A Kepes András által még Magyarországon készített interjúban (nem állít ki jó bizonyítványt Floresről, hogy ebben a tipikus médiazsidóban bízott meg) Rózsa-Flores Eduardo azt mondta: szülőhelyéről, Santa Cruzból kérték fel, hogy segítsen megszervezni az országrész védelmét, mert „kezdett olyan helyzet kialakulni az országban, hogy félő volt, erőszakos cselekményekre kerülhet sor”. Elmondása szerint az őt megkeresők célja az, hogy politikai eszközökkel, „de erőt felmutatva” elérjék Santa Cruz függetlenségének kikiáltását.

„Nem nagyon kellett győzködjenek” – jegyezte meg, hozzátéve: nem tervezik, hogy támadást indítanak a kormányzati központ, La Paz ellen, csak a védekezésre gondolnak. „Nem arról van szó, hogy elmegyek a bolíviai dzsungelbe, és Che Guevarát játszom” – hangsúlyozta. Rózsa-Flores Eduardo szólt arról is, hogy a hadsereg megszervezéséhez és a fegyverek beszerzéséhez szükséges pénz rendelkezésére áll azoknak, akik felkérték őt. Hozzátette: a fegyvereket – külföldről vagy helyben – nem legális csatornákon keresztül fogják beszerezni azok, akiknek ez lesz a dolguk.

Kepes András kérdésére válaszolva elismerte, hogy a bolíviai központi kormány valószínűleg tud róla. A beszélgetésből kiderült: a férfi bízott abban, hogy nem tudják elfogni. Elmondta azt is, hogy megbízói csempészik majd át Brazíliából, valahol az őserdőben. Rózsa-Flores Eduardo beszélt arról is, hogy jelezte a felkérőknek: nincsenek feltételei. „Zsoldos sose voltam, sose leszek” – hangsúlyozta, és tagadta, hogy katona volna. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem fél a haláltól, mert ha a szülőföldjén történik vele valami, akkor az így volt „megírva”, és a szülőhazája a legjobb hely a halálra.

A bolíviai rendőrök április 16-án egy Santa Cruz-i szállodában lőtték le Rózsa-Flores Eduardót, a Romániából, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A bolíviai hatóságok szerint egy „terrorista csoportot” számoltak fel, amely mások mellett Evo Morales elnök életére tört. Rózsa Flores Eduardót másnap eltemették Santa Cruzban. A rendőrség egy másik magyar és egy bolíviai-horvát állampolgárt őrizetbe vett.

A Különös történetek című műsor szerkesztője, Kepes András korábban azt mondta, hogy a beszélgetés gyakorlatilag végrendeletnek készült. „Ez egy titkos felvétel volt, operatőr sem volt benn, csak mi ketten és egy kamera. Eduardo megkért, hogy erről a felvételről ne beszéljek senkinek, és a lelkemre kötötte, hogy ne hozzam nyilvánosságra, amíg ő esetleg visszajöhet, illetve abban az esetben, ha nem térne vissza, azt teszek a kazettával, amit akarok” – mondta Kepes András. „Szerette volna, ha kimegyek forgatni, de mondtam, hogy ez nem az én műfajom, bár forgattam már vele a délszláv háborúban a kilencvenes évek elején, az azonban egy más helyzet volt. Én a kamaszkoromat Dél-Amerikában töltöttem, ez volt az egyik közös kapocs köztünk. Azt mondta, egyetlen emberben bízik meg: bennem, és nekem mondja el gyakorlatilag a végrendeletét, hogy miért is ment oda, és mit gondol a bolíviai helyzetről” – mondta Kepes. Kepes András három dokumentumfilmet forgatott Rózsa Flores Eduardo életéről, a legutóbbit tavaly októberben mutatták be

Na, gondolhatnánk, most mindenki megnyugodott, kiderült az igazság, Eduardo nem terrorista, hanem szabadságharcos. Mert mindez kiderült a Kepes András által nemrég levetített filmből.
 
Kepes Andrásnak tényleg nem volt annyi esze, hogy ezzel a filmmel végleg ellehetetleníti a Bolíviában fogvatatottakat? (Pont értük aggódik az effajta tévés - a szerk.)
Miért?
 
Azért, mert eddig azt állították, és (reményeink szerint) hamis bizonyítékokkal azt igyekeztek alátámasztani, hogy Eduardo terrorista volt, aki a Bolíviai törvényes rend ellen szervezett fegyveres összeesküvést. Próbálták az élete darabjait összerakni, és ebből bizonyítékokat összeállítani.
 
De most már van bizonyíték: annyi történt, hogy az Eduardo saját szavaival (és ezt a műsort bizonyára a bolíviaiak is nézték, vagy bármikor megnézhetik a TV 1 videotárában) bizonyítja, és ami a fő, hitelt érdemlően, hogy ő ugyan nem terrorista (és a társai sem), csak éppen illegálisan (csempész ösvényen) átlépi Bolívia határát, majd ott az elnyomott, és ezért elszakadni kívánó Santa Cruz tartományt illegálisan vásárolt fegyverekkel felszerelt egységekkel igyekszik megvédeni Morales elnyomó katonáival szemben.
 
Evo Moralesnek pedig éppen az Eduardo (még életében) elhangzott szavai lesznek a legjobb bizonyítékai arra, hogy kinyilvánítsa a sajtónak, hogy lám igazam volt, ezek tényleg külföldiek, tényleg fegyvereket vásároltak, és tényleg meg akarták dönteni a hatalmat.
 
Szerintem a fentiek (feltéve, hogy a bolíviaiak ismerik az internetet - ismerik, és már fel is figyeltek rá, íme - a szerk.) Tóásó Elődnek horvát társának mérhetetlenül nagy kárt okoztak, éppen azért mert a vezetőjük, Eduardo már szinte mindent bevallott. Miután Bolíviában nincs halálos ítélet, ezért a "fegyveres szervezkedésért, és az alkotmányos rend megdöntéséért" az ottani törvények értelmében is adhatnak 30 évet.
 
Mert ha mondjuk Kepes András esetleg előre gondolkodik, vagy nem annyira médiamohó, akkor Moraleséknek nem lenne bizonyítékuk, amit még csak össze-vissza hazudozniuk sem kell, mert maga Eduardo támasztja alá hitelesen vádjaikat.

Balázs Péter a közszolgálati televízióban úgy fogalmazott: a magyarokat kipécézték maguknak a bolíviai hatóságok - úgy gondolva, hogy őket lesz jó meggyanúsítani. Hozzátette: Rózsa-Flores Eduardo és a többiek célkeresztbe kerültek, és éjszaka, álmukban kommandósok gyilkolták le őket.

A politikus hangsúlyozta: a magyar konzuloknak világszerte az a dolguk, hogy a bajba került magyar állampolgároknak segítsenek. A fogvatartott Tóásó Elődnek a magyar állam dupla asszisztenciát nyújt: a bolíviai tiszteletbeli konzul mellett odautazott a Buenos Aires-i magyar nagykövet is - Magyarosi Árpád holttestét pedig a román féllel és a nemzetközi Vöröskereszttel együtt segítenek hazahozni.