Sara Hossain az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának ülésén mutatta be a jelentést - amely az áldozatokkal és szemtanúkkal készített interjúk, műholdfelvételek és egyéb dokumentumok alapján készült -, és megalapozottnak nevezte azt a megállapítást, hogy "Izrael szándékosan hajtott végre olyan támadást egy civil létesítmény ellen amelyben 80 ember, köztük egy gyermek és nyolc nő életét vesztette".

A jelentéstevő azt is kijelentette, hogy az iráni háború egyre több iráni civil halálát okozza. Ez pedig arra késztetheti az iráni vezetést, hogy a tavalyi légicsapások után kialakult helyzethez hasonlóan - amikor megnövekedett az országban végrehajtott kivégzések száma - az idén még keményebben lépjen fel az ellenzékkel szemben - tette hozzá. "A vizsgálatainkból levonható fő tanulság ebben az összefüggésben az, hogy a külső katonai beavatkozás nem hoz érdemi változást, mert nem biztosít elszámoltathatóságot, a belső elnyomás fokozódásának a kockázatát viszont növeli" - mondta.

Mai Szato, az ENSZ által kinevezett iráni emberi jogi szakértő szintén aggodalmát fejezte ki az Iránban fogva tartottak száma miatt, akiknek egy jelentős részét a januári tömegtüntetések során vették őrizetbe. Elmondta, hogy ezen fogvatartottak nem tudták felvenni a kapcsolatot a rokonaikkal, miközben az élelmiszer és a gyógyszer is fogytán van már az iráni börtönökben.

A teheráni Evin börtön - amely az idén indított amerikai-izraeli légicsapásokban is megrongálódott - elsősorban arról ismert, hogy az iráni vezetés ott tartja őrizetben a politikai foglyokat.

Izrael jelenleg nem tagja az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának, és a sajtónak az üggyel kapcsolatos megkereséseire egyelőre nem reagált.

(MTI)