Emmanuel Macron francia államfő hétfőn bejelentette, hogy Franciaország megerősíti nukleáris elrettentő stratégiáját "a fenyegetések kombinációjával szemben", s nyolc európai ország elfogadta részvételét a javasolt új doktrínában: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia.
"Erősítenünk kell nukleáris elrettentésünket a fenyegetések kombinációjával szemben, és át kell gondolnunk elrettentési stratégiánkat az európai kontinens mélyén, teljes mértékben tiszteletben tartva szuverenitásunkat, fokozatosan bevezetve azt, amit előrehaladott elrettentésnek neveznék" - mondta a francia elnök a breton partoknál található Brest kikötőjében a francia nukleáris doktrínáról tartott beszédében.
"Jelenleg egy kockázatokkal teli geopolitikai fordulat időszakát éljük, és honfitársaink teljesen tudatában vannak ennek. Ez az időszak indokolja a modellünk szigorítását" - hangsúlyozta Emmanuel Macron.
Nyolc európai ország elfogadta, hogy részt vesz a Franciaország által javasolt megerősített nukleáris elrettentésben: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia - jelezte a francia elnök.
Ezek az országok elsősorban "stratégiai légierőket" fogadhatnak be a francia légierőtől, amelyek így "szétterjedhetnek az európai kontinens mélyén", hogy "megnehezítsék ellenfeleink számításait" - hangsúlyozta az államfő.
Emmanuel Macron azt is közölte, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság "együtt fognak dolgozni a nagy hatótávolságú rakéták projektein".
"Ez új lehetőségeket ad nekünk a hagyományos eszkaláció kezelésére" - hívta fel a figyelmet a francia elnök, megjegyezve, hogy ez az együttműködés "az úgynevezett ELSA (European Long Range Strike Approach - Európai Nagy Hatótávolságú Csapásmérő Kezdeményezés) keretében valósul meg", amely 2024-ben indult, és amelybe Olaszország, Lengyelország és Svédország is beletartozik.
"A parancsnoki lánc teljesen egyértelmű, és a végső döntést" a nukleáris tűz megindításáról a francia köztársaság elnök hozza meg - hangsúlyozta Emmanuel Macron, miután a francia politikai pártok rendszeresen aggodalmuknak adnak hangot a francia nukleáris elrettentés esetleges európai szintű kiterjesztése miatt.
"A végső döntést nem osztjuk meg" a szövetségesekkel - hívta fel a figyelmet a francia elnök, hozzátéve, hogy ez az "előrehaladott elrettentés" egy "különálló erő", de "tökéletesen kiegészíti a NATO-erőket".
Az államfő emellett bejelentette, hogy Franciaország növelni fogja nukleáris tölteteinek számát, de nem fog többé adatokat közölni a fegyverarzenáljáról, "ellentétben azzal, ami a múltban előfordulhatott" - tette hozzá, kiemelve hogy "itt nem arról van szó, hogy bármiféle fegyverkezési versenybe bocsátkozzunk", ez "soha nem is volt a mi doktrínánk".
A mostanig érvényben volt "szigorúan elégséges" elrettentést alapelveként Franciaország korábbi bejelentések szerint fokozatosan 300 nukleáris töltetre csökkentette az arzenálját.
Emmanuel Macron a nukleáris fegyverek ellenőrzésének globális rendszerét "romhalmaznak" nevezte, emlékeztetve arra, hogy több nemzetközi szerződés már nem működik, vagy veszélyben van.
1958 óta hagyományosan minden francia elnök legalább egy alkalommal megfogalmazza álláspontját a nukleáris elrettentésről, amely az ország védelmi politikájának alapját jelenti. Emmanuel Macron hat évvel ezelőtt, 2020. február 7-én elmondott beszédében már jelezte, hogy a francia elrettentő stratégiához való csatlakozást javasolja az Európai Unió tagországainak.
A hétfői negyvenperces beszédet az új francia nukleáris doktrínáról a francia elnök már régóta tervezte, de annak a közel-keleti konfliktus új aktualitást adott. Emmanuel Macron figyelmeztetett arra, hogy ez a háború "instabilitást és lehetséges fellobbanásokat hozhat a határainkra".
(MTI nyomán)