Az Afrika nyugati és keleti részéből észak felé, a Szaharán keresztül vezető útvonalakon kétszer annyi haláleset fordul elő, mint a hírhedten veszélyes Földközi-tengeren történő átkelés során, amely alatt idén már több mint 800 ember fulladt vízbe.

A beszámolók szerint a sivatagban sokan vesztik életüket és betegeket is magukra hagynak, szinte minden átkelőnek volt olyan ismerőse, aki a sivatagban halt meg - mondta el genfi sajtóértekezletén Vincent Cochetel, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) a földközi-tengeri térség nyugati és középső régiójáért felelős különmegbízottja, a 2020. és 2023. között több mint 30 ezer migránssal készített interjú alapján született jelentés társszerzője.

Közlése szerint legalább két országban előfordul, hogy elrabolnak és elkábítanak migránsokat, akik arra ébrednek, hogy eggyel kevesebb a veséjük. Cochetel szerint ezrével fordulnak elő ilyen esetek, s bár nem nevezett meg országokat, a témáról szóló hírekben többnyire Egyiptom és Líbia neve szerepel. Olykor a jobb életet keresők önként, pénzért vállalják a szerveltávolítást.

A különmegbízott hangsúlyozta, hogy az útvonalakon tapasztalható erőszak mellett nem lehet napirendre térni, azok egy része kezelhető lenne megerősített védelemmel, kereső- és mentőakciók indításával.

A jelentés szerint, amelynek elkészítésében társszerzőként a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IMO) is közreműködött, tavaly jóval többen indultak útnak, mint négy évvel ezelőtt. Az UNHCR tunéziai adatai alapján 2023-ban több mint 200 százalékkal többen érkeztek az észak-afrikai országba, mint 2020-ban. Az útrakelők számának növekedését a szerzők többek között a Száhel-övezet egyes részein zajló helyi konfliktusokkal, a szudáni polgárháborúval, valamint a klímaváltozással és a növekvő rasszizmussal magyarázták.

A felmérés szerint a migránsok közel egyötöde (18 százaléka) félt attól, hogy elrabolhatják, 15 százalékuk pedig attól tartott, hogy szexuális erőszak áldozatává válhat. Több ezren estek szervkereskedők áldozatául - tájékoztatta az újságírókat Cochetel.

A visszaélések elkövetői között a legtöbben az embercsempészeket említették az interjúkban, de bűnbandákat, állami alkalmazottakat, köztük rendőröket és határőröket is megneveztek. Előfordult, hogy utóbbiak a határ túloldalára dobták át a migránsokat - mondta az UNHCR különmegbízottja.

Bram Frouws, a jelentésben szintén közreműködő Mixed Migration Centre kutatócsoport igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeknek a visszaéléseknek a nagy része elsikkad, és hangsúlyozta, hogy hatékonyabb fellépésre van szükség a főkolomposok felelősségre vonásához.

(MTI)