Hegedűs Tamás Törökországban

Mint ismeretes, Martonyi János éppen tegnap jelentette be, hogy a kormány mindent meg fog tenni Törökország EU-csatlakozásáért, s szerkesztőségünk azóta több levelet kapott ebben ez ügyben az olvasóktól - és nem mondható el, hogy örültek volna a Fidesz és a Jobbik álláspontjának (mint ahogy valószínűleg nem örülnek neki azon németek milliói sem, akiket nap mint nap terrorizálnak az egyes negyedekben már elsöprő többségben lévő török bevándorlók). Egyik legutóbbi hírünk erről: "Cselekedni kell": megelégelték a német tanárok a bevándorlóterrort

- Kiteljesedhet-e a jövőben a testvérnépi viszony?

- A közeljövő nagy kérdése, hogy az Európai Unión belül vajon egy politikai közösség részei leszünk-e. Ismertek az ezzel kapcsolatos feszültségek az Unió meghatározó államai között. Míg Nagy-Britannia támogatja a csatlakozást, addig Németország és Franciaország élesen ellenzi – elsősorban azért, mert attól félnek: egy Törökországgal kibővült Európai Unióban nehezebb lenne megvalósítani az erőteljesen központosított, föderatív Egyesült Európai Államokat, ami a német és francia politikai elit fő törekvése. A magam részéről a tárgyalásokon két üzenetet emeltem ki a csatlakozással kapcsolatban: a kormányzat deklarált támogatását, valamint azt, hogy a magyar parlamentben nincs olyan politikai erő, amely ellenezné azt. E kérdésben esély van a teljes körű nemzeti konszenzusra.

A Jobbik kezdettől fogva hangsúlyt tesz a rokon népekkel való közösségre. Törökország a földrajzilag hozzánk legközelebb lévő rokon-nemzet. Más pártokkal ellentétben a Jobbik az egyetlen, amely nem csak a stratégiai szempontokat emeli ki, hanem az ősi rokoni kötődés, a közös származás fontosságát is. Ennek megfelelően a párt motorja lehet a kapcsolatok erősítésének. Amit a baráti tagozat ehhez hozzá tud tenni, az – a hasonló célú civil szervezetekkel együttműködve – elsősorban a közvélemény formálása, a bizalmi légkör erősítése, a török nemzetről kialakított valós kép megjelenítése.