"Ezen a dicső vasárnapon nagyon éreztük őrangyalunk erejét" - olvasható az egykori jobbikos képviselőnek a fideszes Magyar Idők számára írt cikkében, melynek "rövid verziója" a csütörtöki lapszámban jelenik meg. Íme a teljes szöveg.
2018. április 8: a magyarság győztes pozsonyi csatája és a nemzetellenes ellenzéki koalíció Mohácsa !
Isten megvilágosító kegyelme, Dobó, Hunyadi és minden tiszta lelkű szabadságharcos elődünk szellemisége, vitézsége és bátorsága vezette elsöprő győzelemre a mostani választáson a haza védelmében felvonult hazafias milliókat. Történelmi lépés volt ez a magyarságnak és hatalmas ugrás Európának a külső és belső ellenségektől szorongattatásban.
Nándorfehérvár állva maradt: a vert hadak véres fejjel távoztak a csatamezőről, vezetőik többsége már nincs a helyén vagy összeakadt nyelvvel keresgélik a szavakat, hibáztatnak mindent és mindenkit saját magukon kívül.
A vasárnap késő esti eredmény-bejelentésig a részvételi adatok miatt istenített magyar népből a vesztesek értelmezésében percek alatt a demokrácia bajnokaiból diktatúrát támogató, az internacionalista megváltást vakon elvető, önkéntes rabszolgák lettek. Megannyi ellenzéki hazugság és gyűlölet-cunami után április 8-án, vasárnap a szavazásban megnyilvánuló tettek és a belőlük eredő eredmények beszéltek. A magyar ember ritkán szól, de akkor nagyot, most is ez történt.
„Lám egykor mi is az örvény szélén állottunk, de becsületes és lankadatlan küzdelmünk kiemelt a süllyedésből és visszaadott magunknak.”- idézhetjük joggal erre a helyzetre Gyulai Pált.
Vasárnap délelőtt akkor nyugodtam meg az először ijesztően hangzó részvételi adatok megismerése után, amikor elnéztem a ragyogó napsütésben legkisebb fiam és csapatának a Bozsik program keretében vívott focimeccsein a győzelemért lelkesen küzdő tucatnyi jó arcú, életerős magyar legényt és éreztem nem veszíthet ma a nemzet. Ez a nyugalom csak fokozódott, amikor egyik apuka társam óvatos rákérdezésemre magától értődő természetességgel számolt be arról, hogy már leadta szavazatát a bevándorlásellenes kormánypárti jelöltre és pártjára, mert az nem lehet, hogy annyi szív hiába onta vért…
A nap végére 2,6 millió magyar szavazat vonult fel a kormánypártok mellett az európai nemzetállamot és őshonos európai népeket felszámolni akaró Kalergi-Soros terv végrehajtása és az egri áruló, Hegedűs útját járó, perverz koalícióra felkészült, szemkilövetőkből, deviáns liberálisokból, olimpiagyilkosokból, leninfiús temperamentumú anarachistákból, bevándorláspártiakból és nemzeti radikalizmust eláruló, köpönyegforgató vezetők által vezetett identitásvazaros pártból álló ellenzéki erőkkel szemben.
Ez a magyarság győztes pozsonyi csatája és a nemzetellenes ellenzéki koalíció Mohácsa volt egyben.
Ez a kétharmados győzelem hatalmas erőt és felhatalmazást ad a további felelős nemzetépítésre, de egyúttal a hibák kijavítására, a megtisztulásra is és arra, hogy minden lehetséges törvényalkotási, diplomáciai és kormányzati eszközzel tovább folytatódjon a nemzet gyarapítása, egyesítése és védelmezése itthon, a Kárpát-medencében, Európában és a világban.
És tovább épüljön és erősödjön a nemzeti hagyományaikat, kultúrájukat, európai népeiket és önrendelkezésüket védő európai államokkal kiépített, EU diktátumok elleni szövetség. Mert az EU napjai meg vannak számlálva és a közép-európai népek egyenjogúságon alapuló, a süllyedő Nyugat helyett egyre inkább Kelet felé figyelő együttműködése jelentheti a garanciát az európai létformánk megőrzésére.
Szinte felfoghatatlan, hogy a Jobbikot az áruló vezetése csatlósává tette ennek a most vasárnap tönkre vert nemzetellenes ellenzéki koalíciónak. Gondolom nem csak én szeretném nagyon megtudni milyen forgatókönyvek voltak Vona fejében arra az esetre szólóan, ha a szivárványellenzék kisebbségbe kényszeríti a Fidesz-KDNP-t. Erről hadovált ugyanis még párt napja a bukott szóvivő, Mirkóczki. Vajon meddig terjedt volna az árulás ? Meg kell tudnunk ezt is. És még sok mást is.
Most már látjuk: Vonáék kétszer igyekeztek néphangulatot meglovagolva hatalom közelébe jutni. Először a 2006 őszi rendőrterror után a nemzeti ellenállás hullámára ültek fel jó ütemben és kihasználták ezernyi derék hazafi, honleány bátorságát, tetterejét és önzetlen segítségét a parlamenti bejutás érdekében. Mint azóta tőlük tudjuk: „nem azok voltak, akiknek mutatták magukat és amit 2010 előtt mondtak az volt a nem igaz.”
Az a néphangulat azonban egy nemzetellenes hatalommal szemben akkor pozitív gyökerű volt.
2014 után azonban nemzetellenes „szakértő” korifeusok és lopott pénzből gazdálkodó oligarcha- és liberális média által felkorbácsolt gyűlölethullámra, a „zorbánfóbiára” telepedtek rá sokszor túllicitálva az egykori ősellenségek uszításait velük vállalhatatlanul egy platformra kerülve. Ez már egy totálisan negatív gyökerű, nemzetellenes célokat szolgáló vállalkozás volt és ezért eleve kudarcra volt ítélve, ráadásul egy ugyan hibáktól nem mentes, de mégis nemzeti érdekű kormányzattal szemben, éppen nyugati (EU, ENSZ) és déli (illegális bevándorlás) külső támadások pergőtüzében.
Azt pedig szerintem az összeesküvés-elméletekre hajló legextrémebb elme sem gondolta volna, hogy a láthatóan már a teljes megbuggyanás szélére került, szemkilövető Gyurcsány magyarellenes különítménye, a DK a Jobbiknak köszönhetően ugorja majd át a parlamenti küszöböt és szerez három egyéni mandátumot.
A néhány nap alatt több mint hetvenezer megtekintést kapott videón ((https://goo.gl/HQXYDJ) lepleztem le azt az oltári disznóságot, hogy a Jobbik általa fenntartott Iránytű Intézet kireszavazz.hu oldalán 27 választókerületben bevándorláspárti szocialista, gyurcsányista és lmps jelölt támogatására heteken át buzdított, ebből hat esetben DK-sra.
Ez a gyalázatos, ballib érdekű agitprop olyan remekül működött a választási eredmények tanúsága szerint, hogy a hibbant Néró és csapata alig harmincezer szavazattal billent át a bejutási küszöbön, továbbá a három egyéni gyurcsányista győzelem úgy vált lehetségessé, hogy a listán Jobbikra szavazók közel fele átlagosan DK-s jelöltre adta „taktikai” voksát. Ezért is kijár az elszámoltatás ugyebár ?
Vonáék árulásának bírálata kapcsán eszembe jutott gróf Széchenyi István örökbecsűje 1830-ból. A lelkiismereti és honféltő okokból történt bírálatokra és figyelmezetésekre dr. Morvai Kriszinát, Budaháy Györgyöt, Borbély Zsolt Attilát, Gonda Lászlót, Kassab Adonist, dr. Lenhardt Balázst, Mikus Mártont, Novák Elődöt, és jómagamat is ezen megfontolások indították: „Ha imitt-amott az elaljasodást, romlottságot s rothadást keserű szavakkal festem: honom imádásábul teszem; mert ilyen nyavalyák ellen csak a korrozív szert tartom használhatónak. Ha végre hazánkban mindent tökéletesb létre óhajtok emelni, a középszerűnek, mely ocsmánnyal rokon, gyűlöletéből származik, s kivált azon középszerűnek gyűlöletéből, mely hazánk fényét homályosítja.”
Pár napja írtam nem kevesek hőbörgését kiváltva, hogy a nemzet sorsának irányítását eredményesen hosszú távon egy megtisztult Fidesz és megtisztult Jobbik láthatná el. Most mindkettőnek ideje van. Az előbbi végrehajtása az európai történelem menetét alapvetően egyre inkább meghatározó, negyedszer is kormányalakítási lehetőséget szerző miniszterelnök sokak által elvárt felelőssége és feladata.
Az utóbbi tisztulás végrehajtásában mindenkinek szerepe van, aki részt vett a Jobbik mikropárti létből való kiemelésében, de természetesen a jelenlegi tagoknak és megválasztott képviselőknek fokozottabb felelőssége van. A megválasztott képviselők a hazafias követelményeknek kell megfeleljenek, ha a nemzeti radikálisok visszafoglalják a párt vezetését a képviselők el kell azt fogadják. Az ő mandátumuk nem a hazaárulásról szól.
Tény azonban, hogy egy un. „kisgazdásodás” (a frakció fellázad a párt ellen, mint anno a kisgazdáknál a kilencvenes években) hosszú évekre béna kacsává teheti a megtisztulás és eredeti értékekhez való visszatérés útját járni kívánó, rövidesen remélhetően felálló új vezetést. Nem beszélve a Simicska féle jogsértő plakátbiznisz miatt „beszedett” mínusz hatszázmilliós tartozásról.
Nem lesz tehát könnyű a Jobbik nemzeti radikális irányú visszakormányzása. Ha pedig ez nem megy ésszerű időn belül, még akár egy új formáció is szóba kerülhet, amely konstruktív nemzeti radikális szemlélettel viszonyul a kormányzathoz és a balliberális oldal felé, továbbá a bevándoroltatás erőltető EU felé kíméletlenül üt.
Vona úgy tűnik elsőként távozott az általa meglékelt és jobbról balra eltérített hajóról, amelyről ő és vezetőtársai nagy számban hajították ki a nemzeti radikális matrózokat és tiszteket. De ilyen könnyen azért nem úszhatja meg. A sokat emlegetett elszámoltatás őt is eléri majd.
Sok sikert a megtisztulásért és az eltérített hajó eredeti irányba visszafordítása érdekében fellépő hazafiaknak. A nemzeti jogvédőkre ők és a nemzeti kormány is számíthat.
Gratuláció a győzteseknek és köszönet a támogatóknak, akik között nagy számban voltak elárult és elárvult nemzeti radikálisok, akik közül sokan nemzeti felelősségtől vezettetve, hallgatva hívó szavainkra, még némi fenntartással szavaztak arra, hogy Orbán Viktor immár negyedszer alakíthasson kormányt.
Teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy nemzeti radikális szavazatok tíz- és százezrei nélkül nem lett volna meg a kétharmados többség, amely pedig szükséges az Alaptörvény és egyes kiemelt sarkalatos törvények haza védelmét és nemzeti érdekeket szolgáló módosításához, illetve a Stop Soros törvénycsomag elfogadásához.
Nem lehet kérdés, hogy a nemzeti radikálisok egyik kiemelt szívügye mielőbb végre megnyugtató rendezést kell nyerjen. A közkegyelmi törvényt a terrorcselekmény miatt törvénytelenül első fokon 125 év fegyházra ítélt Budaházy György és 16 társa ügyében elsők között kell elfogadja a nemzeti radikális támogatással kétharmadot elért kormánytöbbség.
Ne felejtsük el, hogy az amnesztiát már több százezer polgár támogatta petíció aláírással és tucatnyi önkormányzat által elfogadott „felirati” határozat útján. Ezt a döntést joggal várjuk a kormánypártoktól, akik eddig azért zárkóztak el, mert még nem született jogerős ítélet. A másodfokú ítélet jövő héten várható. Akár súlyosbítás, akár helybenhagyás, akár hatályon kívül helyezés lesz az amnesztia az igazságtétel már régóta és sokak által is joggal várt része.
Ráadásul többszörösen is van mit törlesztenie a Fidesznek, mivel a 2010-es kétharmadot is részben Budaházyéknak és a nemzeti ellenállóknak köszönheti és most, hogy újabb négy évre kormányt alakíthat ráadásul kétharmaddal, abban is nem kis része volt annak, hogy a gyalázatos eljárást már csaknem tizedik éve elszenvedő Budaházy György is a haza érdekére tekintettel az újrázás mellett áll ki jogos sérelmei dacára, csakúgy mint az őt és társait kezdettől fogva védő nemzeti jogvédők, dr. Morvai Krisztina és jómagam, továbbá és még sok elkötelezett „vadhajtás”, akik átláttak a Jobbik vezetés árulásán és felismerték a választás valódi tétjét.
De a nemzeti radikálisok joggal várják el az Alaptörvény mielőbbi módosítását a bevándorlás elleni és a 2006 őszi rendőrterror, illetve megtorlások felelőseinek elévülésre tekintet nélküli üldözhetőségét lehetővé tevő rendelkezések beemelése érdekében. Ebbe a körbe a tartozik egy olyan bírósági reform is, amely egyszer és mindenkorra végre biztosítsa a jog uralmát a bírói önkénnyel szemben és megszünteti a hazafiak terhére zajló elfogult ítélkezés gyakorlatát. És van még sok fontos nemzeti radikális törvényalkotási és kormányzati lépés, amelyet később fogalmazunk meg.
Jövőre európai parlamenti választás és önkormányzati választás: ezért nem mindegy, hogy ezen voksolások során meg tudja-e tartani Orbán Viktor miniszterelnök az elárult és elárvult nemzeti radikális százezrek bizalmát. És nem mindegy, hogy számíthat-e az antiliberális és antikommunista hazafias erők harcedzett kötelékeire, amikor esetleg újra támad a most súlyos sebeket kapott magyarellenes Soros hálózat.
Mert ne higgyük, hogy Sorosék és hazai zsoldosai feladták: a frontális támadás összeomlása után rövidesen új terepet keresnek majd. Nem kizárt, hogy rövidesen az utcán fognak támadásba lendülni. Mint Ukrajnában, a Majdanon. A recept ismert. Vagy az új Országgyűlés megalakulásakor vagy a nemzetpolitikailag igen fontos, ezért mielőbb elfogadandó Stop Soros törvénycsomag megszavazásakor.
De ekkor a balliberális nemzetvesztési kísérlet 2002-2010 közötti éveiben sok tucatnyi hazafias tüntetésen harctéri tapasztalatokat szerzett nemzeti radikálisok az elmúlt évek passzivitásra kárhoztatása után tudni fogják helyüket és megmutatják mi a magyar virtus. Mint ahogy megmutatták a most vasárnapi választáson is, hogy képesek felülemelkedni jogos indulataikon, sérelmeiken és tudták, hogy a sorsdöntő választáson a nemzet jövője forgott kockán, és ezért megértve érveinket a nemzeti kormány újrázása mellett szavaztak.
Idézzük csak fel az oly sokszor közösen elénekelt dalt: „Esküszünk a Nemzet magyar Istenére, piros, fehér, zölddel írjuk fel az égre. Minden nemes magyar, kinek lelke tiszta, ősi országunkat együtt vesszük vissza.” És a külső, illetve belső ellenségeinket együtt verjük vissza.
Megigazult a mondás: „Ha Isten velünk ki ellenünk !”
Erről vasárnapról eszembe jutott a tisztánlátó Szent Pió atya hazánkra vonatkozó jóslata: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”
Ezen a dicső vasárnapon nagyon éreztük őrangyalunk erejét.
Kérjük oltalmát a továbbiakra is, de tartsuk szárazon a puskaport !
Mert a „HAZA MINDEN ELŐTT”.