Elterjedt a hír, miszerint a koronavírust szúnyogok is terjesztik. A WHO ezt határozottan cáfolja, rámutatva, hogy a kórokozó a beteggel való közvetlen érintkezés, cseppfertőzés útján terjed.

Egy másik tévhit: sokan úgy tartják, hogy a kisgyermekek vizeletével való kézmosás védelmet nyújt a vírus ellen. A WHO leszögezi, hogy a vizelet hatástalan a baktériumokra és a vírusokra, cserében viszont tartalmazhat vírus- vagy baktériumfertőzött anyagokat. Kezet mosni vízzel, szappannal vagy fertőtlenítőszerrel kell.

Terjed az a hír is, hogy a hideg és a hó megöli a szervezetbe bekerült koronavírust. Ez szintén téves információ, hiszen az emberi test hőmérséklete rendes körülmények között 36,5-37 fok között változik – a kinti környezettől függetlenül. Így bármilyen időjárás is legyen, az a vírusra nincs hatással – szögezi le a WHO.

Arról is hallani, hogy a kokain védelmet nyújt a vírus ellen. Ez is nagy butaság a WHO szerint. A kábítószer nem nyújt védelmet a 2019-nCoV vírus ellen, cserében rendkívül káros az egészségre.

Olvasni arról is, hogy a koronavírus fertőzött tárgyakkal – például pénzzel, hitelkártyával – is terjedhet. A WHO közölte: a rendelkezésre álló adatok szerint ennek csekély a valószínűsége. Tárgyak felületén a koronavírus mindössze néhány óráig marad életképes, de megfelelő higiéniával, kézmosással a kór ily módon történő terjedése könnyen megelőzhető.

Többen állítják, hogy tüsszögéssel, köhögéssel a koronavírus akár nyolc méteres távolságban is fertőzhet. A WHO szerint ez is „fake news”. A cseppfertőzés „hatótávolsága” legfeljebb egy méter. Óvakodni kell viszont attól, hogy ennél is közelebb kerüljünk köhögő, tüszkölő vagy lázas személyekhez.

Valótlanság az is, hogy a koronavírus a levegőben nagy távolságokat képes megtenni. A WHO szerint ugyanis a fertőzött cseppek pedig túlságosan nehezek ahhoz, hogy hosszabb utat tehessenek meg a levegőben. Fennáll viszont a fertőzés veszélye akkor, ha fertőzött személlyel érintkezve, gondos kézmosás nélkül, kezünkkel megérintjük a szánkat, az orrunkat, a szemünket.

Sokan úgy tartják, hogy az N95-ös egészségügyi maszk kimosva több alkalommal is használható. A WHO ezt kifejezetten kerülendő eljárásnak tartja. Az egészégügyi maszkok ugyanis nem használhatók fel újra. Ha valaki fertőzött beteggel érintkezett, akkor a maszkok is fertőzöttnek nyilváníthatók, és el kell távolítani azokat, anélkül, hogy kezünkkel megfognánk a külső, fertőzött részt. A maszk eltávolítását követően alaposan kezet kell mosni.

Terjed a híre annak is, hogy az ibolyántúli (UV) lámpák védelmet nyújtanak a 2019-nCoV vírussal szemben. Ez az állítás sem felel meg a valóságnak, sőt az UV-lámpák, amennyiben kezünk vagy egyéb testrészünk fertőtlenítésére használnák, eritémát – bőrbetegséget – bőrpírt, vérbő, gyulladásos bőrelváltozásokat okozhatnak.

Alkoholt vagy klórt permetezve a testre meg lehetne akadályozni a koronavírussal való fertőzést – vélik többen is. Ebben a „módszerben” komoly logikai hiba van – mutat rá a WHO. A testre permetezett alkohol vagy klór semmiképpen sem ölheti meg a szervezetbe már bekerült vírust. Ráadásul a permet irritálhatja az orr, a szájüreg nyálkahártyáját. Az alkohol és a klór tárgyak fertőtlenítésére alkalmas, és csakis a megfelelő biztonságot szavatoló feltételek között.

Nagyon sokan óvakodnak attól, hogy csomagot, levelet kapjanak Kínából. A WHO szerint ezek már nem fertőzhetnek, hiszen az már megállapított, hogy a koronavírus szabad levegőn csak néhány órán át marad életképes. Mivel híre ment, hogy a koronavírus állatról terjedt át az emberre, elterjedt a hír is, hogy a háziállatok is veszélyesek lehetnek.

A WHO cáfolja mindezt, hiszen egyelőre nincs rá semmilyen konkrét bizonyíték, hogy háziállatokat – macskákat, kutyákat – megfertőzött volna a koronavírus. Ajánlatos viszont etetésük vagy simogatásuk után alaposan kezet mosni. De ez egyébként más körülmények között is természetes dolog lenne, hiszen ez megvéd másfajta kórokozóktól.

Egy másik álhír: a tüdőgyulladás elleni védőoltások megvédenek a koronavírustól. Erről szó sincs – válaszolja a WHO. A 2019-nCoV különleges vírus, ellene külön védőoltásra lesz szükség. Ezen egyébként már dolgoznak a kutatók. A légzőszervi bántalmak elleni védőoltások viszont szükségesek – más betegségek ellen.

Arról is hallani, hogy segít a koronavírussal való fertőzés megakadályozásában, ha orrunkat sóoldattal mossuk ki. Erre nincs semmilyen bizonyíték – állítja a WHO. Ez a módszer talán azon segíthet, hogy az emberek gyorsabban kigyógyuljanak a „rendes” influenzából. Ennek ellenére semmiképpen sem ajánlatos sűrűn alkalmazni orrtisztításra a sóoldatot.

Annak a híresztelésnek sincs alapja, hogy a nyersen fogyasztott fokhagyma megvéd a vírustól. A világszervezet szerint a fokhagyma valóban nagyon egészséges és valóban antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik. A jelenlegi járvány esetében arra viszont nincs bizonyíték, hogy használna a koronavírus ellen is.

Egy másik hír szerint a szézámolaj megakadályozná a koronavírus behatolását a szervezetbe – a WHO ez is cáfolja. Ennek kapcsán megállapítja, hogy bizonyos vegyi fertőtlenítőszerek – mint például a klór, egyes oldószerek, a 75 százalékos etanololdat – tárgyakon elpusztíthatja a vírust, ezzel szemben gyenge, sőt, egyenesen káros lehet a hatásuk, ha a kórokozó a bőrre kerül.

Szinte mindenki úgy tartja, hogy a koronavírus elsősorban az öregeket támadja meg. A WHO rámutat, hogy a vírus, korosztálytól függetlenül bárkit megbetegíthet, az idősebb vagy más megbetegedésben szenvedő emberek szervezete azonban gyengébb, így könnyebben fertőződhetnek meg.

A vírusos megbetegedések esetében általában tartja magát a tévhit, hogy a kórokozó antibiotikummal elpusztítható. A WHO megint csak leszögezi: az antibiotikumok csak a baktériumok ellen hatásosak. Az viszont megtörténhet, hogy a koronavírussal fertőzött betegnek a kórházban antibiotikumokat is beadnak, ám ezeket a lehetséges bakteriális társfertőzés miatt kapja.