Más hírügynökségek egyelőre nem adtak hírt arról, hogy megkezdődött volna a török offenzíva.

Sajtójelentések szerint Akar Hulusi védelmi miniszter azt mondta, hogy „jelen pillanatban folytatódik a katonák átcsoportosítása a határhoz és a felkészülés a hadműveletre”.

Fahrettin Altun, a török elnöki hivatal kommunikációs igazgatója kedden a The Washington Post című amerikai lapban megjelent cikkében és Twitter-üzenetében is azt írta, hogy a török hadsereg a vele szövetséges szíriai lázadókkal együtt hamarosan bevonul Szíriába. Közben hírügynökségek arról adtak hírt szerdán, hogy Északnyugat-Szíriában tevékenykedő lázadók buszkonvojai érkeztek a határ menti törökországi településekre, hogy felkészüljenek a török erőkkel együtt indítandó invázióra.

Törökország Északkelet-Szíriában, az Eufrátesz folyótól keletre akarja végrehajtani hadműveletet a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kurd fegyveres koalíció ellen. A szervezet mintegy 480 kilométer hosszan tartja fennhatósága alatt a határ szíriai oldalát. Az YPG alkotja a gerincét az SDF-nek, amely az Egyesült Államok legszorosabb szövetségese volt az Iszlám Állam elleni harcban. Ankara szerint azonban az YPG biztonsági fenyegetést jelent, mert szerinte a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadárjainak szíriai szövetségese.

Recep Tayyip Erdogan török elnök a közelmúltban többször jelezte: Törökország elégedetlen az Egyesült Államokkal az SDF területein közösen tervezett biztonsági övezet kialakításának előrehaladtával, ezért Ankara rövid időn belül hadműveletet indít a térségben. Az amerikai erők hétfőn megkezdték a kivonulást a térségből, megnyitva az utat a török offenzíva előtt. Az SDF szerint az Egyesült Államok ezzel hátba szúrta szövetségeseit.

A kurd hatóságok szerdán reggel általános mozgósítást rendeltek el Északkelet-Szíriában.

Az iráni hadsereg előre be nem jelentett hadgyakorlatot kezdett a török határ közelében, az ország északnyugati részén – jelentette az ISNA iráni hírügynökség szerdán. A jelentés szerint szárazföldi csapatok, gyorsreagálású erők és a szárazföldi hadsereg helikopterei is részt vesznek a műveletekben.

Haszan Róháni iráni elnök önmérsékletre kérte szerdán Ankarát, és azt is kérte Törökországtól, hogy tartózkodjon a katonai beavatkozástól. Az iráni elnök szerint az amerikai erőknek teljesen el kellene hagyniuk a térséget.

„Törökország okkal aggódik a déli határa miatt. Úgy véljük, az lenne a helyes, ha ezeket az aggályokat el lehetne oszlatni. Az amerikai csapatoknak el kell hagyniuk a térséget. A szíriai kurdoknak pedig a szíriai hadsereget kellene támogatniuk” – idézte Róhánit az IRNA iráni hírügynökség.

Törökországgal ellentétben Irán – akárcsak Oroszország – Bassár el-Aszad szíriai elnököt támogatja a több mint 8 éve tartó szíriai konfliktusban.

Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette szerdán, hogy megkezdődött a török hadsereg és szíriai szövetséges milíciája közös hadművelete Északkelet-Szíriában a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport, valamint az Iszlám Állam terrorista szervezet dzsihadistái ellen.

Az északkelet-szíriai török hadműveletről beszélt szerdán telefonon Recep Tayyip Erdogan török és Vlagyimir Putyin orosz elnök. Erdogan biztosította Putyint, hogy a katonai beavatkozás megnyitja az utat a szíriai polgárháború politikai rendezése előtt – közölte a török államfői hivatal röviddel a művelet megkezdése előtt.

Erdogan hangsúlyozta: terveik szerint az offenzíva hozzájárul ahhoz, hogy Szíriában béke és stabilitás köszöntsön be. Kiemelte egyúttal: Ankara számára alapvető a szíriai nép jogainak és érdekeinek védelme. A török államfő méltányolta Moszkva konstruktív hozzáállását is az ügyhöz.

Bár a szíriai háborúban Törökország a mérsékeltnek hazudott ellenzéki milíciákat, Oroszország pedig a Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű kormányerőket támogatja, a felek az asztanai (nur-szultani) béketárgyalások keretében 2017 januárja óta keresik a politikai megoldást a konfliktusra.

A török és az orosz elnök telefonbeszélgetését megelőzően Moszkva felszólította Ankarát: tartózkodjon az olyan lépésektől, amelyek akadályoznák a szíriai rendezést. Moszkva reményének adott hangot azzal kapcsolatban is, hogy Törökország tiszteletben tartja Szíria területi és politikai épségét.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn közölte: Putyin és Erdogan nem vitatta meg előzetesen a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd fegyveres ernyőszervezet elleni török offenzívát. Peszkov akkor úgy ítélte meg: korai még következtéseket levonni azzal kapcsolatban, hogy milyen hatással lesz a rendezési folyamatra az amerikai csapatok kivonása Északkelet-Szíriából.

Szerdán időközben a török elnöki szóvivő, Ibrahim Kalin is telefonon értekezett Robert O’Briennel, Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. A beszélgetés fő témája az a biztonsági övezet volt, amelyet a szándék szerint Törökország alakít ki az SDF-től megtisztított területen.

Kalin rámutatott: a biztonsági övezet célja a török-szíriai határ megtisztítása a terroristáktól Szíria területi integritásának keretein belül, a szíriai menekültek hazatérésének szavatolása, valamint az Iszlám Állam dzsihadistáival szemben zajló harc határozott folytatása.

Az Európai Unió felszólítja Törökországot és a többi harcoló felet, hogy azonnal állítsák le a Szíria északkeleti részén szerdán megkezdett offenzíváját – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, miután Recep Tayyip Erdogan török elnök bejelentette a hadműveletek megkezdését. Juncker önmérsékletre intett a harcokkal kapcsolatban, és hangsúlyozta a civil lakosság védelmének jelentőségét.

A politikus hangsúlyozta, hogy amennyiben Törökország nem vet véget az offenzívának, az EU nem fogja finanszírozni a harcok térségében tervezett biztonsági övezet létrehozását, amelyet Törökország a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd fegyveres ernyőszervezettől megtisztított területeken hozna létre.

A Béke Forrása fedőnevű hadművelet elsősorban az SDF gerincét adó Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd fegyveres csoport ellen irányul a török tájékoztatás szerint, az ankarai kormány ugyanis biztonsági kockázatként tekint a délkeleti határán jelenlévő milíciára. Ezzel kapcsolatban Juncker azt mondta, az EU elismeri, hogy Törökország biztonsági fenyegetést lát Szíriával közös határán, de ha Törökország nem tesz eleget a felszólításnak, ne várja el, hogy az unió anyagilag hozzájáruljon az ország biztonságához.

Erdogan bejelentésével egy időben az NTV török hírtelevízió arról számolt be, hogy több nagyobb robbanás rázta meg a délkelet-törökországi Ceylanpinarral szemben, a határ szíriai oldalán fekvő Rász-el-Áin városát. Az NTV szerint a tüzérség és a légierő adott le lövéseket kurd célpontokra, ahol a helyszíni felvételek alapján füstfelhők láthatók.

A török védelmi minisztérium szerda este bejelentette, hogy a hadsereg megindította a szárazföldi műveleteket is Északkelet-Szíriában a Béke Forrása nevű hadművelet keretében.

Az NTV török hírtelevízió katonai forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a török csapatok négy oszlopban a szíriai Rász-el-Ain és Tell-Abjad településeknél lépték át a határt. Az offenzíva tehát azon a két ponton folytatódik, amelyre délután óta már a tüzérség és a légierő is csapásokat mért. Rász-el-Ain és Tell-Abjad mintegy 120 kilométerre van egymástól.

Süleyman Soylu török belügyminiszter a CNN Türk hírtelevíziónak adott interjújában nem árulta el, hány török katona vesz részt a szárazföldi műveletekben.

Az Anadolu török állami hírügynökség korábban azt jelentette, hogy a délkelet-törökországi Ceylanpinar határtelepülésen két, Nusaybinban pedig hat aknagránát csapódott be Szíria felől, de a jelenlegi információk szerint egyik incidensnek sem volt sebesültje. Egy későbbi Anadolu-jelentésből az derült ki, hogy török F-16-os vadászbombázók a határtól 30 kilométerre is csapást mértek egyes szíriai célpontokra. Bombázták Áin Ísza körzetben a Rami légitámaszpontot, annak lőszerraktárát, továbbá az Aluk, Musztel, Eszadije, Fender és Husán falvaknál található ellenséges hadállásokat, de támadást hajtottak végre a Rász-el-Ain, Derik és Kámislíje körzetekben is.

A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) nevű kurd-arab fegyveres ernyőszervezet, amelynek az YPG adja a fő erejét, már a török védelmi minisztérium bejelentése előtt azt közölte, hogy összecsaptak a török hadsereg alakulataival a szíriai határon.

„Összecsapások folynak szinte a határ teljes hosszában” – mondták. Állítják, hogy a török tüzérség csapást mért Kobani településre is. A kurd fegyveres koalíció szerint a török légicsapásokban eddig három fegyveresük és öt civil vesztette életét, valamint tucatnyian megsebesültek.

A szíriai polgárháború eseményeiről 2011 óta kiterjedt aktivistahálózata révén rendszeresen beszámoló Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet ugyanakkor úgy tudja, hogy legalább tizenöt ember vesztette életét, nyolc civil, köztük két gyerek és hét milicista. Az OSDH emellett több mint negyven sebesültről is tud, akik közül tizenhárman civilek.

Soylu a szerda esti interjújában azt mondta, hogy a civil áldozatokról szóló hírek a PKK “lejárató kampánya”. Az al-Majadín szíriai állami televízió szerint a török tüzérség Kamislit is lövi, amely az egyik legsűrűbben lakott város a térségben.

Mindeközben a Habertürk tekintélyes török hírportál szerda este arról számolt be, hogy az YPG az Eufrátesz folyó nyugati partján, a török ellenőrzés alatt álló Dzserablúsz körzetben rátámadt egy menekülttáborra és településekre, aminek során egy civil életét vesztette, további hét pedig megsebesült. Dzserablúszt a török hadsereg 2016 augusztusában vonta fennhatósága alá, az Iszlám Állam ellen irányuló Eufráteszi Pajzs hadművelet első lépéseként.

Törökország ugyanis az utóbbi években Szíriában már két hadműveletet is végrehajtott. A mostani, harmadik offenzívához a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres szövetség is csatlakozott, amely múlt héten jött létre két törökbarát milícia egyesülésével.

Ha a szíriai török hadműveletek „nem lesznek emberségesek”, akkor Washington tönkreteszi a török gazdaságot – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban újságíróknak nyilatkozva szerda délután. Az elnök az újságírók nógatására sem kívánta részletezni, hogy mit ért azon, ha egy katonai hadművelet „nem humánus”, de ha ez így lesz – mondta –, akkor „eltörlöm (Törökország) gazdaságát”. Trump az egyik újságírónak válaszolt így, aki arról faggatta: mit tesz, ha a törökök „eltörlik” a Föld színéről a szíriai kurdokat.

„A szankcióknál sokkal többet teszek majd” – mondta, és hozzáfűzte, hogy tavaly ugyanezzel a fenyegetéssel sikerült elérnie Ankaránál Andrew Brunson amerikai tiszteletes szabadon bocsátását.

Donald Trump visszautasította azokat a felvetéseket, miszerint az amerikai csapatok kivonása és ezzel az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban az amerikaiak szövetségeseiként harcoló kurdok cserbenhagyása után az Egyesült Államoknak nehéz lesz szövetségeket kötnie. „A szövetségek könnyen létrehozhatók” – mondta.

Aztán azt hangoztatta, hogy a kurdok „a saját földjükért” és a saját jól megfontolt érdekeik miatt harcoltak együtt az amerikai katonákkal a dzsihadisták ellen. Megjegyezte továbbá, hogy a kurdok nem segítették az Egyesült Államokat a második világháborúban. “Nem segítettek bennünket Normandiánál”. Elemzők rámutattak: a kurdok öt országban élnek és nincs önálló államuk. Legnagyobb lélekszámban jelenleg Irán, Irak, Szíria és Törökország – a valahai Kurdisztán – területén élnek.

A sajtóbeszélgetésen Trump ismét panaszkodott arra, hogy a Szíriában éppen a kurdok által fogva tartott, európai származású dzsihadistákat az európai országok nem akarják visszafogadni. Az Iszlám Állam legyőzésére és terroristáik elfogására utalva azt hangoztatta: „nagyon nagy szívességet tettünk egy csomó országnak, erre ezek az országok nem akarják visszafogadni őket”. Figyelmeztetett: ha bármelyik dzsihadista szabadlábra kerül, akkor „Európába fog menekülni”. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a legveszélyesebb terroristákat “kiemelték“, de azt nem akarta részletezni, hogy ez a gyakorlatban mit jelent.

A sajtóbeszélgetés után nem sokkal a szenátusban bejelentették: kétpárti megállapodással megszületett az a törvénytervezet, amely szankcionálni tervezi a török politikai vezetést, beleértve Recep Tayyip Erdogan államfőt, és az ország hadi és energetikai szektorát.

A törvényjavaslat, amelyet Lindsey Graham republikánus és Chris Van Hollen demokrata párti szenátor vezetésével dolgoztak ki, befagyasztaná a török vezető politikusok esetleges amerikai javait és vízumkorlátozásokat vezetne be török kormányzati tisztségviselőkre.

Irak, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek is elítélte a szerdán indított török katonai műveletet Északkelet-Szíriában, az iráni házelnök pedig lemondta ankarai útját.

Barhám Száleh iraki elnök Twitter-oldalán bírálta Törökország szíriai katonai beavatkozását. Mint írta, az offenzívának a szélsőségesek lesznek a haszonélvezői.

A manámai vezetés szintén elítélte a török katonai műveletet – közölte a BNA bahreini hírügynökség. Az emírségek külügyminisztériuma szerint a török agresszió veszélyes fejlemény, amely egy arab állam szuverenitása ellen irányul, és a nemzetközi jog arcátlan és elfogadhatalan megsértését jelenti – közölte a WAM hírügynökség.

Ali Laridzsáni, az iráni parlament elnöke pedig lemondta Törökországba tervezett útját – közölte az iráni állami televízió, miután Ankara megindította a szíriai kurd területek elleni műveletét.

„Laridzsánit török hivatali partnere hívta meg Törökországba, hogy részt vegyen egy parlamenti ülésen. Útját lemondták” – jelentette az iráni televízió anélkül, hogy indoklást fűzött volna a közléshez.

(MTI nyomán)