli béketárgyalások, de a megegyezés egyre valószínűtlenebbnek tűnt.

Február 27-én a palesztinok közölték, hogy nem hajlandók meghosszabbítani a mindaddig eredménytelen béketárgyalásokat, csak ha Izrael befagyasztja a telepépítkezéseket. Jeruzsálem viszont Izrael zsidó nemzetállami elismerést követelte Rámalláhtól, valamint biztosítékokat akart a megbeszélések folytatásáról, miután szabadon engedik az eredeti megállapodás szerint megígért foglyokat, az 1993-as oslói egyezmény előtt bebörtönzötteket.

Március 28-án Izrael ezek hiányában nem bocsátotta el a 104 palesztin rab negyedik csoportját, 26 foglyot. Válaszul április 1-én Mahmúd Abbász palesztin elnök tévékamerák előtt kézjegyével látott el 15 ENSZ-szervezethez, illetve nemzetközi egyezményekhez szóló palesztin felvételi kérvényt.

Jeruzsálem gazdasági szankciókkal felelt, mire április 23-án Rámalláh kiegyezett a 2007 óta a Gázai övezetet kormányzó Hamásszal és palesztin egységkormányt alakított a mérsékelt Fatah és a radikális Hamász részvételével. Másnap Izrael hivatalosan is felfüggesztette a béketárgyalásokat.

Május végén Ferenc pápa szentföldi látogatásra érkezett Jordániába, a Palesztin Hatóság területére és Izraelbe, ahol közös békeimára invitálta az izraeli és palesztin elnököt, ami június 8-án Abbász és Simon Peresz izraeli államelnök részvételével történt meg a Vatikánban.

Június 12-én Ciszjordániában palesztin szélsőségesek elraboltak és még aznap megöltek három izraeli jesivanövendéket, akinek a holttestét csak a hónap végén találták meg az izraeli katonák. Július elején izraeliek bosszúból elevenen elégettek egy kelet-jeruzsálemi palesztin fiút.

A hadsereg az eltűntek keresésének látszatával tömeges őrizetbe vételekkel és kihallgatásokkal elkezdte felszámolni a Hamász ciszjordániai infrastruktúráját. A Hamász válaszul rakétákkal lőtte a Gázai övezetből a szomszédos izraeli területeket, rendszeressé és egyre intenzívebbé váltak az év eleje óta szórványosan lőtt rakéták, amelyekre az izraeli légierő válaszcsapásokkal felelt.

Egyiptom tűzszünetet javasolt, de a Hamász elutasította azt, és június 7-én nyolcvan rakétát lőtt ki Izraelre, mire másnap Jeruzsálem megindította az ötven napig tartó Erős Szikla-hadműveletet.

Az egyenlőtlen harcok során a Gázai övezetből számos alkalommal lőtték rakétákkal Tel-Avivot és Izrael középső részét, sőt az északi Haifáig is elértek a palesztinok rakétái, amelyeknek lakott területre való becsapódását a radarral működő és amerikai pénzből frissen hadrendbe állított Vaskupola védelmi rendszer ellenrakétái megakadályozták.

A rakétaháború tizedik napján Izrael szárazföldre is kiterjesztette hadműveletét a homokos földbe ásott gázai alagutak felszámolására.

Az augusztus 26-án egyiptomi közvetítéssel megkötött tűzszünetig 2140 palesztin és 72 izraeli halt meg.

A népirtást lezáró megállapodásban gazdasági könnyítések szerepeltek a Gázai övezetnek, továbbá a halászati övezet kiterjesztése, újjáépítés a Palesztin Hatóság égisze alatt és nemzetközi ellenőrzéssel, a határátkelők megnyitása Izrael felé és ígéret egy megállapodásra Egyiptommal a rafahi átkelő használatáról.

Ősszel sorozatos palesztin zavargások törtek ki izraeli jobboldali politikusoknak a jeruzsálemi al-Aksza mecset terén tett látogatásai és ottani imádkozása miatt.

December 2-án a centrista és a jobboldali pártok közötti ellentétek miatt felbomlott az izraeli kormánykoalíció, Benjámin Netanjahu menesztette két centrista miniszterét, és a kneszet új választásokat írt ki 2015. március 17-re.

Egy palesztin tüntetésen december 10-én a zsidók megölték Zijád Abu Ein vezető palesztin politikust, mire válaszul Rámalláh bejelentette: december végén az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordulnak, hogy az Izraelt 2016 végéig a Ciszjordániából való kivonulásra kötelezze az 1967-es vonalakig.

2014-ben nőtt Izrael diplomácia elszigetelődése, amihez hozzájárultak az izraeli vezetők Amerikát bíráló kijelentései is. Móse Jaalon védelmi miniszter január közepén megszállottnak nevezte John Kerry amerikai külügyminisztert, majd márciusban Barack Obama amerikai elnököt azzal vádolta, hogy utódjára hagyná az iráni kérdés rendezését. Noha később bocsánatot kért, októberi amerikai látogatásán Kerry nem fogadta.

Október 30-án Svédország elismerte a palesztin államot, s ezt javasolta kormányának az Európai Unió több tagállamának parlamentje is. Ezt indítványozták egyebek között a brit, valamint a spanyol, a portugál és az ír, majd az év végén a francia törvényhozók.

(MTI korrigálva)