2020. április 4., szombat, Izidor napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
00:16 31 várost zárrnak le Törökországban23:57 A külföldön rekedt oroszok egy darabig már nem jutnak haza egykönnyen23:48 Franciaországban is egyre több a napi halálos áldozat23:37 Merkel csak óvatosan mer reménykedni, a német járványügyi intézet vezetője még sok hónappal számol23:21 Meghosszabbították a szükségállapotot Bulgáriában23:07 Ausztriában a harmadik korona-segélycsomag mellett Magyarország volt a parlamenti étlapon22:58 Putyin az Egyesült Államokkal karöltve szeretné csökkenteni az olajkitermelést22:43 Amerikai tudósok: átlagosan hat hét szigorú korlátozásra van szükség, mielőtt folytatódhat rendesen az élet22:26 Nem ízlik az otthonülés a horvátoknak22:08 Katonasággal az ortodox zsenik ellen - volt, aki mentőautóban csempészte be magát a fitymavagdosásra21:52 Felfüggesztette az orvosi felszerelések és védőeszközök utáni áfa- és vámfizetési kötelezettséget az EB21:35 Hétszáz felett maradt a napi halálos áldozatok száma Olaszországban21:17 A sok italozásnak szóváltás, verés és rablás lett a vége20:59 Pótlóbusz jár a hétvégén a Batthyány tér és Kaszásdűlő között a HÉV helyett20:44 Jócskán megnőtt a mobilszolgáltatók adat- és hangforgalma - 100 lebeszélhető percet ad idős kártyás ügyfeleinek a Vodafone
24 óra legolvasottabbjai

Külföld, Holokamu ::

A néger elnök is harcot hirdetett a holomítosz megkérdőjelezői ellen

Reklám


Szembe kell szállni azokkal, akik tagadják a holokausztot vagy népirtással fenyegetnek; a világ soha többé nem engedheti meg, hogy olyan szörnyűség történjen, amilyen a holokauszt volt, amelyben 6 millió zsidót gyilkoltak meg a nácik - mondta fel a kötelező sablonszöveget Barack Obama amerikai elnök csütörtöki "emlékbeszédében".
Sőt, még meg is fejelte a kötelező frázisokat: óva intve "a hallgatás veszélyeitől". Minden nap harcolni kell az apátia és azon késztetés ellen, hogy az ember elforduljon a világ borzalmaitól - mondta. "Megállapította", hogy a "holokausztért" a felelősség részben azokat terheli, akik beletörődtek a szemlélő szerepébe.
Obama nevek említése nélkül amiatt is szörnyülködött kicsit, hogy még mindig vannak, akik "tagadják a holokausztot". A megemlékezésről beszámoló amerikai sajtó ezt Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökhöz kötötte, aki többször kijelentette, hogy nem hajlandó bevenni a holokamu-mesét.
Obama igen belejött a cionista mítosz továbbgondolásába: föltette a kérdést: hogyan lehet elérni azt, hogy a "soha többé" felhívás ne legyen üres jelszó vagy pusztán törekvés, hanem cselekvésre buzdítás? Válasza szerint tanúságtétellel és a hallgatás elleni küzdelemmel, mert a hallgatás a gonosz legnagyobb segítője. Azt mondta, az embereknek fel kell ismerniük egymásban önmagukat, és el kell kötelezniük magukat az igazságtalanság, a türelmetlenség és a közömbösség elleni küzdelem mellett. Szembe kell szállni azokkal, akik hazudnak a történelemről, és meg kell tenni mindent a ruandaihoz vagy a dárfúrihoz hasonló szörnyűségek megelőzése érdekében.
A megemlékezés több szónoka burkoltan vagy nyíltan arra hívta fel Obamát: lépjen fel az iráni kormány ellen, amely "fenyegetést jelent a zsidóságra és Izraelre nézve".
Sallai Meridor izraeli nagykövet arról beszélt: egy rezsim újra terrorizálja szomszédait (nem, nem a szomszédos országokat évente lerohanó Izraelről beszélt), megsemmisítéssel fenyegeti a zsidókat. Ezért "kezelni kell a kihívást", mielőtt még nem késő.
Joel Geiderman, a washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum igazgatóhelyettese megkísérelt párhuzamot vonni a nácik és a mai teheráni vezetés között - mérsékelt sikerrel. Azt mindenesetre hangsúlyozta, nem lehet megengedni, hogy atomfegyver jusson "agresszor fanatikusok kezébe". (Hogy az igazi agresszor fanatikusok, a fél Palesztinát kiirtó zsidók kezében milyen atomarzenál van, az senkit sem zavar.)
A Nobel-békedíjas Elie Wiesel (aki olyan kemény legény, hogy négy "haláltábort" élt túl - de még mindig nem annyira tökös, mint az a fajtársa, aki hatszor élte túl az elgázosítást) megköszönte Obamának, hogy az amerikai kormány távol maradt a Durban II-nek nevezett genfi ENSZ-konferenciától, amelyen az iráni elnök bírálni merte a faji alapon népirtó zsidó terrorállamot.

Patkányok találkozása
Wiesel arról is beszélt, hogy "a világ többet is tehetett volna a II. világháború végén a holokauszt leállításáért", miután az közismertté vált, hiszen "tudott róla Washington, London, Svájc, Stockholm, és tudta a The Washington Post és a The New York Times". Na mit gondolnak a kedves olvasók, miért nem tettek ellene, ha a világ akkori vezetői tudták, mit művelnek a rokonsággal?
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready