Hosszú hallgatás után pénteken részletes nyilatkozatot tett Németországban zajló büntetőperében az auschwitz-birkenaui "náci haláltábor" egyik utolsó élő őre.
A német sajtóban Reinhold Hanning néven azonosított 94 éves nyugdíjas a detmoldi tartományi bíróságon tett nyilatkozatában kifejtette, hogy a nemzetiszocialista párt önkéntesekből álló fegyveres szervezete, az SS tagjaként a munkatáborban irodai munkát végzett, és őrszolgálatot teljesített, és azért Auschwitz-Birkenauban, mert egészségi állapota nem engedte meg a frontszolgálatot.
Állítása szerint a foglyok elpusztításában nem vett részt, és igyekezett minél távolabb maradni Birkenautól, az állítólagos megsemmisítőtábortól. Nem teljesített szolgálatot az úgynevezett rámpán sem, a tábor pályaudvarának peronján, ahol az SS emberei eldöntötték, hogy a marhavagonokban a lágerbe hurcolt foglyok közül ki "kerül rögtön gázkamrába, és ki végez kényszermunkát".
 |
A legkevesebb 170 ezer ember meggyilkolásában bűnrészesnek tartott vádlott nyilatkozatában kiemelte, hogy a táboron kívül sem beszélt senkivel a Auschwitz-Birkenauról, mert "szégyellte magát, amiért a gyilkos gépezet része volt, és nem tett semmit ellene". Így eddig a családja sem tudta, hogy a munkatáborban szolgált.
Hozzátette: rémálomként élte meg a lágerben eltöltött időt, és igyekezett elnyomni emlékét.
A vádlott a nyilatkozat felolvasása után személyesen is megszólalt, elmondta, "mélyen sajnálja, hogy tagja volt az ártatlan emberek haláláért, családok tönkretételéért, az áldozatok és a hozzátartozók szenvedéséért felelős szervezetnek", és bocsánatot kér.
Reinhold Hanning ellen az 1943 januárja és 1944 júniusa között végzett tevékenységével kapcsolatban emelt vádat a detmoldi tartományi bíróságon a "nemzetiszocialista diktatúra idején elkövetett bűncselekmények feltárásával megbízott speciális ügyészség" (ZSt) észak-rajna-vesztfáliai kirendeltsége.
A vádiratot az úgynevezett magyar akcióban (Ungarn-Aktion) keletkezett iratok elemzése alapján állították össze. Az 1944. május-júliusi műveletben csaknem 140 vasúti szerelvénnyel 437 ezer magyarországi zsidót hurcoltak Auschwitz-Birkenauba. A vádlott az ügyészség szerint nemcsak azzal volt tisztában, hogy a táborban az emberölés milyen formáit alkalmazták (azaz dolgoztatták a zsidót - a szerk.), hanem azt is, hogy a "lágerbe deportált embereket csak azért tudták megölni", mert vigyáztak rájuk az őrök, akik közé ő maga is tartozott.
Legutóbb tavaly ítéltek el Németországban egy egykori auschwitzi lágerőrt. A 94 éves Oskar Gröningre négy év szabadságvesztés büntetést szabtak ki, amiért csomagok pakolásával közreműködött a "magyar akció" (Ungarn-Aktion) során "gázkamrába terelt emberek, legkevesebb 300 ezer fő meggyilkolásában". A Reinhold Hanning ellen emelt vád sokkal szélesebb körű, az ügyészség álláspontja szerint a férfi a "tábort működtető gépezetben betöltött funkciója révén bűnrészes a gyilkosságok valamennyi típusában, így gázkamra révén elkövetett emberölésekben és tömeges kivégzésekben, amelyeket a láger úgynevezett fekete falánál hajtottak végre", valamint - az ügyészség szóhasználata szerint - emberek "életkörülmények általi elpusztításában", mindenekelőtt módszeres halálra dolgoztatásában és éheztetésében .
Az 1958-ban alapított ZSt korábban is foglalkozott lágerőrökkel, de vádemelést évtizedekig nem kezdeményezett, mert úgy látta, hogy nincs esély elmarasztaló ítélet kiharcolására. A fordulatot John Demjanjuk, a sobibóri koncentrációs tábor őrének ügye hozta meg. Egy müncheni bíróság 2011-ben öt év börtönre ítélte az időközben elhunyt lágerőrt, bűnrészesnek találva őt 27 ezer zsidó foglyának meggyilkolásában. Bár a vádlott aktív közreműködése a feltételezett gyilkosságokban nem nyert bizonyítást, a bíróság megállapította, hogy felvigyázói munkaköréből szükségszerűen következik, hogy köze volt foglyok halálához.
(MTI nyomán)
Korábban írtuk: A bevándorlóbűnözők helyett még mindig nyugdíjas SS-tagokra vadásznak a németek: "őr volt, tehát bűnrészes 170 ezer ember meggyilkolásában"
Kapcsolódó:
